Nehéz olyan területet találni, amire ne lett volna óriási hatással a járványhelyzet – akár közvetett, akár közvetlen módon. Elég csak arra a népes táborra gondolni, akik a járvány és a #maradjotthon kampány miatt home officeban folytatták a munkájukat, így a vírussal bár közvetlenül nem érintkeztek, de az mégis jelentős hatást gyakorolt az életükre.
A járvány néhány iparágat teljesen ellehetetlenített, hiszen nehéz úgy kiszolgálni például a turisták igényeit, ha el sem tudnak látogatni hozzánk. Más iparágakban viszont olyan fejlődést eredményezett, ami felér akár az előző 3-4 év összesített eredményével is. Az e-kereskedelem ebbe az utóbbi kategóriába tartozik.
Néhány éve még az a trend látszott erősödni, hogy az online boltok elkezdtek offline is terjeszkedni,
így kiszélesítve többek között az elért célközönséget, illetve a házhozszállítási opciókat – elsősorban a személyes átvétel lehetőségével. Ez az irány azonban egy csapásra megfordult, és a jelenleg is zajló eseményeknek hála a legtöbb fizikai bolt megkezdte kiépíteni az online jelenlétét.
Jól szemléltetik ezt a Google-keresések is, amelyekből szépen látszik, hogy mikor érkezett meg hazánkba a vírus teljes erejével. Ezután pedig folyamatos növekedés vette kezdetét az online világban, ami a korábbi években inkább stagnálást vagy gyenge csökkenést mutatott.
Google Trends kimutatás az online kulcsszóra
A több lábon álló cégeknek az egyik legnagyobb előnye pontosan ez: ha az egyik csatorna vagy üzletág hanyatlásba kezd, át lehet helyezni a fókuszt egy másikra. Gondoljunk csak például az olyan vállalatokra, mint a Disney.
A Disney nem jött ki rosszul
A pandémia teljesen lenullázta az egyik legnagyobb üzletágukat, a Disney neve által fémjelzett szórakoztató parkokat, ám eközben a streaming-szolgáltatásuk akkora növekedést produkált egyetlen negyedév során, mint a Netflix 5 év alatt. A járvány okozta helyzet tehát a legtöbb esetben zéró-összegű játszma volt: amennyit a fizikai forgalom csökkent, ugyanannyit növekedett az online.
Így azok jártak a legjobban, akik a fizikai forgalmukat át tudták terelni az online részlegükhöz, így a vásárlóikat nem vesztették el, csupán más módon szolgálták ki őket.
Azonban sok cégnél ez nem volt opció, a kizárólag fizikai áruházak pedig túl későn kezdték el kiépíteni az online jelenlétüket. A hihetetlenül gyorsan megváltozott környezetben ugyanis a friss webáruházak óriási hátrányban voltak azokhoz képest, akik már évek óta, temérdek tapasztalattal szolgálják ki a vásárlóikat az interneten keresztül.
Ez az időszak tehát nem volt a legalkalmasabb a kezdő tapasztalatok megszerzésére – sem vásárlói, sem kereskedői szempontból. A vásárlók rengeteg kezdő, még problémákkal küzdő webáruházzal találkozhattak, amiket egy olyan gyors környezetben, mint az internet, jóval kevésbé tolerálnak.
Ha nincs járvány, nem vágnak bele
Így sok esetben a nagy tapasztalattal rendelkező webáruházak szerezték meg azokat a vásárlókat, akik csalódtak az általuk kedvelt fizikai bolt online ajánlatában. Ráadásul a pandémia egy olyan korcsoportokat is online vásárlásra kényszerített, akikre ez a legkevésbé volt jellemző.
Az e-kereskedelem emiatt óriási bővülést produkált, hiszen olyanok is elkezdtek az interneten vásárolni, akik a pandémia nélkül lehet, hogy soha nem tették volna.
Saját felmérésem alapján, amiben a koronavírus hatását vizsgáltam 27 kategóriában magyarországi keresési trendeket feltérképezve, szépen látszik, hogy milyen érdeklődési körök stagnáltak, és mi produkált kiugró növekedést a vírushelyzet hatására.
Magazinok, videójátékok, női ruhák
A magazinok iránt például stagnált az érdeklődés, így ha többet is olvasnak hazánkban (nem a vírus kapcsán, hanem általános témákban), azt nem magazinokkal teszik.
A számítógépek és alkatrészek piaca a videójátékokkal együtt viszont ugrásszerű növekedést produkált.
Érthető módon, hiszen a home office gyakorlatilag kötelező elem lett a munkanapokban, szabadtéri programok hiányában pedig a játékok nyújtanak jó átmeneti alternatívát a karanténokkal teli időszakban.
Meglepő emellett a női ruhák iránti érdeklődés emelkedése. Annak ellenére, hogy nincs igazán olyan program, ahova ki lehetne öltözni, a keresési trendek alapján ez a szektor is gyakorlatilag forgalomduplázást tudhatott magáénak.
Ahhoz azonban, hogy pontosan megértsük a bővülés hátterében húzódó okokat, érdemes több részre bontani a járvány lefolyását, ezáltal még pontosabb adatokat kaphatunk a vásárlói trendek és szokások átalakulásáról.
A járvány szakaszai
1. szakasz: Aggodalmat keltő hírek
A koronavírus először Kínában jelent meg, és bár ekkor még nagyon megfoghatatlan volt a legtöbbünk számára, de egyre több hír érkezett a fertőzés gyors terjedéséről és súlyos következményeiről.
Ekkor az online kereskedelem még nem könyvelt el különösebb forgalomnövekedést, hiszen még kevesen hitték el azt, hogy éppen egy világjárvány kibontakozásának lehetünk szemtanúi.
2. szakasz: Pánik
A koronavírus európai megjelenése kimozdította az embereket a komfortzónájukból, és megkezdődött a pánik vásárlás. Ekkor nem csak az online, de az egész globális kereskedelem fokozott terhelésnek lett kitéve, ugyanis az emberek elkezdtek betárazni – többnyire tartós élelmiszerekből és háztartási cikkekből.
3. szakasz: Karantén
A koronavírus elérte hazánkat, és elindult a #maradjotthon nevű kampány. Ekkor a korábban látott pánik szép lassan alábbhagyott, de az online bevásárlás hihetetlenül népszerűvé vált, a fizikai boltokban pedig érzékelhetően kevesebb lett az ember.
4. szakasz: Lazítás
A karantén és a korlátozások feloldása után úgy tűnt, hogy minden visszaáll a régi kerékvágásba. Ám ez az időszak – ahogy a szakemberek is megjósolták – nem tartott sokáig, ugyanis megérkezett az ősz, ami remek lehetőséget teremtett a járvány erősödésének.
5. szakasz: Második és harmadik hullám
Az egész világon – így Magyarországon is – meredeken elkezdett emelkedni a fertőzöttek száma, és a tavaszihoz képest sokkal pusztítóbb mértékben szabadult el a járvány. Az tehát még pontosan nem látható, hogy a pandémia hogyan alakította át a vásárlási szokásokat, de ami már biztos, hogy az e-kereskedelem 2-3 évnyi bővülést tudott produkálni – egyetlen év leforgása alatt.
Az e-kereskedelem bővülése
Az már biztosan kijelenthető, hogy a koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyertese az online kereskedelem lett. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb, ugyanis vannak olyan szegmensek, amelyek sokkal jobban felpörögtek, mint mások.
Ilyenek például:
- Lakberendezés
- Kerti eszközök
- Szerszámok, építőanyagok
- Sportruházat
- Műszaki cikkek
- Játékok
A lista valószínűleg senkit sem lep meg, hiszen mindenki megtapasztalhatta a bezártság alatt, hogy milyen sok hiányossággal rendelkezik a nappalija, vagy mekkora kikapcsolódást tud nyújtani, ha egy kicsit lelassul a világ, és visszatérünk a természetbe.
Az e-kereskedelem legnagyobb növekedését ugyanakkor a gyorsan forgó fogyasztási cikkek produkálták. Azt azonban érdemes kiemelni, hogy az FMCG kategórián belül is jelentős eltérések mutatkoznak, hiszen míg egyes termékek – például az online élelmiszerek, a drogériai és a különböző háztartási cikkek – remekül teljesítettek, addig más FMCG termékek kereslete épp csak alig, vagy egyáltalán nem növekedett meg.
Google keresési adatok az online bevásárlás kifejezésreVan, ami érintetlen maradt
Ahhoz, hogy a különböző termékkategóriákban, így például az FMCG-ben lezajló változásokat mélyebben megértsük, érdemes megvizsgálni egy terméktípust közelebbről is. Ehhez remek példát szolgáltat a Forbes hírlevél névadója, ami nem más, mint a kávé.
A koffeintartalmú ital iránti kereslet ugyanis – a többi gyorsan forgó fogyasztási cikkel szemben – nem mutat növekedést, de ami még furcsább, hogy csökkenést sem.
Azt várnánk ugyanis, hogy az irodák kiürülése miatt az emberek jóval kevesebb kávét fogyasztanak, ám jól látható, hogy a pandémia nem minden szokásunkat alakította át, és a kereslet leapadása helyett pusztán annyi történt, hogy a munkáltató helyett a munkavállaló vásárolja meg magának a napi koffein adagot. Ez azonban mit sem változtatott a keresleten.
Google keresési adatok a kávé kifejezésre
Ami ebben különösen érdekes, hogy felvetődik a kérdés: vajon a kötelező home officeban kit illetnek meg az otthoni költségek, amelyeket a munkavégzés miatt kell kifizetnie a munkavállalónak? Egy egész világra kiterjedő felmérésből az derült ki, hogy a cégek csupán töredéke fizeti ki az alkalmazottak otthoni internetét, coworking tagságát, mobiltelefon költségét vagy a kávézókban vásárolt étel- és italfogyasztását.
Ki állja az otthoni munka költségeit?
Ez azért nagyon fontos, mert több nagy külföldi és hazai techcég döntött már úgy az utóbbi időben, hogy az otthoni berendezkedés véglegessé válik, így az alkalmazottaknak többé nem kell bejárniuk az irodába. Ebben az esetben valóban releváns lehet a kérdés, hogy kit illetnek az irodai, pontosabban inkább otthoni munkaköltségek?
Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekből nincs hiány, de a válaszokra még várnunk kell, hiszen a hivatalos álláspont szerint most léptünk be a harmadik hullámba.
Az viszont már elkönyvelhető, hogy a világ már sosem lesz ugyanolyan, mint azelőtt, és a pandémia után beköszöntő időszakban a jövő vállalkozásainak, startupjainak és vállalatainak már ehhez az új normálhoz kell alkalmazkodniuk, ahol az online tér erőteljesebb szerepet fog betölteni, mint valaha.
Nagy Gábor,
Senior SEO szakértő a The Pitch ügynökségnél.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
