Két nemzetközi adóreformterv késztetheti arra a magyar adópolitika irányítóit, hogy újragondolják 2010 óta követett, de gyökereit tekintve már a 90-es évektől eredeztethető stratégiájukat. A globális minimumadó bevezetése jelen állás szerint elkerülhetetlennek tűnik, a hét legfejlettebb állam épp a hétvégén egyezett meg annak bevezetésében. Sok múlik a kulcs megállapított mértékétől és az adóalapba beszámítható adók körétől. Vendégszerzőnk írása.
Világszerte megfigyelhető tendencia, hogy a munkát és a tőkejövedelmeket terhelő adókat fokozatosan csökkentik, míg a fogyasztási adókat fokozatosan növelik. Ennek hátterében az áll, hogy a szakirodalom szerint a nagy adónemek közül a fogyasztást terhelő adók korlátozzák legkevésbé a gazdasági növekedést (ezek közé tartozik az általános forgalmi adó). A magyar kormány is ezt az utat választotta, amikor az évtized elején az adórendszer átfogó reformját elkezdte. Ennek eredménye a világ legmagasabb ÁFA-kulcsa (27%), az EU legalacsonyabb társasági adókulcsa (9%) és a rendkívül alacsonynak számító személyi jövedelemadó kulcs (15%).
Az eddig követett stratégia újragondolására késztetheti a markáns magyar adópolitika irányítóit két nemzetközi adóreform terv, amelyek példanélküli módon írhatják át sok ország adózási szabályait és alkalmazott kulcsait.
A két elgondolás középpontjában egy kötelező érvényű minimum társasági adókulcs bevezetése áll.
Ami a multikat illeti, vége a jó világnak?
Az OECD 2019 óta dolgozik saját globális minimadó tervén, amelynek első változata még csak a nagy technológiai cégek nemzetközi adóztatására tett megoldási javaslatot. A szervezet tavaly év végén publikált, második körös tervezete azonban már – ágazati korlátozásoktól függetlenül – valamennyi olyan vállalatcsoportra vonatkozik, amelynek összárbevétele meghalad egy meghatározott szintet (várhatóan 750 millió eurót). A javaslatcsomag lényege: ha a leányvállalat adókötelezettsége az adott országban kisebb, mint az OECD által megállapított minimum adókulcs, akkor
az anyavállalat a saját országában fizeti meg a különbözetet.
A másik nemzetközi adóreform terv a Biden-adminisztrációhoz köthető, amely ezzel a Demokrata Párt egyik nagyszabású választási ígéretét tartaná be. Az elgondolás a célok és a megvalósítás módja szempontból hasonlít az OECD javaslatára, de kizárólag az amerikai cégekre és azok leányvállalataira vonatkozna. Ennek ellenére az Egyesült Államok nemzetközi gazdasági súlyára tekintettel hatása legalább akkora lenne.
Biden is nekimenne az óriáscégeknek, de máshogy
A hasonlóságok mellett a két koncepció között számos különbség van. Az egyik a minimumadó kulcs mértéke. Bár az OECD javaslatcsomagjában egyelőre erre vonatkozóan nincs konkrét adat, a dokumentum összeállítóinak nyilatkozataiból és szakértői becslésekből kiindulva ez valahol 12-13 százalék között lehet (az érték nem a névleges, hanem az effektív adókulcsra vonatkozna), a G7 országok hétvégén 15 százalékos kulcsot jelöltek meg (elképzelhető, hogy ez még változhat).
Ezzel szemben a Biden-terv eredetileg egy jóval magasabb, 21 százalékos kulccsal számolt, de a nemrég nyilvánosságra hozott módosított változat is még egy viszonylag magas, 15 százalékos mértéket irányzott elő.
A másik nagy különbség a szabályozás formája. Ha elfogadják az OECD tervét, az elvileg minden tagállam számára kötelező érvényű lesz, tehát be kell építeniük a saját jogrendszereikbe. Ilyen értelemben
korlátozni fogja az egyes országok adópolitikai szuverenitását, mert az adójogi, a számviteli és az eljárásjogi szabályozás vonatkozásában keretek közé szorítja a jogalkotókat.
A Biden-terv ezzel ellentétben egy olyan belső szabályozásnak tekinthető, amelynek jelentős nemzetközi gazdasági hatásai vannak. Életbe lépése ennélfogva nem korlátozza az érintett országok adópolitikai szuverenitását.
Sanszos, hogy idén jöhet a globális minumumadó
Bár mindkét koncepció megvalósítása előtt vannak még akadályok, jelen állás szerint nagyobb az esély arra, hogy az OECD és a Biden-adminisztráció minimumadó terve idén életbe lép. Több fontos tényező is befolyásolja, hogy mindez milyen hatással lehet a magyar adórendszer működésére és szerkezetére, illetve az ország versenyképességére és tőkevonzó erejére.
Az egyik ilyen tényező kézenfekvő módon a megállapított minimumadó kulcs mértéke.
Ez minél jobban eltér a magyar társasági adó 9 százalékos kulcsától, annál nagyobb eséllyel romlik hazánk versenyképessége.
Egy másik fontos tényező az adóalap megállapításának módja és a minimumadóba beszámítható adók köre. Magyarországon a vállalkozási tevékenység után fizetett adók nagy részét nem a társasági adó teszi ki, hanem a munkabérre rakódó terhek, a vissza nem igényelhető közvetett adók és különböző helyi adók, mint a helyi iparűzési adó. Ha az OECD-javaslata vagy a Biden-terv vonatkozásában nem sikerül elismertetni ezeket az adóterheket a társasági adók körében,
az alapjaiban rengetné meg a magyar adórendszer működését.
A minimumadó-szabályok esetleges bevezetésekor az is nagy kérdés lesz, hogy az EU miként akarja vagy tudja majd kezelni az OECD javaslatából eredő torzításokat, amelyek a jelenlegi tervek szerint a belföldi és külföldi leányvállalatok adópolitikai megítélését megkülönböztetnék.
Jöhet a kétkulcsos társasági adó?
A szervezet elképzelése szerint ugyanis az anyagvállalat országában található leányvállalatokat nem vonná be a minimumadó kötelezettségbe, ezáltal kvázi pozitívan diszkriminálná azokat, ami
az Európai Unió szabályaival jelenleg ellentétes lenne.
A szabályozás hazai átültetésekor továbbá az is megoldandó feladat lesz, hogy hogyan kezeljük a hazai és a multinacionális cégek közötti különbséget.
Az adószabályokat elvileg minden adózóra egységesen kell megalkotni, mégis indokolt gazdaságpolitikai cél lehet a magyar vállalkozások nyereségadó-terhének alacsonyabb, mostani szinten tartása.
Erre megoldás lehet a korábban már alkalmazott kétkulcsos társasági adó rendszer bevezetése, ahol többek között a vállalkozások mérete és árbevétele alapján lehetne különbséget tenni, ugyanakkor ez több szempontból is szakmai visszalépés lenne a jelenlegi rendszerhez képest.
A G7 a globális minimumadó mellett
Boris Johnson brit miniszterelnök és a G7 országok külügyminiszterei a június 5-ei, cornwalli csúcstalálkozón, ahol döntés született a globális minimumadó támogatásáról.
A legfejlettebb országok pénzügyminisztereinek június 5-i, londoni tanácskozásán megegyezés született a globális minimumadó támogatásáról. A G7 pénzügyi vezetői közös állásfoglalásukban legalább 15 százalékos adókulcsot irányoztak elő országonként. A csoport tagjai egyik legfontosabb céljukként jelölték meg, hogy a multinacionális nagyvállalatok ott adózzanak, ahol áruikat forgalmazzák vagy szolgáltatásaikat nyújtják. A G7 ülésen született kompromisszum jelentős mértékben katalizálhatja a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatos tervek megvalósítását.
Radnai Károly,
az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója és az AmCham Hungary adótagozatának elnöke.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
