Az egyetemi koleszszobából induló Balabit hosszú építkezés után jutott az exitig, ami 2018 egyik legnagyobb magyar vonatkozású üzlete volt. Györkő Zoltán végigment azon a startup úton, amiről sokan csak álmodnak, és biztos volt benne, hogy a maiaknak könnyebb, mint nekik volt. Tévedett. De tenni akar érte, hogy ne így legyen és hogy még többen legyenek az exitáltak klubjában. A Balabit társalapítójának vendégírása.
Egy évvel a Balabit eladása után kiléptem a cégtől, hogy új fejezetet nyissak az életemben. Gyakorlatilag ez volt az egyetlen munkahelyem, 19 évet töltöttem ott.
A siker, a pénz és a Forbes címlap ellenére félelemmel tekintettem a jövőbe.
Ki leszek én ezután? Mit fogok csinálni? Volt bennem egy aggodalom, hogy intézményfüggő lettem, mint Brooks a Remény rabjaiban.
Végül azt gondoltam, mint szinte minden exitált startup alapító, a következő helyes lépés, ha angyalbefektetővé válok.
Az év exitje: 100 millió dollár felett mehetett el a Balabit
Mi még kft-ét alapítottunk, nem startupot
Büszke voltam arra, amit elértünk – még ha sokáig is tartott –, pláne mivel úgy éreztem, a mai startupoknak sokkal könnyebb. Amikor mi kezdtük, nem állt rendelkezésre ennyi információ és tudás a startup létről. Mi kft-ét alapítottunk, nem startup-ot. Tulajdonostársaink voltak, nem befektetőink. Fogalmunk sem volt, mit jelent a „Product Market Fit”, a „Customer Success”, az inbound marketing, a thought leadership, a CAC vagy az LTV – ha egyáltalán léteztek már ezek a buzzword-ök. Ahogy Vinnai Balázs fogalmazott: dzsungelharcot vívtunk minden nap.
Scheider Balázs és Györkő Zoltán, a Balabit társalapítói. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
2019-ben, hogy megértsem, miről is szól a startupvilág ma, megittam több száz liter kávét alapítókkal, angyalbefektetőkkel, kockatőkésekkel, tanácsadókkal. A feltételezésem, hogy ma sokkal könnyebb, csúnyán megdőlt. Információ és tőke rendelkezésre áll, a lehetőségek és a hype is adott, de összességében minden szereplő mást mond, miért nem sikeresebbek a magyar startupok.
Ha összegeznem kellene, amit hallottam, így hangozna:
a „szakértők” nem értenek ahhoz, amit coacholnak, tanácsadnak, inkubálnak, mert még sohasem művelték a gyakorlatban. A VC-k balkáni és túlbürokratizált feltételekkel, irreális elvárásokkal és KPI rendszerrel fektetnek be és nincs semmi hozzáadott értékük a cég építésében.
Az alapítók tapasztalatlanok, de öntudatosak, a befektetőt ellenségként kezelik, és néha többet járnak pitch versenyre, mint amennyi időt a termékük értékesítésébe tesznek…
Rosszul hangzik? Szerintem is. El is ment a kedvem az angyalkodástól.
Mérjük fel!
Ebben a lelkiállapotomban talált meg Vinnai Balázs (ő az IND neevű cégét vitte exitig), aki már évek óta dolgozott azon, hogy létrejöjjön egy objektív, rövidtávú érdekektől mentes, pártatlan szakmai szervezet, ami a startup ökoszisztéma fejlesztését tűzi ki célul. Csatlakoztam és velem együtt a hazai startupvilág „nagyöregjei” is. Így született meg a Startup Hungary.
Az eddigi legátfogóbb kutatás készül a magyar startupvilágról
A Startup Hungary hosszú távú sikerét a közösségre gyakorolt hatásban és a pozitív változás mértékében lehet mérni. Ahhoz viszont, hogy ne a szegmentált, néhol egymásnak is ellentmondó, anekdotikus feltételezésekből induljunk ki, szükség van egy statisztikailag is mérvadó, alapos helyzetfelmérésre, amely megmutatja a kiindulási állapotot. Majd évente méri a változást. Ez lesz az éves jelentés, a Hungarian Startup Report.
Ennek az eredménye mutatja majd meg azt is, hogy az alapítók, szponzorok és a csatlakozó szervezetek mely problémák megoldásával kezdjenek foglalkozni. Nem elég nagy a vállalkozási kedv? Nincs elég tőke? Túl sok van? Nincs elég tehetség? Nincs nemzetközi kapcsolatrendszer? Esetleg a bürokrácia dolgozik ellenünk?
Minden, magát startupnak valló cég töltse ki a kutatási kérdőívet, és megtudjuk. A VC-k, inkubátorok, tanácsadók pedig győzzék meg a csapataikat, hogy szánjanak erre időt, mert ez egy fontos cél.
A kitöltés és a közös megértés mindenki érdekét szolgálja az ökoszisztémában.
Azt szeretnénk elérni, hogy alig legyen olyan magyar startup, amely nem töltötte ki a kérdőívet. A végső cél a teljes lefedettség.
A kérdőívet itt lehet kitölteni, február 15-ig!
A Startup Hungary az eredmények alapján tud majd transzparens, mérhető és értékteremtő programokat létrehozni, olyanokat, amelyek valóban lehetővé teszik, hogy sokkal több és nemzetközileg meghatározó magyar startup sikertörténet születhessen. A kérdőívet eddig több mint 200-an töltötték ki.
Györkő Zoltán,
Startup Hungary, alapító- és kuratóriumi tag
A Startup Hungary első iparági felmérésnek kizárólagos médiapartnere a Forbes.
Borítókép: Scheider Balázs és Györkő Zoltán, a Balabit társalapítói. Fotó: Orbital Strangers archív
