Janet Yellen // CNBC-Youtube
Üzlet

Még Trump is „csodálatosnak” nevezte az első női pénzügyminisztert – portré a rekorder Janet Yellenről

Forbes
2021. január 26. 6 perc olvasás

Tapasztalt válságkezelő, mérsékelt hangvételű közgazdász, aki közismerten jó viszonyban volt Barack Obamával, de még Donalt Trump is elismerte – legalábbis szóban.

Elsöprő többséggel választotta meg az amerikai Szenátus pénzügyminiszternek Janet Yellent, az első nőt ezen a poszton. Yellen amúgy is rekorder: ő volt az első nő az amerikai központi bank, a Federal Reserve élén,

és az első személy, aki az ország három legfontosabb gazdasági pozíciójában is megfordult: pénzügyminiszter, Fed-elnök és a Fehér Ház vezető gazdasági tanácsadója.

A 74 éves Yellen karrierjének ötven éve alatt szélsebesen mászott fel a ranglétrán, de úgy, hogy egy lépcsőt sem hagyott ki. Brooklynban született, a Rhode Island-i Brown Egyetemen diplomázott és Ph.D fokozatig vitte közgazdaságtanból. Karrierjét az akadémiai közegben kezdte, tanított a Harvardon, majd elszegődött gazdasági elemzőnek a Fedhez. Itt találkozott későbbi férjével, a szintén közgazdász George Akerloffal, akit követett Londonba: Yellen férjéhez hasonlóan tanítani kezdett a London School of Economicson. Két évig bírta a brit fővárosban, hazatért az Egyesült Államokba, és állást kapott a californiai Berkeley-n.

Jegybankári karrierje 1994-ben durrant be, amikor meggyőző többséggel, 18:1 arányban a Fed kormányzótanácsának tagjává választották a mérsékelt hangvételű közgazdászt.

Itt egészen az alelnök pozíciójáig vitte, de a gazdasági nézetek terén hamarosan összekülönbözött Alan Greenspannel, a Fed legendás, 19 évig regnáló elnökével.

Azon kaptak össze, hogy hogy 1996-ra, amikorra az amerikai munkanélküliség 5 százalékék alá csökkent, Greenspan nem volt hajlandó kamatot emelni, míg Yellen szerint szükséges lett volna. A vita végül szakításig vezetett, de Yellen képességeit akkorra a felső vezetés is elismerte.

Ekkora lett a Fehér Ház gazdasági tanácsadója, főnöke Bill Clinton az akkori elnök. A vezető pozíciói közül ez volt az egyetlen, ahol nem az első nő volt, a ’90-es évek elején Laura Tyson beelőzte őt. Ugyan a legtöbb elemző sikeresnek véli szerepvállalását a demokrata kormányzásban, Yellen magánéleti okokra hivatkozva lemondott 1999-ben, visszatért az egyetemre, tanított a Berkeley-n.

A 2000-es évek közepén San Fransisco-i Fed egy érdemi politikai beágyazódottsággal nem bíró jelöltet keresett, lehetőleg az akadémiai szférából, így esett a választás a tapasztalt közgazdász hírében álló, mérsékelt hangvételű Yellenre.

2004-től vezette a szervezetet és olyan hírnevet szerzett, hogy Barack Obamának, amikor Donald Kohn Fed-alelnök utódját kereste, állítólag nem is jutott más eszébe, mint Yellen.

Akkor még úgy tűnt, hogy 2013-ban ért fel karrierje csúcsára, amikor Ben bernanke utódja lett a Fed elnöki székében. Elnöki periódusa az egyik legnehezebb időszak volt az amerikai gazdaság történetében: a 2009-es pénzügyi válság következményeivel kellett harcolnia: megfelelő módon stimulálni a gazdaságot, csökkenteni a munkanélküliséget, beindítania az inflációt, majd, ha mindez sikerült, akkor elkezdenie normalizálni az amerikai monetáris politikát és a Fed mérlegét.

Milliárdos nyertesek és vesztesek – ők voltak Biden és Trump legnagyobb támogatói

Munkája eredményesnek bizonyult: a válságot évtizedes, intenzív konjunktúraidőszak követte, annyira, hogy 2016-ban Yellen vezetésével a jegybank 2006 óta először kamatot emelt.

Nagyjából ekkor kezdődtek vitái Donald Trumppal, aki már élesen kampányolt az elnökségért.

Trump szerint a kamatemelés megöli az amerikai növekedést, a gazdaságol élénken stimulálni kell adócskkentéssel és alacsony kamatokkal.

Nem csoda tehát, hogy 2018-ban, amikor Yellen ciklusának végére értünk, Trump már elnökeként nem őt, hanem a konzervatív jegybankár hírében álló Jerome Powellt nevezte ki utódjának. Ennek ellenére Trump – sajátos szóhasználatával – „csodálatos nőnek” nevezte Yellent – majd azzal a lendülettel nekiesett választottjának, Powellnek, mert nem volt hajlandó kamatot csökkenteni.

Yellen a volt Fed-elnökök tipikus pályáját követte, előadásokat és szemináriumokat tartott, járta a televíziós és rádiós csatornákat:

a Guardian szerint összesen 7 millió dollárnyi díjazásban részesült előadásaiért olyan bankoktól, mint a Goldman Sachs, Citigroup vagy Barclays – nem csoda egy olyan jegybankártól, aki éveken át támogatta az amerikai bankszektort.

Joe Biden, az Egyesült Államok friss elnökének választása amennyire praktikus (hiszen egy tapasztalt válságkezelőt választ maga mellé), annyira szimbolikus is. Az elnök nagy hangsúlyt fektet arra, hogy sok nő legyen a kabinetben, illetve kinevezésével visszatér Barack Obama útjára, aki közismerten remek kapcsolatot ápol Yellennel.

Trump nagyvonalú búcsúlevelet hagyott Bidennek

Szenátusi meghallgatásán Yellen már hitet tett a stimulus folytatása mellett, nem is véletlen, hiszen a helyzet sok tekintetben rosszabb, mint 2009-ben volt. Yellen is beszélt már arról, hogy alacsony jövedelmű dolgozók tömegei vesztették el huzamosabb időre a munkájukat, a mostani, 7 százalék körüli munkanélküliség a tavaszi járványhullámot leszámítva a legmagasabb az előző válság óta. A 2000 milliárd dolláros mentőcsomag mellett pedig Yellennek különösen figyelnie kellene a brutális államadósságra, amely Trump kormányzása alatt meghaladta a GDP 107 százalékát. Ám a pénzügyminiszter meghallgatásán már hangsúlyozta:

az államadósság mértéke csupán másodlagos a munkanélküliség és az olyan fiskális beruházások szükségessége mellett, mint a megújuló energiaforrások, az e-közlekedés és a kibervédelem.

Borítókép: Janet Yellen // CNBC-Youtube