Kötelező középiskolai projektnek indult, mára több országon átívelő médiahálózat lett belőle, és hosszú távon az egész világot meghódítanák. A főként életmódtémákról író, fiatalokat megszólító Refresher online újság itthon az egyik leggazdagabb magyar cégébe tagozódott be. Az alapítóval, Boros Gáborral beszélgettünk.
Boros Gábornak szakgimnáziumi végzős évében hardvert vagy szoftvert kellett készítenie egy kötelező projekt részeként. Gondolta, mivel csak weboldalkészítéshez ért, egyik osztálytársával abba fog bele. Akkor még egyáltalán nem érdekelte a média világa, de felfigyelt rá, hogy mivel a barátainak többsége nem beszél angolul, a külföldi hírek és a divat-, illetve kulturális trendek csak nagy késéssel jutnak el hozzájuk.
2011-ben elkezdett a maga laza stílusában szlovákra fordítani cikkeket, és először egy Facebook-csoportba feltölteni, majd a frissen indított Refresherre.
„Nem volt bennem semmiféle nagy terv, pláne nem vállalkozói ambíció – emlékszik vissza. – Nem úgy vágtam bele, hogy ebből majd cég lesz.” Három évig nem is volt bevételük.
A szerkesztőség eleinte barátokból állt, az interneten megismertek egy divattal foglalkozó srácot, ő lett a harmadik alapító. Szájról szájra terjedt a hírük, és egyre többen jelentkeztek hozzájuk dolgozni.
„Nem teszteltük, hogy tudnak-e írni. Ha ránézésre okésnak tűntek, felvettük őket. Úgy voltunk vele, hogy az olvasók reakciójából majd minden kiderül.”
A lazaságukból adódik, hogy eleinte sokat hibáztak. „Szórakozásból csináltuk, és mert láttuk, hogy van egy rés a piacon” – mondja Gábor. Versenytárs híján szinte magától jött a növekedés. Ma már szerinte lehetetlen lenne lemásolni ezt a receptet, hiszen azóta sokkal többen beszélnek angolul, felpörgött a közösségi média, és a piac is telítődött.
Teleplakátolták Pozsonyt
Gábor Csallóközben, Somorján nőtt fel, magyar családban. Szlovák iskolába járt, de határozottan magyarnak vallja magát. „Szlovákiában magyarnak hívnak, Magyarországon meg szlováknak” – mondja. Egyetemre Pozsonyban járt menedzsment szakra, de végül a diplomázás után a C opciót választotta, és Prágába költözött, ami később a Refresher életében is fontos helyszín lett.
Bootstrap startupként indultak, nem volt mögöttük befektető, csak a munkájuk és az apránként visszaforgatott bevételek. Az első három év volt a leghúzósabb. „Volt, hogy napi huszonnégy órában pörögtünk.” Karácsonykor és szilveszterkor sem állt meg az élet, akkor is felosztották, kinek mi a dolga.
Azért tudták vállalni a tempót, mert egyetemisták lévén még a szüleiknél laktak, vagyis nem voltak nagy pénzügyi nyomás alatt. Az egyetem mellett diákmunkát vállaltak, a megkeresett pénzt azonnal beleforgatták a vállalkozásba. A fordulópont a harmadik évben jött el: megszólította őket az első hirdető. „Az volt az első pillanat, amikor azt éreztük, hogy ebből pénzt lehet csinálni.” A bevételt marketingre költötték, matricákat gyártottak, és teleplakátolták velük Pozsonyt.
A cseh piacra lépés organikusan jött. A szlovák csapatban már eleve voltak cseh munkatársak, a két nyelv közel áll egymáshoz, és a két ország médiapiaca is sok szálon összekapcsolódik. Látták, hogy jelentős számú cseh olvasójuk van, valószínűleg azért, mert sok szlovák él Csehországban, így a tartalmak is könnyen átszivárognak. 2017-ben döntötték el, hogy felépítik a cseh Refreshert is, ami aztán csak négy évvel később kezdett el működni. Addigra már egyértelmű lett, hogy működik a modelljük más piacokon is.
Ma már nem egy garázsprojekt a Refresher, de tizenöt év után sem vettek ki profitot a cégből, minden pénzt visszaforgatnak fejlesztésre. „A cél nem a gyors meggazdagodás, hanem hogy valódi közép-európai médiát építsünk” – mondja Gábor.
Tavaly 2,6 millió eurós árbevételt ért el a szlovák cég, és 308 ezer euró volt a nyeresége. Csehországban egyelőre veszteségesek, mínusz 4,4 millió cseh korona volt az adózott eredményük 2024-ben (nagyjából 70 millió forint), de dinamikusan nőnek.
Gábor azt mondja, hogy mára már profitábilisan működik a teljes cégcsoport, de ez csak a covid óta van így. „Nem tudtuk, mi lesz a médiapiaccal” – emlékszik. Visszafogták a kiadásokat, a hirdetők is óvatosabbá váltak, mindenki kivárt. Aztán kiderült, hogy az emberek továbbra is költenek, a hirdetőknek is marad büdzséjük, így a Refresher is stabilan nyereségessé válhatott.
Boros Gábor. Fotó: Sebestyén László
Kvízestek, társkeresés
A modelljük két pilléren nyugszik. Egyrészt célzottan a 20–35 éves fiatal felnőtteket szólítják meg, irántuk a hirdetők is kiemelten érdeklődnek. Másrészt Gábor szerint mindkét piacra úttörőként vitték be a natív hirdetéseket. Bevételeik nagy része olyan megrendelésre készülő tartalmakból származik, amikbe a hirdetők csak minimálisan szólhatnak bele.
„Fontos különválasztani a natív reklámot az influenszermarketingtől. A Refresher pozíciója valahol a kettő között van: híd a közösségi média világa és a klasszikus média között. Már vannak erős arcaink is, akik hitelesen tudják képviselni ezt a köztes világot.”
Viszonylag régi motorosoknak számítanak, de továbbra is újhullámos, amit csinálnak. Míg a legtöbb portál az olvasottságot üldözi, addig Gábor szerint ez ma már inkább hiúsági mutató. „Rövid távon lehet rá üzletet építeni, de hosszú távon sokkal többet számít, hogy mennyi időt töltenek az emberek a tartalmakkal, visszatérnek-e. A közösségépítés az igazi érték.”
Ezért nem kizárólag a kattintásra épül az üzletük, a bevételek jelentős része a főoldalon kívüli csatornákból jön: közösségi médiából, videókból, együttműködésekből és rendezvényekből. A közéleti hírekbe lifestyle újság lévén nem akarnak túlságosan belegabalyodni, de valamelyest elkerülhetetlen. Szlovákiában van hírügyeletük is, de általánosságban is foglalkoznak társadalmi témákkal, nem csak a divat és zene van terítéken. „Ha ez foglalkoztatja a generációt, akkor hangot kell adnunk ezeknek a topikoknak is. Hozzátartozik a modern ember életéhez, hogy néha szórakozni akar, néha meg mélyebb témákról olvasni.”
Van előfizetéses modelljük Szlovákiában és Csehországban is, de nem a klasszikus értelemben vett paywall, hanem egy klub jellegű rendszer: a tagok mozijegyre, ruhára, vagy akár ennivalóra költhető hűségpontokat gyűjthetnek. A vezetőség úgy érzi, hogy 2025-ben már nem elég csak tartalmat adni az olvasók pénzéért, főleg, hogy a fiatal célközönségük fizetőképessége is korlátozottabb.
Emellett szerveznek rendezvényeket is, például kvízesteket, előadásokat és társkeresős eseményeket. Volt egy kudarcos próbálkozásuk is: kávézót nyitottak, mert szerettek volna egy olyan közösségi teret, ahol valóban találkozhatnak az olvasóikkal. „A gasztrobiznisz összetettebb, mint gondoltam – mondja Gábor –, egy növekvő médiavállalat mellett nem volt jó ötlet belevágni.” Mivel siker helyett csak több álmatlan éjszakát hozott, pár év után bezárták.
Buborék a Centralon belül
A bővüléssel párhuzamosan nőttek az ambíciók is. Egy 2022-es befektetési körrel kerültek be a magyar piacra is. Az 1,96 millió euró befektetésből 1,2 milliót a szlovák Crowdberry platformon keresztül tettek be főként szlovák, kisebb részben cseh magánbefektetők, és 15–25 százalék éves hozamot vártak. A fennmaradó részt a Varga Zoltán tulajdonában lévő Central Médiacsoport adta. Az összeg feléből kivásároltak két korábbi befektetőt és a harmadik alapító tagot, míg a másik felét a cseh oldal erősítésére és terjeszkedésre szánták.
Varga Zoltán úgy érezte, hiányzik a Central portfóliójából egy fiatalos médiamárka, ezért tárgyalásba kezdett Gáborékkal. Végül beszállt kisebbségi társtulajdonosnak, és létrehozták a magyar Refreshert. „Azonnal megfogott Gábor Gen Z-vel kapcsolatos víziója és az a tudatos építkezés, amit alapítóként vitt, és ma is visz – mondja Varga. – Nekünk is kellenek a jövő olvasói, szeretnénk megismerni a szokásaikat, ezért ez volt a legjobb megoldás.” Varga a Forbes legfrissebb, 2025-ös milliárdoslistája szerint a 32. leggazdagabb magyar.
A cseh működéstől eltérően franchise-rendszerben vannak Magyarországon, vagyis a Central licencdíjat fizet, cserébe autonómiája van a helyi szerkesztőség, a működtetés és a pénzügyek terén. A Refresher a technológiai hátteret, a márkát és az alapvető működési szabályokat adja. „A szlovák, a cseh és a magyar csapat közül sokszor pont a magyarral szoktam példálózni” – mondja Gábor. Szerinte a Refresher filozófiája megköveteli, hogy a szerkesztőség buborékként működjön a Centralon belül.
Magyarországon még nincsenek rendezvények, se előfizetői modell, de már tervben van. „Egyéb bevételi lábak kialakításán dolgozunk 2026-ban, a digitális csatornák mellett a Refresher offline közösségét is építik” – mondja Kovács Ádám, a Refresher üzleti vezetője.
Azt nem árulják el, hogy Varga cégcsoportján belül mekkora bevételt képez a Refresher, de a 2022-es induláskor Gábor azt nyilatkozta, hogy szeretnék, ha három év múlva nullszaldós lenne. Varga szerint közel vannak a fedezeti ponthoz, de ez hosszú, tudatos építkezés a részükről. „Nem a nagyon szigorú profitszempontok dominálnak, hanem a brand és a jövő építése.”
Ma havi szinten nagyjából száz–kétszázezer egyedi látogatóhoz jutnak el a honlapon. A közösségi platformokon ennél jóval nagyobb az elérés, de Magyarország ezzel együtt is le van maradva: Szlovákiában havi egy–másfél millió, Csehországban körülbelül egymillió a szám.
Munk Veronika, a szlovák Denník N innovációért és új piacokért felelős igazgatója azt mondja, hogy az ötmilliós Szlovákiában a novemberi közönségmérési Gemius-adatok szerint az online médiatérben a leglátogatottabb lap a Ringier kiadványa, az Aktuality, havi szinten 2,1 millió felhasználóval és hetvenhét millió kattintással. Ugyanezen a listán a Refresher a tizenegyedik leglátogatottabb lap volt.
Veronika szerint a szlovák médiapiac bizonyos szempontokból a magyarnál egészségesebben működik.
„Habár a magyaréhoz hasonló populista, autokratikus politikai vezetés meglehetősen ellenséges a független médiával, konkrét lapokat és újságírókat nevez meg ellenségként, ez inkább a kommunikációs szinten jelentkezik, a politikának nincs olyan szinten befolyásoló piactorzító hatása, mint a magyar médiapiacon”
– mondja. Szlovákiában sokkal több lap tartja fenn magát olvasói bevételekből, leginkább előfizetésekből, ami szintén a szabadabb, kísérletezőbb és minőségi tartalomgyártás felé tolja a piacot.
A Stranger Things sztárjaival interjúztak
Gábor sok startupperrel ellentétben nem tűnik elvakultan törtetőnek. Abban hisz, hogy ha szorgalmasan végzi a dolgát, természetesen jön a siker. Ettől még nagyratörő álmai vannak: „Szeretnénk szintet lépni, mert miért ne.”
Globálisan látható céggé szeretnének válni, ezért a kétmilliós befektetésből több tízezer euró az angol Refresher.com domain megszerzésére ment. A kezdeti koncepció az volt, hogy angolra fordítják azokat a cikkeiket, amik nemzetközileg is relevánsak lehetnek. Viszont ez túl nagy teher volt az újságíróknak, ezért átmenetileg hibernálták az oldalt. Pedig lenne mit kitenni, nemrég például a Stranger Things sztárjaival interjúztak. A megváltást a mesterséges intelligenciától várják, az angol nyelvű Refresher-felületre a legjobb magyar, szlovák és cseh tartalmak kerülhetnek majd be.
„A közönség figyelme szüntelenül vándorol, az elvárások egyre magasabbak, a tartalomgyártás komplexebb” – mondja Gábor. Ez nem jelenti azt, hogy kiesik a szöveg, de mélyebb és ütősebb sztorikat kell találni. A trendeket meglovagolva nagy figyelmet fordítanak az influenszerekre, Magyarországon létrehoztak egy talentügynökséget is erre. A cél a hirdetések további professzionalizálása, így a márkák nemcsak egy arcot kapnak, hanem a mögötte álló egész gépezet hitelességét, ami erősíti a kampányokat.
