Abcúg – mondja a multikra az egykori miniszter, aki jelenleg a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosként tevékenykedik.
„Ma az ember függetlenségét három dolog határozza meg: kitől vesz föl hitelt, kitől vásárolja az energiát és az élelmiszert napi szinten”
– mondta Lázár János a Portfoliónak adott interjújában. A kormánybiztos szerint a csirkehús esetében ezt már sikerült elérni, de a tejtermelés vagy a sertéshús területén fontosnak tartaná fejleszteni az ország önellátó-kepességét. A baromfi feldolgozásban a Master Good-ot említette példaként (a kisvárdai cég európai szinten is jelentős vállalkozás, ott van a novemberi Forbesban bemutatott, 100 legértékesebb magyar cég között is).
A változás akkor lehetséges, ha a fogyasztók is magyar termékekkel találkoznak a boltok polcain, Lázár ennek szellemében „importellenesnek” nevezte magát, és amellett foglalt állást, hogy akár állami beavatkozással, magyar feldolgozás legyen a hazai minőségi alapanyag-termelésből, a magyar állam – akár a kiskereskedelem jogszabályi környezetét alakítva – tegyen egy egységes lánc létrejöttéért.
„Abcúg a kiskereskedelmi láncokkal, diszkontokkal és vivát a hazai élelmiszerláncoknak” – fűzte hozzá Lázár.
Ennek szelemében fűzte hozzá később, hiba volt a magyar kormány részéről „megfutamodni” a kiskereskedelmi láncok különadója elől az Európai Unióval szemben, miközben a lengyelek szerinte megnyertek egy hasonló vitát.
Elismerte ugyanakkor, hogy az importtról nem lehet egy pillanat alatt átváltani, számos fontos termék érkezik jelenleg külföldről, „a magyar lakosság ellátása alapvető élelmiszerrel behozatal nélkül ma lehetetlen volna”. Ezzel együtt is „populistának” tartja azokat a szólamokat, amelyek a multik – az általa említett Aldi, Lidl, Penny –széles választéka és kedvezőbb árai mellett érvelnek. Az Lázár által elképzelt jövőben
„fontos, hogy az emberek megértsék, a patrióta élelmiszeripari fordulat nem azt eredményezi majd, hogy eltűnik a választék és drágább lesz az élelmiszer. A magyar diszkontláncoknak ugyanolyan jónak, sőt jobbnak kell lennie, mint az említett multiknak, mert a magyar fogyasztók érdeke az első” – mondta.
Kitért Jellinek Dániel cégcsoportjának az Auchan-láncban szerzett tulajdonrész szerzésére is, mondván, minden ilyen lépés üdvözlendő, de ezt szerinte meg lehetett volna tenni korábban és nagyobb mértékben, másoknak is.
A kiskereskedelem patrióta átszabására amúgy a kormányzatnak már több próbálkozása volt, de ha újra neki akar esni a feladatnak, akkor az Auchan-Indotek-üzlet miatt ütközhet problémába. Ahogy azt a Forbes októberi számában írtuk,
értesüléseink szerint a kormányzat valóban hozzányúlna a kiskereskedelemhez, elsősorban a Lázár által is említett diszkontok előretörését fékeznék meg.
Az élelmiszerdráguásról
A kormánybiztos – aligha meglepő módon – üdvözölte a kormány minimálbér és nyugdíjemelési döntéseit, amit alkalmasnak lát arra, hogy a lakosság vásárolni tudjon a dráguló élelmiszerből. Ezt már mi tesszük hozzá: a fogyasztás ösztönzése az elkölthető javak emelésével könnyen vezethet ár-bér spirálhoz, ami fokozza az inflációt.
A kormánybiztos szerint mivel a Föld lakossága növekszik, az élelmiszer iránti kereslet is növekedni fog, ezért is lát nagyobb potenciált a magyar élelmiszeriparban, ami becsatlakozhatna a versenybe. Fejleszteni van még mit:
„Magyarország egy hektár termőföldön 1700 eurónyi értéket állít elő, az osztrákok 3000-t, a lengyelek 2500-at, Hollandia pedig 18 ezret, Európa 15 legnagyobb élelmiszeripari vállalatából 12 Hollandiában van” – mondta Lázár.
Vidékfejlesztésről
Az Európai Unió aktuális költségvetési ciklusában hatalmas, összesen 4265 milliárd forint értékű uniós és magyar állami finanszírozású vidékfejlesztési források állnak rendelkezésre Magyarország számára, ehhez pedig a támogatásra pályázók önrésze is hozzájárul majd hasonló összeggel. Lázár János álláspontja szerint a vidékfejlesztésben összhangot kell teremteni az infrastruktúra- és a településfejlesztés, illetve a vidék gazdaságfejlesztésében, azonban utóbbira nagyobb hangsúlyt fektetne.
„A vidéki vállalkozásokat kell támogatni annak érdekében, hogy a nagyvárosokon kívüli Magyarország GDP termelő képessége is növekedjen, mert az elmúlt 10 évben a magyar GDP növekedés elsősorban a fővárosból és a nagyvárosokból, a megyei jogú városokból és az ipari központokból származott”
– mondta. Ezt a gazdaságfejlesztést élelmiszeripari fókusszal tudja elképzelni.
Az interjúban Lázár még arról is beszélt, hogy
- a fenntartó alapítványi kuratóriumi tagsága ellenére némi ráhatása van a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem startégiájára, az intézményt Európa egyik legjobb agráregyetemévé fejlesztenék, ehhez több évre összesen 200 milliárd forint forrás áll rendelkezésre;
- földbirtokméretek szerint összefogást sürget kis- és nagybirtokosokk között, ennek érdekében igyekszik stratégiai szövetséget kötni a Magosszal, az agrárkamarával, a Mészáros és a Csányi csoporttal is;
- „A következő tíz évben a Tiszán egy vízi útvonalat kell kialakítani magyar családok, turisták számára, hogy akár kishajóval, kajakkal vagy bármilyen más formában ezeket a Tisza-parti településeket végiglátogathassák”.
Kiemelt kép: Lázár János Hivatalos Oldala/Facebook
