Az Amazonnak sem jöhet be minden, de tanult a hibáiból. És éppen ezért könnyen lehet, hogy most letarolja az amerikai élelmiszer-kereskedelmet is. Brutális, mennyi adatuk lesz arról, hogyan vásárol egy amerikai. Ezt eddig sem féltek használni, de most már be fognak látni a tejes pultba és a zöldséges osztályra is.
Az Amazonról mindenki tudja, hogy az online kereskedelem homokozójában övék a legnagyobb lapát, és nagyjából azt csinálnak, amit csak akarnak. Felvásárolnak, kísérleteznek, mert annyi pénzük van, hogy megtehetik. Jeff Bezos vállalatbirodalma az amerikai e-kereskedelmi szektor királya, pályáját épp azzal kezdte, hogy gyökeresen megváltoztatott valamit, amiről mindenki azt hitte, innovációnak ott helye nincs. Könyveket kezdett árulni – az interneten. Ami az élre repítette az Amazont, az a folyamatos innováció.
Mindenben nagyot mentek, egy kivétellel
Amit addig az üzletben fontos szabálynak gondoltunk, az Amazon majd’ mind felrúgta. A Seattle-ből indult netes könyvesbolt ma legalább öt gazdasági szektorban tűnik feltartózhatatlannak. Ezek: logisztika, fogyasztói technológiák, felhő alapú technológiák, legutóbb a szórakoztatóiparba lépett be nagy lendülettel (a tulajdonos Jeff Bezosnak amúgy már volt médiaérdekeltsége, a tekintélyes Washington Post-ot vásárolta fel és mentette meg ezzel a csődtől), és természetesen a kiskereskedelem.
Az Amazon már régóta nem egyszerűen a „bolt, ahol minden megvehető” – ez nemcsak egy szlogen, autótól kezdve az uránércig itt aztán tényleg minden megvásárolható egy kattintással. A 2000-es évek közepén jöttek ki az Amazon Web Services-szal (AWS), majd nemrég az okoshangszórójukkal, az Echóval, ami lényegében egy személyi asszisztens, ugyanis az Amazon mesterséges intelligencia (AI) rendszere, az Alexa fut rajta. A zenehallgatás mellett bármilyen kérdésünkre válaszol, az okos otthon lelke – akárcsak a sci-ficben (ilyen rendszere persze nemcsak az Amazonnak van, de ez a platform tavasz óta végre az Egyesült Királyságban is elérhető, így egyre ismertebb és népszerűbb Magyarországon is).
Hogy mennyire erős a vállalat stratégiája, legyen szó bármilyen új üzletágról, azt jól mutatja, hogy ma már a fogyasztókat kiszolgáló AI területén és a vállalati, felhő alapú szolgáltatásoknál is nagy játékosnak számít az egykor internetes könyváruházként indult garázscég.
De minden még nekik sem jött össze.
Az élelmiszerboltok jól mennek Amerikában, a szektor csak tavaly több mint 670 milliárd dollárt termelt az Egyesült Államokban, nem csoda, ha az Amazon nyálelválasztása is megindult ettől. Van azonban egy bökkenő: ez a szegmens nem lelkesedik a változásért, és bár egyértelmű, hogy az online vásárlásban van a jövő, a fogyasztók ódzkodnak tőle.
Mi is lelkendezve számoltunk be róla, hogy az Amazon elindítja saját élelmiszerboltját, ahol se kassza, se eladók – csak érzékelők és csippek, meg a vásárlók okostelefonja. A többit az Amazon rendszere elintézi. Az Amazon Go év elején indult, a vállalat munkatársai tesztelték sokáig, de a piaci pletykák szerint a cég egyáltalán nem elégedett az eredménnyel.
Az Amazon Go egyelőre fejlesztés alatt, a munka lassan halad, és a felhasználói visszajelzések sem annyira pozítivak – legalábbis a piaci pletykák szerint.
Mert amit számos kereskedelmi szegmensben Bezos képes volt megreformálni azzal, hogy az Amazon digitális tudásával apró forradalmakat vitt végbe, az nem működik az élelmiszer-kereskedelemben.
A kulcs abban lehet, hogy az emberek szeretik az élelmiszert megfogdosni, méricskélni, válogatni – írja az amerikai Forbes. Ez annyira belénk ívódott, hogy hiába a nagyszerű innovációk a területen, ezek sem voltak elegendőek, hogy a szokásainkat megváltoztassák. Ettől függetlenül ez még bekövetkezhet, csak nem olyan gyorsan, ahogy vártuk, és nem olyan formában, ahogy eddig gondoltuk.
Az Amazon Go legnagyobb tanulsága, hogy itt nem lehet csak online és csak offline részre osztani a piacot, a kettő elegyére van szükség a sikerre.
Erre amúgy egyre többen jönnek rá, például az e-kereskedelmi szektornak ajánló-rendszereket fejlesztő, magyar Gravity R&D, amelynek egyik fejlesztése, hogy a júzer a bolton belüli járkálva kap személyre szabott ajánlatokat a telefonján keresztül – így keveredik például az online és a fizikai vásárlás. Ebből is látszik, hogy ez a kettő már nem két külön csatorna lesz, hanem kezd összenőni, az átjárást nem is biztos, hogy mindig észrevesszük majd – írta nemrég a szektor globális konferenciáján hallottak alapján vendégszerzőnk, Peresztegi Zoltán is. Rengeteg terület és üzleti lehetőség kiaknázatlan még itt, az Amazon pedig két dologhoz ért nagyon: az eladáshoz és az innováláshoz.
Hogy az Amazon levonta a tanulságokat, annak mindennél egyértelműbb jele, hogy a vállalat pár nappal ezelőtt 13,7 milliárd dollárt (3,5 ezer milliárd magyar forintot) adott ki a Whole Foods élelmiszerláncért.
Ez az Amazon történetének legnagyobb felvásárlása, és nem egy high-tech startupot vagy egy izmosabb versenytársat vettek ennyi pénzért, hanem egy közönséges élelmiszerboltot.
A Whole Foods felvásárlásával az Amazon most megkapja a lehetőséget arra, hogy 450 üzletben elkezdje kikeverni a tökéletes receptet az online vásárlásra az élelmiszer-kiskereskedelemben (is) – az biztos, hogy jónéhány innovatív megoldás ki fog pottyanni ebből a folyamatból. Az persze kérdés, hogy ezek majd sikeresek lesznek-e az eddigi kudarcok után. Az viszont nem kérdés, hogy az Amazon jó üzletet kötött. A felvásárlás után így alakultak a nagy kereskedelmi cégek árfolyamai:
Az Amazon egyik legfőbb versenytársa,
a legnagyobb amerikai magánfoglalkoztató, a Wal-Mart, a cég árfolyama 4,4 százakékot esett a hírre, kapitalizációjából 12 milliárd dollárt veszített ezzel, vagyis megközelítőleg annyit, amennyit az Amazon most elköltött Whole Food-ra.
Kisker óriás? Ez egy big data szörny!
Az Amazon dominanciája az árképzési stratégiájának köszönhető elsősorban. Nemcsak arról van szó, hogy a webes kereskedelem alapvetően olcsóbb üzletmentet jelentett és így volt tér a versenytársak árai alá menni. Az Amazon volt az első játékos, aki olyan IT hátteret fejlesztett, ami folyamatosan monitorozta a versenytársak árait, és mindig tudta, hol és mennyivel érdemes alákínálni a többieknek.
Az elmúlt évtizedben, aki versenytársa lehetett volna, azt vagy felvásárolta (lásd Zappos) vagy egyszerűen az árpolitikájával kicsinálta az Amazon. Közben pedig az e-kereskedelmi szektor is egyre bővült, plázák és boltok százai zárnak be Amerikában, miközben ez a szektor folyamatosan növekszik, a tavalyi bővülés 53%-át pedig egyetlen cég, igen kitalálták, az Amazon adta. A cég 2000-ben engedte be saját platformjára a kiskereskedőket, ma 2 millió kereskedő hozza ide a portékáját. A volument tekintve egy kisebb árutőzsdére hajaz, ami itt kiépült. Az Amazon Marketplace platformját a gyártók is felfedezték maguknak, ezen keresztül hatékonyan és gyorsan tudják elérni a fogyasztókat (ez a divízió hozza legtöbb bevételt a cégnek a kisker után). És ez is nagyon fontos, amit fent az online és fizikai piactér és kereskedelem közti határ elmosódásáról írtunk, azt ma már nemcsak a kereskedők értik, hanem a gyártók is kezdik felfedezni.
Az Amazon mindezt úgy érte el, hogy onnan is adatot szerzett, ahonnan korábban más nem, és ezekből képes volt releváns információkat kigyűjtve bombaerős árazási stratégiát építeni.
Ezt a technológiát fogja most bevinni a sarki fűszereshez, és jut majd még több adathoz arról, hogyan is viselkednek a vásárlók. Amit eddig az online térben látott, azt látni fogja a fizikai valóságban is.
Az egyszer biztos, hogyha ez az adattömeg is a birtokában lesz, nem fog félni használni. Az Amazon Go víziója, hogy az Amazon Prime ügyfelek kártya és kassza nélkül vásárolnak majd az Amazon boltjaiban. Bolthálózat most már van, technológia van, adatok hamarosan (innen is) lesznek. Jeff Bezos pedig a végén elérheti a célját: mindenki Prime ügyfél akar majd lenni, aki eddig idegenkedett attól, hogy a technológia bemászik a zöldégespult mögé is.
Közreműködött: Nagy Zsolt.
A cikkhez a CB Insights elemzését is felhasználtuk (érdemes elolvasni az egészet) a jelzett források mellett.
