Manapság nem bombasztikus hír, hogy egy multimilliomos amerikai tech-vállalkozó évente kétmillió dollárt fordít arra, hogy fiatal maradjon. De Bryan Johnson arra áldoz ennyit – ha nem többet –, hogy fiatalodjon öregedés helyett, azaz elérje a mozgalma nevében is foglalt álmot: ne haljon meg. Ezt nemcsak szépészeti beavatkozásokkal (persze azokat sem veti meg), hanem egy 400 millió dolláros algoritmus létrehozását követően saját teste, elméje, teljes életvitele átalakításával, azaz lényegében az önmagán végzett emberkísérlettel igyekszik megvalósítani. De vajon tényleg az örök élet a tét?
Reggel 4:30-kor kel, délelőtt 11 óráig háromszor étkezik, addigra minden napi – szigorúan vegán, összesen legfeljebb 1977 kalóriát magában foglaló – ételét megeszi, és kivétel nélkül 20:30-kor fekszik le – egyedül. A közbenső órákban elosztva mintegy 150 gyógyszert, étrend-kiegészítőt és vitamintablettát vesz be, intenzíven edz, arcát és testét speciális LED-fényben „napoztatja”, na meg egy rakás orvosi-szépészeti technikai eszközt alkalmaz rutinszerűen. Napi szinten jár vérvételre, MR-re, CT-kre, és más orvosi vizsgálatokat is hetente végez el rajta saját, 30 fős orvosi csapata, életjeleit és szerveit pedig a nap 24 órájában felügyelik.
Saját bevallása szerint naponta legalább száz dolgot tesz azért, hogy elérje végső célját.
A milliomos amerikai technológiai vállalkozó, Bryan Johnson közelít az ötvenhez, de harmincasokat megszégyenítő egészségi állapotnak örvend, sőt: hétről hétre biológiailag „fiatalodik”. Nem a sci-fi legújabb műalkotásáról van szó, hanem egy hús-vér amerikai milliárdosról, aki szó szerint bármire – akár még saját fia vérplazmájának, vagy a hondurasi kísérleti génterápia befecskendezésére is – képes azért, hogy elérje, ami a ma már gyarapodó mozgalma neve is: nem meghalni.
Az önpusztításból az önimádatba? Bryan Johnson szerint az emberiségért teszi, amit tesz. Fotó: Bryan Johnson / Instagram
Eredményei részben a Blueprint Project néven futó öregedésgátló programjának köszönhetők, amellyel 4 év alatt – ez a Bryan Johnson közzétett biomarkereire alapozott állítás – megfordította biológiai életkorát. Így 47 évesen egy 36 éves szívével, egy 18 éves fiatal tüdőkapacitásával, és huszonéveseket megszégyenítő erőnléttel bír, ráadásul tavaly novemberre az éves öregedési üteme 6,4-re csökkent – ami annyit tesz, hogy egy teljes év alatt csupán mintegy fél évet öregszik.
De Bryan Johnson ennél sokkal-sokkal többet akar: tovább kísérletezik, hogy végül – talán az ötödik x betöltése környékén – egy 18 éves fiatal agya, szíve, tüdeje, mája, veséje, inai, fogai, bőre, haja, hólyagja, hímtagja és ilyen fiatalos végbele is legyen.
Teljes testében olyan akar lenni, mint a most 18 éves saját fia. Bizarr, ugye? Nem is kicsit, és ami még ijesztőbb, hogya Netflix újév óta streamelt, Johnsonról készült dokumentumfilmjéből (Don’t die, avagy Bryan Johnson: Az ember, aki örökké élni akar) fájón hiányzik: annyira azért nem nehéz megérteni, miért teszi ezt.
Pedig Bryan Johnson mozgatórugóit a filmben csupán apróbb benyomásként elsorolt élettörténetén, szegényes gyermekkorát követő, mormon egyházbeli fiatal-felnőtt traumákon, a techipar sikeres vezetőit érintő túlhajszolt, alvásmentes életmódon, az alkohol- és evésfüggőségen, sőt, az evészavar legtipikusabb túlevéses tünetein, majd az ezek nyomán féktelenné váló stresszen és depresszión keresztül érdemes szemlélni.
Klasszikus Forbes-sztori is lehetne
De mi a siker? Johnsonnak átlagosnak tekinthető, ám a szigorú mormon egyházi környezetből indult az élete. A Utah állambeli Provóban született, a vallás meghatározta gyermek- és tinédzserkorát, sőt, hittérítőnek is állt, két évig Ecuadorban misszionárus is volt. Korán megnősült, született három gyereke, és némi küszködéssel, mégis korán elérte azt, amire az emberiség nagyobb része vágyik: jólétben élt, és ezt a családjának is biztosítani tudta. Egy netes- és mobilfizetésekre specializálódott cég alapítójaként a pénzügyi siker és a vagyon könnyen ellensúlyozhatta volna az ezek hajszolását jelentő árnyoldalt.
Persze a siker útja Johnson számára sem volt nyílegyenes, mégis meglehetősen fiatal volt, amikor 2007-ben megalapította a Braintree nevű cégét – amely az e-kereskedelmi vállalatok mobil- és webes fizetési rendszereire szakosodott. Csapatával hamar megvették a Venmo nevű startupot is, ám a növekedési kényszer miatt Johnson fizikai és pszichés állapota a siker csúcsán zuhanásba fordult. Önpusztító életformája a szó szoros értelmében hajszolta az öngyilkosság felé, kapcsolatai – mind a magán, mind a szakmai életében, na és egyházával is – megromlottak.
2016-ban még átlagos fiatal férfinak nézett ki, ám nem volt boldog. Fotó: Bryan Johnson /Facebook
2013-ban eladta cégét, a Braintree–Venmót a PayPalnak 800 millió dollárért. A Time Magazine szerint Johnson személyesen több mint 300 millió dollárral távozott a cég eladását követően, és ugyan több nagy befektetése is volt már, mai nettó vagyonát is minimum 400 millió dollárra becsülik – bár ez ingadozik számos üzleti vállalkozásban és befektetésben való aktív részvétele miatt.
A Braintree eladását követően – 2014 októberében –megalapította az OS Fund nevű kockázatitőke-társaságát, amely korai szakaszban lévő tudományos és szintetikus biológiával foglalkozó vállalatokba fektet be, és amit személyes tőkéjéből 100 millió dollárral támogatott. Később, 2016-ban a Kernel nevű cégét is nagyságrendileg azonos, személyes tőkéből hozta létre. Ez a cég olyan orvosi-higtech sisakokat gyárt, amelyek az agyi tevékenységet monitorozzák, azaz fejlett agy-gép interfészek fejlesztésére összpontosít.
2020-ra a Kernel be is mutatta az agyi aktivitásmérőit, amelyeket világszerte számos – például az élsportban, a demencia és más betegségek – kutatásban használnak. A Kernel jelentős figyelmet keltett a tudományos és technológiai közösségben, és Johnsont a neurotechnológia látnokává tette.
Amerikai kutatók jelenleg is a Kernel eszközeivel próbálják feltárni például a meditáció vagy épp a hallucinogének agyi hatását, hogy megtalálják a módját a krónikus fájdalom csökkentésének.
Ezek mellett Johnson számos befektetést hajtott végre ingatlanprojektekben, egészségügyi és wellness cégekben, és főként olyan biotechnológiai vállalkozásokban, amelyek célja az emberi egészség javítása és az élettartam meghosszabbítása. Ekkor vált ő maga a biohackelés és a hosszú élettartam hangos hívévé is, sőt, elkezdett élvonalbeli technológiákat és orvosi kezeléseket alkalmazni saját egészségének optimalizálása érdekében.
Nagyjából négy éve kezdett még komolyabban foglalkozni az élethossz megnyújtásával, amikor 2021-ben elindította a Blueprint Projectet. Ebben már összesen 30 orvossal és regenerációs szakértővel dolgozik azon, hogy ő maga ismét tinédzser legyen, vagy legalábbis úgy nézzen ki – és úgy is érezze magát. Saját bevallása – és a dokufilm – szerint eddig összesen 400 millió dollárt áldozott egy olyan algoritmus fejlesztésére, amely meghatározza, hogyan kell élnie, miket kell szednie, ennie és innia a lehető legjobb fizikai és egészségügyi állapot eléréshez.
„A tudomány és a műszaki tudomány a számolással kezdődik. Az egészség sem más” – olvasható a Blueprint oldalán. A projektnek elég szigorú szabályai és meghökkentő elemei is vannak, amik gyakran kerültek már címlapokra az utóbbi években. De a Netflix-doku mellett a milliárdos több videójában is elárult konkrét részleteket.
Ugyanakkor tény, hogy azzal, hogy Johnson a biotechnológia felé vette az irányt, alapvetően az volt a célja, hogy saját életén, fizikumán és mentális egészségén javítson. Egyszerűen azért, mert meg akarta érteni, hogyan tehetné magát minden téren rendbe, és állítása szerint erre akár az utolsó centig hajlandó lett volna minden vagyonát rááldozni:
„A depresszió olyan leckét adott nekem, amiért örökké hálás vagyok, vagyis hogy nem én vagyok az eszem. Nem bízom az elmémben, így amikor egy gondolat az elmémben landol, az nem én vagyok. Nem az a jellemző rám. Nem az az, ami érdekel. Csak épp ez jutott eszembe.”
Csak le kellett fogynia?
A 2021-ben elindított Blueprint Project egy algoritmus-vezérelt életmód-program és wellness márka, amelynek nemcsak tulajdonosa, hanem szóvivője és első számú arca, kísérleti nyula is maga Johnson. Miután ugyanis 2021 októberében bejelentette a kísérletet, elsőként változtatta meg a Blueprint kívánalmai szerint az életvitelét, étrendjét, rengeteg táplálék-kiegészítőt kezdett szedni, na és: időnként felhörpintett egy-egy üveg őssejtet. Sőt, az algoritmus – és persze orvosi – ajánlására hathavi 1 literes plazmatranszfúziós sorozaton esett át.
Napi 8,5 óra alvás, és az azt megelőző kétórás fényterápia – kötelező eleme a Blueprint-életmódnak. Fotó: Netlix
Mindennek, ahogy más kezeléseinek dokumentációját egyszerűen csak feltöltötte a Blueprint oldalára, vagy más módon naplózta és közzétette. A techmogul tehát online dokumentálja utazását, hogy megmutassa másoknak, mi lehetséges a gyakran szélsőséges protokolljain keresztül.
Johnson a saját közlése szerint 2021 óta évente 2 millió dollárt költ az öregedés elleni beavatkozásokra, gyógyszerekre és vizsgálatokra, szorgalmazza például a teljes test MRI-t mint „arany standard” mérőeszközt.
A biológiai életkor
A Blueprint megvalósításával az egyik legfontosabb célja a lehető legalacsonyabb biológiai életkor elérése. A biológiai életkort – sejtjeink és szöveteink korát – befolyásolják a genetika és az életmódbeli szokások, például az étrend és a testmozgás. A Blueprint tehát olyan tényezőket mér, mint az anyagcsere, a gyulladás és a szervi működés.
És Johnsonnak nem fogyásra volt – elsősorban – szüksége, sőt, a Blueprint által javasolt kalóriadeficittel túl is fogyta magát hamar. Aztán azonban folyamatosan finomhangolta a javaslatait a rendszer, így két év aktív Blueprint-életmódot követően – persze számos egyéb orvostechnológia és gyógyszeres kísérletezés eredményeképp – azt mutatták 2023-ra: a techmilliárdos öregedési sebessége a Blueprint előtt 1,03 volt, de ezt 0,69-re csökkentették, ami azt jelenti, hogy 12 hónaponként csak nyolcat öregedett.
Az újabb, köztük számos veszélyes, normális ember számára megfizethetetlen és elérhetetlen – például kísérleti – terápiák bevetésével ráadásul Johnson 2024 őszére még jobb eredményeket ért el.
„Nekem vannak a legjobb biomarkereim a világon. Én vagyok a legegészségesebb ember a bolygón”
– állítja magáról. „Fittebb vagyok, mint a legtöbb tinédzser. Az én bőröm simább, mint a 20 év körüli nőké, akik megszállottan szeretik a sajátjukat. Több kitartásom van az ágyban, mint a húszas éveikben járó férfiaknak. Jobb egészségügyi jelzőim vannak, mint amire bármely gyűlölködő, egészségbefolyásoló és öregedésgátló orvos és tudós képes”.
Johnson megtalálta tehát új vallását, el is nevezte azt, és megszállottan hisz benne.
Mennyire kamu a protokoll?
„Az embereknek megvan az a sajátos génkészletük, ami korlátozza az élettartamunkat” – mondta Charles Brenner biokémikus a The Guardiannek, aki a hosszú élettartamot és az öregedést tanulmányozza. „Bryan Johnson protokolljában nincs semmi, ami megváltoztatná a maximális élettartamát. Vannak emberek, akik rendkívül jól öregednek, és 110-122 évig élnek. Ezeknek az embereknek egyike sem alkalmaz olyan szigorú rutint, mint Johnsoné.
Azt mondhatjuk, hogy jobb öregedési pályára állította magát, de azt nem, hogy megfordította vagy megszüntette az öregedést.”
Ebből is egyértelmű lehet, hogy rengeteg kritika éri az egyszemélyes kísérleti módszert, a gyakran veszélyes, megelőzően csupán egérkísérletekben alkalmazott gyógyszerek használatát, vagy épp az arcba fecskendezett emberi – donor – zsírtöltéses bakikat. Ahogy azt is, ahogyan Johnson tálalja az eredményeit.
Átlagos nap Bryan Johnson „boszorkánykonyhájában”. Fotó: Bryan Johnson / Instagram
Az ugyanakkor tény, hogy az orvosokból és egészségügyi szakértőkből álló csapata folyamatosan figyelemmel kíséri, mit csinál a szervezete, a koleszterinszinttől a telomerek hosszáig. Az adatokat a Blueprint rendszerébe táplálják, az algoritmus pedig megmondja Johnsonnak (és persze a szakértőknek), hogyan javíthatja értékeit.
És Johsnon nemcsak spártaian szigorú életvitelt folytat, de minden hónapban több tucat orvosi eljárást is elvisel, némelyik meglehetősen extrém és fájdalmas, majd további vérvizsgálatokkal, MRI-vel, ultrahanggal és kolonoszkópiával keresi-kutatja a legújabb áttöréseket. Az adatokat nemcsak saját – sokaknak inkább ijesztőnek ható – teste mutogatásával teszi közszemlére, hanem gyakorlatilag mindent megmutat az emberkísérletből is, hiszen még a bélmozgásait is követheti, akinek erre van ingere.
„Szélsőségesnek tűnhet, amit csinálok, de be akarom bizonyítani, hogy a testünk hanyatlása és az öregedés nem elkerülhetetlen.”
Szektaalapító vagy csak zseni vállalkozó?
Johnson célja, hogy az eredményeket, amiket elér, mások számára is elérhetővé legye, és ezzel hatással legyen az emberi civilizációra. Tisztában van vele, hogy emberkísérlete provokatív, és módszerei egyesek számára „biotechnológiával átitatott kígyóolajnak tűnhetnek”, de nem nagyon törődik a kritikákkal (van, akit le is tilt emiatt a közösségi médiában). Nemcsak mert sajátmárkás – palackja 35 dollár – olívaolajának is a kígyóolaj nevet adta, azaz él a rossz reklám előnyeivel, hanem mert vélhetően ez a provokáció a korábbi vagyonát messze túlszárnyaló, milliárd dolláros bevételt termelhet a következő években.
Az, hogy a Johnsonról írt cikkek általában nagy adag szkepticizmust tartalmaznak, és azokra a nevetségesebbnek tűnő folyamatokra összpontosítanak, amelyeket bevet a figyelemfelkeltés érdekében – például hogy alvás közben a péniszén olyan eszközt visel, amellyel nyomon követheti az erekcióit, és a minap botrányos módon közzétette fia erekciós adatait is – őt egyáltalán nem zavarja, sőt, inkább örül neki, mert felméri a hasznát is.
„Az a tény, hogy a dolgaim a mai mércék szerint nem normálisak, egy olyan történetet kreál körém, hogy én csak egy gazdag különc vagyok” – mondta például korábban egy interjúban.
„Az emberek szeretnek különc gazdagokról olvasni. Ez jó reklám. Jó, ha vicceket csinálnak belőlem. Viccesnek tartják, ezért logikus az is, hogy emiatt sok ember szeretne ilyesmiről írni. A végén ez nekem hasznos, mert ezzel terjesztik a koncepciót.”
A program ma már ingyenesen is létezik kifejezetten Bryan-változatban, vagy emberibb életet élő férfiaknak és nőknek, de például címzetten várandósok számára is – ez utóbbi lényegében nem különbözik egy húsmentes, ám közismert egészségesebb étrendtől. Johnson számára a Blueprint lehetne valóban nonprofit vállalkozás, és ő maga rendre azt is állítja, hogy „soha nem a profit volt a cél”.
Ugyanakkor azzal szemben, hogy egy milliárdos azt mondja, mindenkiért, sőt: az emberiség jövője érdekében teszi magát kísérleti nyúllá, érdemes némi fenntartást táplálni magunkba. Már csak azért is, mert ugyan minden érdeklődő számára elérhetővé tette a Blueprint „alacsony költségű és egyszerű” életmódi alapjait, Johnson korántsem csak saját olívaolaját, étrendkiegészítőit és ultrafeldolgozott élelmiszereit árulja – meglehetősen borsos áron.
De épp ez az életviteli megközelítés azt teszi lehetővé, hogy miközben Johnson tanácsainak többsége – rendszeres testmozgás, sok zöldségféle, minőségi alvás – tényleg nem igényli, hogy az emberek megadják az adataikat egy algoritmusnak, nemhogy tömegesen adják át az életük feletti kontrollt ennek a rendszernek, tulajdonképpen a mostani Don’t die! hájp ezt alapozza meg.
És még ijesztőbb a kép, amit Bryan Johnson az egyébként teljesen épkézláb, az egészséges életvitellel és a várható jövővel kapcsolatos állításai következtetéseként von le. Ma ugyanis már úgy látja, az emberek nem rendelkeznek az egészséges élethez szükséges legfontosabb információkkal, azonban, ha fekete-fehéren tálalnák nekik azokat, az talán segíthetne nekik felhagyni a pusztító szokásokkal.
Lényegében ennek szól a mozgalom, az idealizált cél: ne halj meg! Johnson szerint az emberi elme rosszul dekódolja az egészséges életmódhoz kapcsolódó üzeneteket, ilyen értelemben – állítja – az „ember agyhalott”, így jobban teszi, ha átadja a teste feletti kontrollt – például az általa létrehozott algoritmusnak.
„Úgy tűnhet, hogy a terv az étrendről, az alvásról és az egészségről szól. De nem erről van szó. Arról van szó, hogy kitaláljuk, hogyan élhetünk túl fajként”
– mondta Johnson például a Rolling Stone magazinnak 2023 szeptemberében. És azt igyekszik elhitetni, hogy ez a koncepció sokkal magasztosabb célokon alapul, mint puszta hollywoodi hiúságon. Azt mondja, hogy „az emberiség történetének legmértebb emberévé” válni számára azért cél, hogy a lehető legjobban felkészülhessen az emberiség arra, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lesz az életünkre.
Alaptézise ugyanis, hogy az emberi civilizáció úgy reménykedik a bolygó megmentésében, hogy közben saját testét sem képes megfelelő módon „üzemeltetni”. Hosszan és gyakran értekezik például arról: „abban a pillanatban vagyunk, amikor megszületik a szuperintelligencia, és ez hamarosan megváltoztatja az általunk ismert valóságot. Én egy praktikus megoldást javaslok, hogy ne haljunk bele ebbe az átmenetbe.”
Nehéz tehát elmenni a tény mellett, hogy Johnson azt állítja, az emberiség kipusztulása ellen küzd:
„A Ne halj meg egy új gazdasági, politikai, társadalmi, etikai és erkölcsi rendszer. Ezt teszi az intelligencia, amikor szuperné válik. (…) Össze kell fognunk, és újjá kell építeni társadalmi rendszereinket, amelyek elismerik, hogy a létezés a legnagyobb erény.”
Ezen a ponton pedig azért már nehéz lenne csupán egy technológiai életmód-brandről beszélni, még akkor is, ha a Ne halj meg! mozgalom elsősorban közös kirándulásokról, testmozgásról, valamint Johnson termékeinek reklámozásáról is szól. Ma még.
A cikkhez felhasznált főbb források: Netflix, Bloomberg, The Guardian, Inc.com, Rolling Stone