Szinte biztos, hogy a csütörtökön megjelenő adatok alapján Magyarország élre ugrik a koronavírus okozta halálozás globális listáján, ami azt jelenti, hogy nálunk követelte lakosságarányosan a legtöbb áldozatot a vírus az egész világon.
Az elmúlt hónapokban az aktuális helyzetet tükröző, előző néhány hétre vonatkozó halálozási adatokban volt az ország sokkoló előnnyel a legrosszabb a világon, mostantól viszont a járvány teljes időszakát tekintve is az – ha egyetlen miniállamot figyelmen kívül hagyunk. (Az alábbi grafikon két nap késéssel mutatja az adatokat.)
Gibraltárnak ugyan még rosszabbak a mutatói, de néhány napon belül azt is alulmúlhatják a magyar adatok, mivel
a városállamban a teljes, bő 30 ezres lakosságot hetekkel ezelőtt beoltották, ott minimális az esély újabb halálesetekre.
Nem véletlen, hogy a kormány látványosan kihátrált a siker halálozásban méréséből, inkább minden erejével a magas átoltottságot kommunikálja. Sőt, az oltási programot új eszközzel próbálja még jobban felfuttatni.
Élen a csehekkel, de ők sokkal többet tesztelnek
Ha az elmúlt heteket nézzük, az ország azért tudta magát leküzdeni a világ legrosszabb szintjére, mert a sokáig nagy előnnyel vezető Csehországban sikerrel szorították vissza a járvány utolsó hullámát és ezzel párhuzamosan a halálozás is drasztikusan visszaesett. Csehországnak mintegy 10 százalékkal van több lakosa, mint Magyarországnak, de hetek óta 100 alatti, az elmúlt napokban 50 közeli napi covid-halálozást jelentenek.
Munka az intenzív osztályon egy budapesti kórház covidrészlegén. Fotó: Sebestyén László
Látványos különbség a cseh és a magyar számok között, hogy ők ugyanakkora lakosságarányos halálozást lényegében dupla annyi fertőzött alapján jelentettek. Ennek kimutatásához pedig háromszor annyi tesztet végeztek, mint mi. Ez alapján annyi biztosan állítható, hogy Magyarországon sokan estek át súlyos tünetek és tesztelés nélkül a betegségen és az is valószínű, hogy kiterjedtebb teszteléssel csökkenteni lehetett volna az áldozatok számát – az persze teljesen bizonytalan, hogy mennyivel. De ez nem is igazán volt kiemelt cél a halálozás alacsonyan tartása, legalábbis a második és a harmadik hullámban mutatott extrém laza járványkezelés alapján.
Az összeszerelő régiót komolyan elkapta a harmadik hullám
Számos oka lehet annak, hogy Magyarországon haltak meg a legtöbben a járvány következtében az egész világon. Ezek között csak az egyik az, hogy a második és különösen a harmadik hullám felfutó szakaszában látványosan elkéstek a szigorítások ahhoz képest, amit Nyugat-Európában bárhol hasonló számok mellett láthattunk, illetve amit a járványügyi szakértők is javasoltak. De különféle nyilatkozatokból összerakható, hogy ez tudatos volt, más (politikai, népszerűségi, gazdaságvédelmi) szempontokat is nagy súllyal vesz figyelembe a kormány.
Látványos az is, hogy a legtöbb halálos áldozat listáján az első tízben szinte csak közép-kelet európai országok tűnnek fel, amiben komoly szerepe lehet annak, hogy a régióban nagy a súlya az iparnak, gyártásnak, összeszerelésnek, nyugattal összevetve jóval kisebb arányban lehet az embereket otthoni munkára küldeni, kiiktatni a kontaktusokat.
Az is biztosan szerepet játszik, hogy a magyarok egészségügyi állapota nagyon rossz és a koronavírus okozta halálozás különösen magas azokban a rizikócsoportokban, amelyeknél világviszonylatban a legrosszabbul állunk (nagyon sok krónikus, illetve túlsúlyos beteg). A több kormányon átívelően elhanyagolt egészségügyi ellátórendszer rossz állapota is biztosan szerepet játszik a rendkívül rossz halálozási adatokban, de az különösen érthetetlen, hogy miért késztetett kilépésre több ezer orvost és nővért a kormány a járvány csúcsán rájuk erőszakolt új munkafeltételekkel. Ezzel együtt a kérdés leginkább úgy merülhet fel, hogy ismerve a lakosság és az ellátórendszer állapotát, nem kellett volna-e nagyobb súlyt helyezni a korlátozásokról szóló döntéseknél az élet védelmére, mint a népszerűségi szempontokra?
Tovább nyújtja a veszélyhelyzetet a kormány egészen őszig
A következő hetekben a felpörgő átoltottság ellenére szinte biztosan ott marad Magyarország a teljes járványidőszakra vonatkozó halállista élén, az előző egy-két hétre vonatkozó adatok alapján is egyedül Bosznia kezd hasonlóan rossz adatokat közölni.
A gyors nyitás és a még mindig lanyha oltási hajlandóság alapján reálisan nyár elejére szorulhat vissza minimálisra a covid-halálozások száma az országban.
