2019 körül az amerikai felmérések azt mutatták, hogy az S&P 500 vállalatainak 40 százaléka már alkalmaz AI-t a működésében. Ma már ez az arány szinte biztosan 100 százalék. Hol van ebben az értékteremtés, és mikor jelenik az meg a részvényárfolyamokban?
Vendégszerzőnk Gajdics Attila, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.
A mesterséges intelligencia az új villanyáram – írtam egy, öt évvel ezelőtti cikkemben arra utalva, hogy az AI elkezdett szerves részévé válni az életünknek, bekerült az üzleti-gazdasági vérkeringésbe. 2019 körül a felmérések azt mutatták, hogy az amerikai vállalatok 25 százaléka, az S&P 500 vállalatainak 40 százaléka már alkalmaz, 60 százalék pedig legkésőbb 2022-ig alkalmazni tervez AI-t a működésében.
A technológiai szektorban az elmúlt öt év innováció tekintetében mindenekelőtt az AI-ról szólt. De ahogy már a 2019-es adatok is jelezték, és ahogy azt ma már minden nap érzékelhetjük, a többi iparág is rohamtempóban próbál felzárkózni.
2023 végén már konzervatív gondolkodású bankároktól, például Jamie Dimon JP Morgan-vezértől is olyanokat hallhattunk, hogy az AI-nak köszönhetően mindannyian 100 évig fogunk élni, legyőzzük a rákot, és csak 3,5 napos lesz egy munkahét. Dimon szerint 2023 végén
a JP Morgan már a banküzem 300 pontján alkalmazott AI-megoldásokat, 2024 közepén pedig már 400 felett jártak.
Száz éve sokan feltették a kérdést maguknak és egymásnak: mire fogjuk használni a villanyáramot? A helyes választ régóta tudjuk: lényegében mindenre. Ma sokan felteszik a kérdést: mire fogjuk használni az AI-t? A válasz ugyanolyan nyilvánvaló: lényegében mindenre.
Jelen cikkem hosszabb változatában, a Concordeblogon iparáganként áttekintettem, hogy az S&P 500 cégei közül melyik mire használ AI-t. A lista hosszú, a példák sora változatos, pedig nyilvánvalóan csak nagyon kis szeletét jelentik a munkának, amely ma már kivétel nélkül minden iparágban intenzíven folyik.
Az oktatástól az autóiparig, a logisztikától a hadiiparig, a mezőgazdaságtól a sportszektorig mindenütt minden vezető szereplő AI-megoldásokon gondolkodik, azokon dolgozik vagy azokkal kísérletezik. A cél a versenyképesség megtartása és a változó üzleti elvárásoknak való megfelelés.
Az AI integrálásával a működésük különböző területein ezek a vállalatok:
- támogatják az innovációt (adatelemzés új termékek és szolgáltatások, valamint új technológiák fejlesztése érdekében),
- javítják az ügyfélélményt (személyre szabott szolgáltatások és termékek; hatékonyabb kiszolgálás keresletelőrejelzés és jobb készletgazdálkodás révén),
- javítják a működési hatékonyságot (adatalapú döntéshozatal, folyamatok egyszerűsítése, automatizálás, robotizálás, erőforrás-optimalizálás, hulladékminimalizálás), és
- erősítik a kockázatkezelést (problémák előrejelzése, üzemzavarok előrejelzése, csalások felismerése).
A fejlesztések olyan autonóm, testreszabott és hatékony ipari, üzleti és kereskedelmi megoldások létrehozását célozzák, amelyek teljes iparágakat alakíthatnak át.
Minden szektor tech szektor – mondogattam már sok évvel ezelőtt is. Az S&P 500 az új Nasdaq 100, mondogattam az elmúlt 1-2 évben. De azért ez nem ilyen egyszerű, a technológiai fejlődésnek mindig vannak nyertesei és vesztesei is, nem mindenki jár jól a végén.
Van három olyan tőzsdei befektetői kulcskérdés, amelyet érdemes megvizsgálni.
Gazdasági értéket teremt-e az AI?
Ma már kevesen vitatják, hogy az AI hatalmas hatékonyságjavulást hoz az üzleti folyamatok minden területén, és minden kockázata, illetve a nehéz morális kérdések ellenére is vitathatatlanul hatalmas értéket fog teremteni a gazdaság minden ágazatában.
Meggyőződésem, hogy a már hivatkozott gyűjtésem az AI-alapú megoldásoknak még csak a csecsemőkorába enged bepillantást, mindegyik említett technológia óriás léptekkel fog előrelépni a következő években.
Rengeteg vállalat működését teszi majd hatékonyabbá az AI, de a vállalati nyereségekben ez csak kevéssé fog tükröződni. Fotó: illusztráció / Pexels / Bertellifotografia
Ki teszi zsebre a teremtett értéket?
A várakozásom az, hogy a legtöbb szektorban a digitalizált és globalizált világ olyan versenyhelyzeteket teremt, amelyben az AI által megteremtett értéket elsősorban a végfelhasználók, a fogyasztók viszik haza, méghozzá jobb és olcsóbb termékek és szolgáltatások formájában.
Már ma is ezt látjuk a kiskereskedelem (termékajánlók és dinamikus árazás), a szórakoztatóipar (AI által generált tartalmak) vagy a pénzügyi szolgáltatások (alacsonyabb költségek, jobb és gyorsabb szolgáltatások) területén, és ez a lista biztosan nagyon hosszú lesz.
Rengeteg vállalat működését teszi majd hatékonyabbá az AI, de a vállalati nyereségekben ez csak kevéssé fog tükröződni, mert a digitalizált piacterek minden iparágban globálisan transzparens versenyhelyzetet teremtenek, amely versenyhelyzetben a hatékonyságjavulás elsősorban az árversenyt erősíti majd tovább.
Ez a folyamat végül oda vezethet, hogy a legtöbb vállalat a működési költségeit és a tőkeköltséget tudja majd megtermelni, többet nem. Az út során az eredményességet torzítják már ma is és torzítani fogják a jövőben is szabályozói vagy akár politikai beavatkozások, de a hosszú távú irány ez marad.
Vannak és lesznek ugyanakkor olyan, különlegesen fejlett technológiával rendelkező vállalatok, valamint olyan, oligopol jellegű piacok, ahol néhány nagyvállalat meg tudja majd tartani az AI által teremtett érték számottevő részét. Példának okáért az Alphabet, az Apple, a Meta, a Microsoft pozíciói nem kikezdhetetlenek, de nagyon-nagyon erősek. Ezek a vállalatok hatalmas lépéselőnnyel indulnak a következő évtizedek technológiai és üzleti versenyfutásában.
Gyorsuló ütemben nő az AI-megoldások komplexitása. Forrás: Epoch AI
Arra számítok, hogy a technológiai óriások az előttünk álló években már nem egy-egy működési elem AI-ra cserélésén dolgoznak majd, hanem sokkal inkább azon, hogyan tudják a teljes működésüket áthelyezni AI-alapra. Példának okáért képzeljük el azt, hogy az iOS, az Android vagy a Windows már nem a mai értelemben vett szoftverek, hanem minden porcikájukban mesterséges intelligenciák lesznek, amelyek mögött kvantumszámítógépek futnak…
Mindez hogyan jelenik meg a részvényárfolyamokban?
A 2021-2022 során, azaz alig másfél év alatt a negyedére eső, majd ezt követően újabb másfél év alatt az ötszörösére emelkedő Meta árfolyama tökéletesen szemlélteti, hogy az árfolyamok akár 1-2 éves távon nézve is igencsak sajátos életet élnek; akár tartósan el is tudnak szakadni a vállalat alapértékeitől.
A Meta üzleti kilátásai ugyan valóban romlottak 2021-2022 során, de biztosan nem negyedelődött a vállalatérték. Azaz a piac durván túlreagálta az aktuális híreket, 2023 során pedig a vállalat kilátásai ugyan valóban ismét javultak, de biztosan nem ötszörösen.
A Metáéhoz hasonló árfolyam-hullámvasútra bármely részvény felülhet a jövőben is.
Néhány hónapos, akár 1-2 éves távon az épp aktuális sztorik, mániák és pánikok, vagy akár csak egy-egy nagybefektető vételei vagy eladásai határozhatják meg az árfolyamokat, de sokéves távon tekintve – a Meta árfolyamához hasonlóan – az üzleti értékteremtés fogja irányítani azokat.
Az üzleti értékteremtés pedig – ahogy fent írtam – a várakozásaim szerint a legtöbb iparágban úgy fog kinézni, hogy az AI leginkább a végfelhasználók számára teremt majd értéket, csak kevés vállalat tudja majd magánál tartani azt.
A megérzésem, hogy számottevő részben már ma is ez magyarázza azt, hogy az amerikai részvénypiacon a hagyományos szektorokban a részvények árazása lényegesen elmaradt a technológiai vezetők árazásától. Árazás és értékelés feszül egymásnak a befektetési stratégiák tatamiján: bár nagyon sokan még mindig az aktuális pénzügyi adatok és histrikus árazási szorzók alapján próbálják értelmezni a részvénypiaci folyamatokat, de szintén nagyon sokan viszont már az 5-10 éves távon várható, iparágakat átalakító változások mentén hoznak vállalatértékelési és befektetési döntéseket.
Az biztos, hogy az elmúlt tíz évben a technológiai fejlődés éllovasaiba volt érdemes befektetni, ők teremtették a legnagyobb üzleti értéket. Azt gondolom, a következő tíz évben is ugyanezt érdemes tenni.
(Talán mondanom sem kell: a fenti információk összegyűjtésében és feldolgozásában AI is segített.)