Hosszú ideje tartó barátságból és „jó problémák kereséséből” született a Makery nevű szoftverfejlesztő ügynökség. Az a hozzáállásuk, hogy ügynökség ellenére nem akarnak pusztán kivitelezőkké válni, elrepítette őket a Samsungig, míg végül megfertőzödtek a mikromobilitással. A Budapestre nemrég belépő Tierrel egyre szorosabb lett a közös munka, végül meg sem lepődtek a felvásárlási ajánlaton. Az év egyik exitjének sztorija.
Kindler András és Vörös Gyula hároméves koruk óta ismerik egymást. Általánosban és gimnáziumban osztálytársak, egyetemen szaktársak voltak, hat évig egy albérletben laktak. Zsédely Balázs éppen fejlesztőket keresett, amikor egy közös baráti társaságon keresztül összeértek a szálak. Megkereste Andrást és Gyulát, majd az Allee pláza egyik kávézójában döntötték el, hogy közös cégbe kezdenek.
„Jó emberekkel jó problémákon akartunk dolgozni és imádtunk digitális termékekkel foglalkozni” – mondja Balázs a kezdetekről. Az első termék, ami hármuk nevéhez fűződik, a Ready nevű okostelefonkönyv- és tárcsázóapplikáció Android-rendszerekre, amivel bejutottak a neves Startup Chile akcelerátor programba. Fél évig Santiago de Chilében tudtak fejleszteni egészen addig, hogy mindenféle reklám nélkül közel félmillióan letöltötték az alkalmazásukat. A ready-s vonal hazatérve aztán háttérbe szorult, mert az a probléma, amelyet az app megoldott, idővel beépített funkcióként megérkezett az iOS és Android-telefonokra is.
A szoftverügynökségi piac már 2015-ben sem volt nullakilométeres. „A köztudatban az él, hogy egy klasszikus ügynökség úgy működik, hogy bejön egy projekt, kiküldenek egy bankba három fejlesztőt, fél év múlva látják őket újra, és nagyjából el sem tudják mesélni, min dolgoztak” – mondja Balázs az ellenpéldát.
Néhány külföldi mintát követve olyan ügynökséget indítottak el, aminek volt egy nagyon fontos szabálya: nem lesznek pusztán kivitelezők. Ez lett a Makery.
A megszokottnál nagyobb beleszólást, hosszú távú közös munkát kerestek az ügyfelekkel, akiket következetesen partnereknek hívtak. Mennyiség helyett a minőségre rendezkedtek be, és nem szerettek volna megállni az ország vagy a régió határainál. „Olyan jó projektek vannak Szingapúrban. Valahogy el kellene jutni hozzájuk” – mesél Balázs a motivációjukról.
Az ügyfeleiket partnernek hívták, ami utalt az ügynökségük filozófiájára. Zsédely Balázs. Fotó: Sebestyén László
A hármuk tehetsége nem konkurált egymással, mindenki magától megtalálta a helyét. Balázs lett az ügyvezető, és az elején a dizájn feladatokban is részt vett, Gyula a technológiai vezető, András, aki korábban újságíró volt a Mobilarénánál, a fejlesztés mellett sales-szel és közösségépítéssel foglalkozott. De maguk köré is kellett egy veretes szakmai csapatot gyűjteni, ebben aztán a jó időzítés lett segítségükre.
Kotlintól Samsungig
Az androidos kódolásban fontos paradigmaváltást hozott egy új kódolási nyelv, a Kotlin. Gyulának már 2013-ban volt egy béta verziós Kotlinban írt kódja, pedig a nemzetközi szakma fejét csak 2014-15-ben kezdte elcsavarni az Androidnál addig használt, a Javanál fejlettebb nyelv. A személyes érdeklődésüket hamarosan a szakmában is elkezdték kamatoztatni: szép lassan maguk köré építettek egy fejlesztőkből álló közösséget, akiket szintén érdekelt az új tudás.
Hamarosan eljutottak addig, hogy a Kotlint értők közösségét a Makeryvel kezdték azonosítani.
Persze ezért mindent megtettek kezdve a szabadidejük minden percének feláldozásával az egy óra alatt tizennégy kotlinos domain név vásárlásáig. „Jó volt az időzítés, mert nem ismerték széles körben ezt az új nyelvet, elkezdhettük evangelizálni az új tudást. Szemmel látható volt a fejlődés, eleinte minden előadást házon belülről kellett megoldani, aztán kialakult egy kemény mag, akik maguk is elkezdtek előadni. Végül már csak nézőnek kellettünk” – vezet végig András a fejlődésükön. A Kotlin Budapest ma is létezik, és közel 700 főt számlál.
Kindler András, korábban újságíróként is dolgozott. Fotó: Sebestyén László
Egy idő után a Jet Brains cseh szoftverfejlesztő cég világkonferenciájára is meghívták őket, majd a Google budapesti partnerei lettek, a tech óriás saját top fejlesztőit küldte a Makery által szervezett konferenciára. Ügyfélszerzésre sem volt utolsó a konferenciára járás, egy ilyen eseményen, mint a Jet Brains-é részt vett a szakma krémje, döntéshozókhoz jutottak el, miközben beutazták Európát és a networkjük is szépen nőtt. Így esett, hogy a barcelonai MWC kiállításon kapcsolatba kerültek a Samsung telefonok szoftveres beszállítójával, aki megbízta őket, hogy írjanak kódot a telefon tárcsázójához.
A Samsung S7 szériától fölfelé mindegyik modellben van olyan kód, amit a Makery csinált.
A régiós blokkolás miatt azonban ez a funkció itthon nem volt elérhető. Még Balázsék is úgy tudták megnézni, mit csináltak, hogy Berlinben vettek egy telefont, és azt hozták haza.
Bejött az újragondolt ügynökségi modell
Ekkorra az újragondolt ügynökségi modell is beért. Az inkább még avantgárdnak számító elképzeléseik az ügyfeleket rögtön megszűrték, ki az, aki hajlandó elköteleződni a szorosabb közös munka mellett. A szűrő ellenére az évek alatt 50-60 projektjük volt, igaz, ezek 80 százaléka külföldi céggel, akik számára megszokottabb volt ez a fajta működés. „Minden projekthez úgy álltunk hozzá, mintha a sajátunk lenne. Érteni akartuk a folyamatokat, napról napra látni akartuk, hogy mi történik a termékkel, idővel pedig a döntésbe is szerettünk volna belefolyni” – mondja Gyula. Úgy látták, hogy a tapasztalatuk sokszor segít elkerülni az idő- és pénzpazarlást, ezt szerették volna kamatoztatni.
„Azt a kollaborációt szerettük a legjobban, ha nem lehetett megkülönböztetni, hogy ki a makerys és ki az ügyfél.”
Idővel már nem is vállaltak háromhónapos és más, rövid távú projekteket, de nem a megalomániájuk miatt. A balatoni gasztrotérkép elkészítése mikroszkopikus volt az akkori projektjeikhez mérve, mégis elvállalták, mert egyszerűen tetszett nekik. Egy-kétéves projektek állandósultak náluk, és a külföldön szerzett kapcsolatok hosszú távon is jövedelmezőek maradtak. A nagyszámú projekt lehetővé tette, hogy végig külső tőke nélkül nőjenek, de hozzáteszik, ez a kezdetektől szándék volt, szerettek volna mindent kontrollt hármuk között tartani.
Az üzleti modelljüket sem bonyolították túl: évente duplázni.
2018-ban nem sikerült egyedül a teljes dupla, mert létszámban nagyot nőttek, de azon kívül minden évben összejött a terv. 2020-ra a 435 millió forintos árbevételük felét profitként tudták realizálni.
Megfertőzte őket a mikromobilitás
Az első mikromobilitási szolgáltató, akivel összekerültek, a német Coup volt. Elektromosrobogó-flottát üzemeltettek Németországban, és a bérléshez szükséges applikáció egészét a Makery fejlesztette az Android-rendszerekre.
„Ott voltunk Berlinben, kivettünk egy robogót az appon, amit mi építettünk, aztán átszeltük vele a várost. Szürreális élmény volt”
– emlékszik vissza András. A kódhoz végre termék is tartozott, ők pedig megfertőződtek a mikromobilitási világgal.
A Couppal eltöltött egy év erős ajánlólevél lett egy másik, frissen létrehozott német mikromobilitási céghez, a Tierhez. 2018 őszén, amikor először beszéltek a makerysekkel, még a pilot projektjük futott Bécsben, és még csak kevés alkalmazottja volt a cégnek. Ma több mint ezren vannak tizennyolc országban, több mint száz városban,
a Makeryt pedig idén áprilisban felvásárolták, a Forbes becslése szerint 1,5 milliárd forintért.
2018 óta egyre szorosabbra fűződött a két cég viszonya, az első megbizatásuk az Androidra és iOS-re készülő applikációk és egy belső használatra készült rendszer fejlesztése volt, de egy idő után már sokrétű technológiai fejlesztések mögött állt a Makery. A Tier rohamos tempóban nőtt, eddig 448 millió dollár befektetést szívott fel, a nagybefektetői között ott a Goldman Sachs, a japán óriás Softbank és az amerikai Goodwater Capital is, és minél több ötletük volt, annál többször fordultak a Makeryhez segítségért.
Fekete-türkizkék e-rollereik szeptember végén jelentek meg Budapesten is a Lime és a Bird szolgáltatók mellé.
A Tier rollerjei Budapesten. A németek vásárolták fel fejlesztő partnerüket, a magyar Makeryt.
Az alapítók nem lepődtek meg a felvásárlási szándékon sem. „Nagyon sok időt spóroltunk azon, hogy nem kellett egymást megismerni, összehangolni a munkafolyamatokat. A technológiai vezetőjükkel nagyon szorosan együtt dolgoztunk, részt vettünk a csapateseményeken, egy-két év után elmosódott a határvonal tieresek és makerysek között.”
A vételárra tett becslésünket sem korábban, sem most nem szerették volna kommentálni az alapítók (a Tierrel kötött megállapodásuk miatt nem is tehetik), de annyit elárulnak, hogy mindkét fél elégedett volt.
A friss Forbesban hoztuk a legújabb exitlistánkat is.
Balázs, András és Gyula is helyet kaptak a Tier top menedzsmentjében – ehhez ragaszkodtak is. Balázs a budapesti tech hub vezetője, Gyula és András pedig technológiai alelnöki feladatokon osztoznak. Az új pozíciókkal már nemzetközileg is érvényt tudnak szerezni az ötleteiknek, nem csak a magyar csapatnál.
Vörös Gyula – társaival együtt ma már a Tier top menedzsmentjében dolgozik. Budapest komoly irodája a német mikromobilitási óriásnak. Fotó: Sebestyén László
Mára a felhasználóknak szánt alkalmazás fejlesztésével és dizájn oldalával foglalkoznak, a Tier elképesztő tempóban megy előre, nekik pedig minden új várossal, új szabályozási környezettel, új járművel új fejlesztési feladatuk van.
Ami nekik személyesen és egyébként a Tiernek is nagyon fontos, hogy hogyan lehet fenntarthatóan integrálni az e-rollereket a városokba úgy, hogy ne a járdákon keresztbe dőlt roncsok látványa jusson azok eszébe azoknak, akik nem használják aktívan – márpedig egyelőre ők vannak többen.
A Tier járműveit még a szélnek is nehéz ledönteni, és kifejezetten hosszú időre, legalább ötéves használatra tervezték. Az akkumulátorokat egy dedikált csapat cseréli ahelyett, hogy töltőállomásra szállítanák a rollereket, jelentősen csökkentve ezzel a töltéshez szükséges utak számát. A Tier azért is különleges, mert nemcsak részben zöld, a klímatudatosság nemcsak egy extra a sok közül.
Eleve a fenntarthatóság alá rendelték az üzleti modelljüket. 2020 óta teljesen klímasemleges a szolgáltatásuk, a telephelyeiken zöld energiát használnak és a járműveik is elektromosak.
A Tier Budapest Tech Hub nagy növekedés előtt álll. A huszonhét fős csapatot már rövid távon szeretnék megduplázni, a felhasználási területek és ezzel a flotta is egyre nőnek. „Autoritást kaptunk ott, ahol eddig csak tanácsot adhattunk. Ezután sem fogunk arra várni, hogy megmondják, mit csináljunk. Vannak elképzeléseink és támogatásunk is hozzá.”
Melyik voltak az év legnagyobb magyar üzletei? Exitlista az októberi magazinban. Lapozz bele!
Borítókép: a Makery alapítói. Balról jobbra: Kindler András, Zsédely Balázs, Vörös Gyula. Fotó: Sebestyén László
