Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Dimitri Karastelev / Unsplash

A legrosszabkor nullázza le a járvány az amerikai-kínai tudományos kapcsolatokat

A bizalmatlanság akkora mértékű a két szuperhatalom közt, ami számtalan közös kutatás leállításával járhat, megakasztva a fejlődést, vagy egy következő járvány kezelését teszi nehezebbé.

„Évtizedek óta nagyon együttműködően dolgozunk együtt a kínai tudósokkal. Szégyenteljes lenne Kína és az Egyesült Államok, valamint az egész világ számára, ha ez leállna” – fogalmazott a problémát feltáró Financial Timesnak az amerikai járványügy vezetője, Anthony Fauci. Hogy mennyire megromlott a két kormány közötti viszony, jól mutatja, hogy már Joe Biden amerikai elnök legfőbb egyészségügyi tanácsadója is komoly aggodalmát fejezte ki.

A két ország között kibontakozó konfliktus politikai-gazdasági természetű volt, ám a koronavírus-járvány megjelenése, annak eredetének bizonyos szintű tisztázatlansága tovább szítja az ellentéteket, ami kihatással van a tudományos munkára.

A járvány után a tudomány életet korlátozhatják. Fotó: Macau Photo Agency

Mi van veszélyben?

Deborah Seligsohn, a Villanova Egyetem kutatója arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államokban a járvány eredetéről szóló szkepticizmus oda vezethet, hogy a tudománynak nehezebb dolga lesz megállítania a következő járványt.

A Duke Egyetem Innovációs Politikai Központjának ügyvezető igazgatója, Denis Simon szerint érzékelhetően visszaesett a tudományos kutatások engedélyezése, mert attól tartanak, hogy egyes híradásokban valamilyen „tiltott tevékenységként” számolnak be róluk.

Miért a bizalmatlanság?

A koronavírus-járvány kitörése előtt Wuhanban zajlott egy kínai-amerikai kutatás,  ahol a denevér-koronavírus emberre gyakorolt hatását vizsgálták. Az Ohio-i Egyetem professzora, Caroline Wagner a közelmúltban arról számolt be, hogy 2020 első három hónapjában megsokszorozódtak a koronavírussal kapcsolatos kutatási dokumentumok – emlékezetes, a vírus 2019 novemberében vált ismertté a világ számára. Ezeknek jelentős részét csak jóval később tették elérhetővé, mivel Kína korlátozta a hasonló témájú tanulmányok publikálását, csak kormányzati felülvizsgálat után voltak közölhetők.

Hangsúlyozandó, a koronavírus megjelenését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az állatról emberre való terjedéssel magyarázza, pontosabban ezt a verziót látja leginkább igazoltnak a Kínában folytatott vizsgálatok után.

Az Egyesült Államok szerint azonban a koronavírus-járvány kitörésének körülményeit továbbra sem tisztázta megnyugtatóan Kína, a Wall Street Journal (WSJ) által megszerzett tavaly májusi kormányzati jelentés szerint elképzelhető, hogy a wuhani laborból szabadult el a vírus, amit alaposabban kell kivizsgálni. A jelentés szerint a BSL-2 besorolású labor nem sokban tér el egy amerikai fogorvosi rendelőre vonatkozó biztonsági követelményeitől, ezért is jelentős a bizalmatlanság. A FT által megszólaltatott Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológusa szerint egy ilyen laborban akkor történhet incidens, ha nem tartják be a vonatkozó előírásokat.

Mindez azonban csak megkoronázott egy politikai-gazdasági konfliktuson alapuló bizalmatlanságot.

USA-Kína szkander

Donald Trump elnöksége alatt protekcionistább gazdaságpolitikára váltott az Egyesült Államokban, megkérdőjelezve, hogy az eltelt bő két évtized alatt Kínával kialakult pragmatikus együttműködés kedvező volt-e hazája gazdaságának, világpolitikai pozíciójának. Emlékezetes, hogy az előző elnök vámháborút indított Kínával szemben, aminek egyenes következménye volt, hogy megromlottak a két ország diplomáciai kapcsolatai. Ennek továbbgyűrűzése volt a Huawei-ügy, amikor is az amerikai kormány – amerikai védelmi jelentések szerint okkal – tiltott információgyűjtéssel vádolta a kínai céget, ezért megtiltotta a techcég 5G-fejlesztéseinek használatát, illetve erre kérte fel szövetségeseit is.

Joe Biden tehát egy felbolydult méhkast örökölt, tovább fokozta nehézségeit Kína egyre nyíltabb világpolitikai törekvései (gazdasági befolyás kiterjesztése), valamint demokrata elnökként nem tolerálhatja Kína antidemokratikus tevékenységét sem (ujgur átnevelőtáborok, Hongkong letörése). A konfrontáció következményeként a Biden-kormány végül közel 60 kínai céget tett befektetési tiltólistára.

Biden nagyobbat rúg Kínába, mint Trump, az amerikai cégeknek is árthat a tilalom

Három sikeres évtized megy a kukába?

Az Egyesült Államok és Kína tudományos együttműködése technológiai és orvosi tekintetben is rendkívül gyümölcsöző volt az eltelt szűk harminc évben. 2004 óta egy amerikai-kínai megállapodás keretében kutatják a szezonális influenza változását, ami 50 százalékkal javította a vakcina hatékonyságát. Nem orvosi területen fontos eredmény volt a kínai atomreaktorok fűtőelemének cseréje, ami nem alkalmas nukleáris fegyver előállítására.

A 90-es években például amerikai vezetéssel Kínában vizsgálták a folsav fogyasztásának hatását a gyermekek születési rendellenességeivel összefüggésben: a kutatás kiderítette, hogy a folsav emelt fogyasztása a terhesség korai szakaszában drasztikusan csökkenti a rendellenességek kockázatát, ezért azóta sok élelmiszergyártó megemelte a folsav szintjét termékeiben. Az Egyesült Államokban is évi 1300 esetre csökkent a rendellenességgel született gyerekek száma.

Ebben az időszakban – az egyre szélesebb együttműködések mérőszámaként – a kínai-amerikai közös tudományos publikációk száma a hatszorosára nőtt. 2010-2017 között az Egyesült Államokban dolgozó kínai kutatók száma is megduplázódott.

Oszd meg!