Megkapta a környezetvédelmi engedélyt, így elhárult a legfontosabb akadály a gellérthegyi sikló megépítése elől – írja a Népszava. A terv ellen a főváros és az I. kerületi önkormányzat sem tiltakozott, és a katasztrófavédelem, az örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság szintén beleegyezett az építésbe.
A lap információi szerint a beruházónak, a Rác Sikló Kft.-nek annyi feltételt szabtak, hogy a felső állomás épületét a „táji háttér színvilágához és anyagaihoz történő minél teljesebb illeszkedéssel” valósítsák meg. Az engedélyben, illetve indoklásában nem esik szó a korábbi környezetvédelmi hatástanulmányban emlegetett „negatív táji hatásokról”,
- a hegy oldalában több méter szélesen kivágott fákról,
- az építendő sikló és állomásainak „markáns művi elemként” való megjelenéséről.
A Gellérthegyi sikló látványterve // forrás: Gellérthegyi Sikló Kft., Közti
A korábbi tervekben még az állt, hogy
- a sikló pályavonalán 12 méter szélességben nem lehet fa,
- az építkezés idején pedig 20 méter szélesen kell kivágni, csonkolni a fák lombkoronáját és eltüntetni a bokrokat.
A nyomvonal a Hegyalja út és a Citadella között húzódik majd, az alsó állomás közvetlenül a Rác fürdő mellett épülne meg. A sikló egy 100 méteres alagútból indulna, a kabin pedig az Orom utcánál bukna ki felszínre, ahonnan 190 méter hosszan átlag négy méter magasan haladna a Citadella-sétány alatti végállomásig.
A Gellérthegyi sikló látványterve // forrás: Gellérthegyi Sikló Kft., Közti
Az Index korábbi cikke szerint a tulajdonosi kör 18-20 milliárdos bekerülési költséggel számol, azaz a befektetés kellő kihasználtság esetén 17-18 év után térülhet meg.
Milliárdos pezsgőkirály a sikló mögött
„Nemcsak egy egyszerű kötöttpályás közlekedési eszköz lenne, ami modern és nagyon zöld, hanem valami olyan hipermodern ledfallal ellátott fizikai és mentális élményutazás, ami minden szempontból megelőzi a korát, és nemcsak Budapestet látja el élménnyel, de Európát is gazdagítani fogja” – mondta korábban a Forbesnak korábbi címlaposunk, Kreinbacher József a sikló kapcsán.
Tíz dolog, amit nem tudtál a Kreinbacher-pezsgők milliárdos borászáról
A sikló megépítéséről még 2004-ben állapodott meg a Gellérthegyi Sikló Kft., amiben 25 százalékos tulajdonos a Budapesti Közlekedési Központ Zrt., és 75 százaléka van a Sikló-Beruházó Kft.-nek. Utóbbi mögött a Bató Csaba tulajdonában álló S-2018 Eszközkezelő Kft. és a kisebbségi tulajdonos Gellért Hill Experience Kft. áll. A Gellért Hill Kreinbacher egyszemélyes cége.
Igazán csak a pezsgőjéről ismerjük, holott egy másik iparágban harminc éve sokkal nagyobb skálán építkezik.
Több tízmilliárdos árbevételű építőipari cége dolgozott az ország összes autógyárának, csaknem minden kiskereskedelmi lánc üzletközpontjának, hatalmas logisztikai parkok szakkivitelezésén, de ők építették például a bécsi Hauptbahnhof és a Puskás Aréna tetejét is.
De mivel Kreinbacher József fegyelmezett mérnök, hedonista gasztroguru és megszállott champagne-pusztító is, egy huszárvágással belevágott a borászatba, hogy megtalálja a tökéletes magyar pezsgő receptjét. Erős hit és maximalizmus hajtja, vad vízióihoz türelme és milliárdjai is vannak – írtuk Kreinbacherről 2021 márciusi címlapsztorikban.
Cégbirodalmának zászlóshajója a Metal Hungária Holding Zrt., a fő profil az ipari, kereskedelmi, logisztikai célú épületek építése. Az MHH, ha tisztán magyar tulajdonú lenne, a 100 legértékesebb magyar vállalkozás Forbes-listáján is ott lenne. 16 milliárd forintos becsült értékével a középmezőnyben volna.
Soha nem értek ennyit a legnagyobb magyar cégek, íme az élboly
Fotó: Orbital Strangers
