Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Biden nagyobbat rúg Kínába, mint Trump, az amerikai cégeknek is árthat a tilalom

Joe Biden csaknem 60 kínai nagyvállalatot tett befektetési tiltólistára, ezzel elődjénél, Trumpnál is keményebben beleszállt Kínába. Az intézkedések rövid távon a Kínában befektető amerikai cégekre is negatív hatással lehetnek, míg az érintett kínai cégeknek végső soron nem nagy érvágás az amerikai tőke kivonulása – mondja a Forbes.hu által megkérdezett szakértő a frissen bejelentett amerikai intézkedésekről.

Mi történt?

Joe Biden amerikai elnök június eleji rendeletében büntetőintézkedéseket hozott 59 olyan kínai vállalat ellen, amelyek a kínai védelmi és megfigyelési technológiai ágazathoz köthetők. Az intézkedés értelmében az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a vállalatokba és értékpapírjaikkal sem kereskedhetnek. A rendelettel akadályoznák meg azt, hogy amerikai vállalatok támogassák a kínai hadiipart, a hadsereget, a hírszerzést, illetve a hozzájuk kötődő kutatásokat és fejlesztési programokat.

A tiltott cégekről pontos listát közölt a Nikkei Asia, megtalálható köztük a

  • Huawei,
  • a kínai olajipari óriás CNOOC (China National Offshore Oil Corporation)
  • több nemzeti közlekedési és telekommunikációs cég,
  • a globális félvezető hiány kellős közepén Kína legnagyobb chipgyártója, az SMIC
  • az Aviation Industry Corp. dróngyártó

Érdekesség, hogy az év elején még eléggé bizonytalan volt, milyen vonalak mentén bontakozik ki Biden Kína-politikája. Egyrészt kimondott célja volt, hogy megakadályozza a Washington és Peking közötti új, kereskedelmi és technológiai hidegháborút.

Ugyanakkor szembe kell néznie azzal is, hogy Kína az évtized végére számos mutatóban, köztük a nemzeti össztermékben is beérheti a világ legnagyobb gazdaságát.

Matura Tamás: Trump Kínával és Európával is keménykedett, Biden “csak” Kínával Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Rá tud tenni egy lapáttal

Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézetének tanársegédje a Forbes.hu-nak azt mondta, a Biden kormányzat Trumpékhoz képest egy másfajta külpolitikát folytat Kínával szemben.

Egyfelől bizonyos esetekben, ahogyan ez a mostani döntésekből is látszik, egyáltalán nem vesz vissza a Kínával szembeni fellépésből, sőt akár még rá is tesz még egy lapáttal.

Mindeközben más területeken próbál kevésbé konfrontatív és stílusában is kevésbé provokatív lenni, mint a Trump kormányzat. Óriási különbség  Trumpékhoz képest az is, hogy igyekszik egy globális együttműködést kialakítani szövetségeseivel, a hasonló gondolkozású országokkal nemcsak Kelet-Ázsiában, hanem Európában és az egész világon is. Trump ugyanakkor egyszerre próbált Kínával és Európával is keménykedni, ezzel szemben a Biden kormány igyekszik szövetségeseit, különösen európai szövetségeseit közelebb hozni magához. 

Már Trump is ezt csinálta, csak enyhébben

Ahogyan arról a Forbes.hu-n korábban mi is írtunk, Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke tavaly decemberben írta alá azt a rendeletet, miszerint amerikai befektetőknek nem lehet üzletrésze olyan cégben, amelynek köze van a kínai államhoz vagy haderőhöz. Akkor a jogszabály szabályosan padlóra küldte nemcsak az amerikai, de a hongkongi telekom-cégek árfolyamát is. Az indexszolgáltatók és a tőzsdék aztán kicsit visszább léptek és az eredetileg jelzettnél kevesebb kínai céget töröltek indexeikből, valószínűleg arra készültek, hogy a Joe Biden vezette kormány kevésbé akar szembe menni az amerikai földön működő kínai vállalatokkal.

Nekiment a kínai befektetéseknek. Fotó: Creative Commons // Gage Skidmore

Alig fél év elteltével azonban úgy tűnik, Biden még Trumpnál is jobban bekeményített a másik relációban, vagyis az amerikai vállalatok kínai befektetéseinek ügyében. A Reuters szerint a Biden által bejelentett intézkedések keményebbek és alacsonyabb korlátokat határoznak meg, így a lista később is bővíthető. Ezzel Matura Tamás is egyetért: Biden tovább ment, mint Trump, és nemcsak több cég lett, amely befektetési tilalom alá esik, hanem a megfigyeléssel foglalkozó cégekkel is bővült a kör. Az új jogszabály jogilag nehezebben támadható, illetve könnyebben és biztosabban tudják majd további cégekkel bővíteni a listát – mondta.

Ki is kell vonulniuk

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak megtiltják a befektetést ezekben a cégekben, hanem egy évet adtak arra, hogy az amerikaiak az ezekben a vállalatokban már meglévő befektetéseiket vagy eladják, vagy ha benne maradnak, utána már nem kereskedhetnek azok részvényeivel vagy értékpapírjaival csak az amerikai kormányzat engedélyével. 

Bidenék célja, hogy korlátozzák a pénz kiáramlását olyan vállalatokhoz, amelyek aláássák az Egyesült Államok biztonságát vagy demokratikus értékeit. 

Míg a Trump-adminisztáció által kiadott eredeti rendelet szerint csak a kínai állammal közvetlenül kapcsolatban álló vállalatok kerültek tiltólistára, az új, Bidenék által módosított rendelet már homályosabban fogalmazza meg ezt, mondván, hogy az adott cégnek a védelmi vagy a megfigyelési technológiai ágazatban kell működnie. Az eredeti Trump-lista ellen három vállalat is bíróságra ment, köztük a Xiaomi, amely a listán való szereplés első hónapja alatt 10 milliárd dollárt veszített értékéből. Idén aztán peren kívül egyeztek meg az amerikai kormánnyal, így a bíróság arra kötelezte az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumát, hogy hagyjon fel a kínai Xiaomi „Kínai Kommunista Hadsereg Vállalataként” történő megjelölésével. Bidenék egy hónapja szedték le a listáról a céget.

Korábban egyébként a Xiaomi-t is rajtakapták, hogy a felhasználók után kémkedik, így nem meglepő, hogy legutóbb pedig az Alibabáról derült ki, inkognitó módban is Pekingbe továbbították a felhasználók adatait, Indiában be is tiltották az appot.

Mit csinálnak a kínai cégek amerikai tőke nélkül?

Matura Tamás szerint valószínűleg az amerikai cégeknek is okoz pénzügyi veszteségeket az intézkedés, de valószínűleg

abban bíznak, hogy ezek a rövid távú veszteségek hosszabb távon, stratégiai szempontból mégiscsak az Egyesült Államok javát szolgálják.

Forrás: Matthew Tran // Unsplash
A kínai cégeket kisegítheti az állam. Forrás: Matthew Tran // Unsplash

A Biden kormány célja, hogy amerikai tőkéből ne tudjanak fejlődni ezek a kínai cégek. Ennek nemcsak pénzügyi vonzata lesz: a kínai vállalatoknak másfajta együttműködéseket, egyfajta nemzetközi presztízst is jelentett, hogy az amerikai vállalatok, befektetési alapok megjelentek befektetőként. 

Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőke hiánya mekkora érvágás a kínai cégeknek, Matura Tamás azt mondta,

ezek egyébként is stratégiai jelentőségű vállalkozások, így fognak tudni más forrásokat is találni, ha más nem, akkor a kínai állam kisegíti őket.

Emellett az, hogy az amerikai cégeknek el kell adniuk a részesedésüket, a kínai cégek tőzsdei értékében okozhat negatív változást, bár több elemző szerint ez nem lesz látványos, mert előre beárazta a piac a negatív fordulatot, és tőkehiány sem lesz, hiszen az amerikai helyett majd az új tulajdonos teszi bele a vállalatokba a pénzét. 

Borítókép: Creative Commons // U.S. Embassy Jerusalem

Oszd meg!