Alig több mint egy éve van a fedélzeten, de 2021-re már az ország második legnagyobb forgalmú online szupermarkete lett a Kifli.hu. Klekner Péter vezérigazgató szerint viszont bizonyos értelemben ők a piacvezetők. Gyerekkora óta igazságpárti, ez hajtja őt személyes hangvételű posztjaiban, hírleveleiben is. Tudja, mekkora szívás nem olyan minőségű árut lepakolni eléjük, amilyet vásárlóik szerintük megérdemelnek. Mert hát ők az elsők. Mégis interjúnk közben döbben rá, hogy a Kifli-minőség már-már fogalom.
Az interjúban szó lesz többek közt arról:
- hogy Péter tényleg ma is szokott-e saját kezűleg vásárlói ímélekre válaszolni,
- hogy a Kifli óta kétszer volt csak hajlandó rendes élelmiszerboltba menni,
- inflációs válságról, elszálló energiaárakról, megemelt szállítási díjakról,
- hogy amit kínálni tudnak, az még mindig csak az alap, és egyelőre tanulgatják a magyar fogyasztót,
- hogy miért nem szállnak árversenybe, még ha sokáig nem is tudnak már veszteséggel működni,
- hogy egy ponton akár a 60-90 perces kiszállítás is megoldható lesz,
- hogy a fizikai boltok, az átvételi pontok vagy a gyorsfutárok jelentik-e számukra a jövőt,
- vagy hogy benne volt a pakliban, hogy Pétert ma már nem is látjuk pozíciójában, ha nem kapcsolt volna időben.
Forbes.hu: Te hogyan ébredtél az orosz invázió reggelére?
Klekner Péter: Jó kérdés. Már vártam. Körülbelül két nappal azelőtt beszélgettem sok emberrel, orosz és ukrán ismerősökkel is. Naivan azt gondoltuk az utolsó percig, hogy ez nem fog megtörténni, mert hát okos emberek vagyunk, tudunk tárgyalni. Kicsit meglepődtem. Aztán már csak azon gondolkoztunk, hogyan tudunk segíteni.
Forbes.hu: Mi volt aznap a legelső döntés, amit megléptél?
Ez nem ennyire gyorsan történt. Egyeztettem a kollégákkal, hogyan tudunk befogadni embereket anélkül, hogy dolgozzanak, akkor elég sok ukrán dolgozónk is volt a raktárban. Arról egyeztettünk, mi legyen a családjukkal, hogy tudunk ételt biztosítani, azoknak segíteni, akiket személyesen ismerünk. Ezután bővültek kívülre is a körök, hogy mit kommunikáljunk a vásárlóknak vagy hogy hogyan tudunk hozzájárulni a helyzethez.
Forbes.hu: Beszállítói, partneri oldalról ez hogy csapódott le nálatok?
Inkább a vásárlók reagáltak nagyon erősen, személyesen. Rengetegen bevásárlással akartak segíteni.
Forbes.hu: Ha írok neked a peter (kukac) kifli (pont) hu-ra mint vásárló, még ma is tényleg válaszolnál nekem?
Igen. Nem mindig direktben, de minden ímélt látok. Két fiókom van, az egyik a cégen belüli, a másik a vásárlói. Mindig továbbküldöm a cégbe, ha jön egy panasz, utoljára pont tegnap érkezett. Vannak olyan vásárlói panaszok, amikről ha érezni, hogy igazságtalanságból történtek, azokat próbálom kiváltani.
Forbes.hu: Ez honnan eredeztethető?
Nálam, személyesen? Elég erős igazságérzetem van már általános suli óta.
Mindig kiálltam az emberekért, egy gondolatért, valamilyen morális elvért.
Morális kódex szerint nőttem föl, keresztényi környezetben. Ráadásul teológiát tanultam az egyetemen, úgyhogy ez elég könnyen beépült az életembe.
Forbes.hu: Ez azért is érdekes, mert amikor hírlevelet küldtök ki, sokszor a te neveddel címzitek és egyes szám, első személyben írjátok meg. Néha így veszitek tudomásul az elkövetett hibákat is. Idén a szállítási díjak emelését is kicsit személyesebb hangvételben jelentettétek be. Ezek a hibák, problémák tényleg nyomasztanak téged, személyesen is?
Nemcsak engem, mindenkit. A vásárló igazán beépült a cég DNS-ébe: bizalmi szinten dolgozunk vele, értjük, mit jelent abban megbízni, hogy megkapja, amit rendel. Nemcsak emocionálisan, számok szintjén is értjük, mit jelent elveszteni a bizalmat. Mi ezt nagyon komolyan vesszük. Ezeket a leveleket úgy írjuk, hogy tudom, mit akarok velük mondani, sokszor személyes emóció van ebben.
A reakciókat látva néha ketté is választom a vásárlóközösséget, mert sarkalatosabb véleményt fogalmaztam meg.
Forbes.hu: Ha globális szinten nézem a tech, online vagy M&A piacot (merger and acquisition, avagy felvásárlások és tranzakciók – a szerk.), most az emocionális narratívák hódítanak. Nézd meg például Elon Muskot, milyen sztorit épít tweetjeivel a Twitter felvásárlása köré, vagy hogy a Microsoft is rekordösszegért vásárolja fel a zaklatási botrányokkal övezett játékstúdiót, a nagy megmentő szerepében. Ha felnézek a Linkedin-profilodra, a vállalati döntéseket, vállalásokat szintúgy személyes élményekre, történetekre húzod fel. Ez nem csupán érzelmi manipuláció vagy nagyon okos marketing?
Egyszerű a válasz: nem. Olyan dolgot nem csinálok, ami nem rezonál bennem is. Az nekem probléma, ha valamit csak a marketing miatt csinálok. Sok olyan munkát utasítottam vissza, ahol a termékeladásért dolgoztunk volna csak, minden más pedig kamu. Ez egy nagyon real cég. A többségünk a Kiflitől vásárol, a belső visszajelzések a legkeményebbek.
Forbes.hu: Te is a Kiflin vásárolsz?
Kizárólag.
Forbes.hu: Kizárólag.
Kétszer nem a Kiflin. Karácsonykor nem voltak kiszállítási slotok, nem én akartam elvenni őket a vevőktől. Van egy kis családi boltocska a ház mellett, ott vettem alap dolgokat.
Forbes.hu: Hogy oda lesétáltál. Soha nem is mész fizikai boltba? Miért?
Nem szeretek. Inkább máshogy töltöm az időmet. Elég sokat vagyunk munkában, a zöld meg a víz ilyenkor fontosabbak, mint a bevásárlás.
Forbes.hu: A szomszéd kisbolt sem fér bele?
Nem. A séta igen, azt szeretem,
de hogy egy tizenkét órás nap után még be is menjek valahova… akkor inkább a levegő.
Forbes.hu: Real cég, személyes hangvétel – néha akár családiasnak is definiálnám. Közben azért a GKID ezt a személyes hangvételű kis céget 2021-re már az ország második legnagyobb forgalmú online FMCG kereskedőjének listázta. Míg az anyacsoportból, a cseh Rohlikból mondhatni monstrum lett, tavaly vált belőle unikornis. Szerinted meddig egyeztethető össze a, mondjuk úgy, kedves Kifli és az online óriás Kifli?
A belső benchmarkunk mindig fontosabb, mint a külső. Mindig a vásárló lesz a központ, minden köré fog épülni. Minden mérőszám, tevékenység arra fog reagálni, hogy ő mit mondott, mert a bizalom az első számú. A második, amire épülni fog, az egy zseniális termék, szolgáltatás, amit a vásárló kap. És a harmadik, hogy ez mind környezetbarát legyen, csomagolás és szállítás szintjén is. Az teljesen mindegy, milyen monstrummá nő, már ha így akarjuk nevezni.
Forbes.hu: Ez nem feltétlen pejoratív kifejezés.
Nagyon szerényen fogadjuk ezeket az elismeréseket, nálunk a belső benchmark sokkal magasabban van. Vannak pénzügyi céljaink, nyilvánvalóan sok ember dolgozik itt, velük is kell törődni. De még mindig az NPS (net promoter score, avagy támogatottsági szint – a szerk.) vagy a vásárló az első, hogyha azután számokban akarunk mérni. Persze, az EBITDA része is fontos, hogy a cég működni és haladni tudjon, de nem írja felül egyik a másikat.
Forbes.hu: Hol csúszhatott volna ez félre 2021-ben?
Sokkal nagyobb krízissel is szembesülhettünk volna a covid alatt, amivel nem tudtuk volna igazán kiszolgálni a vevőt. Az, hogy volt termék, és elértük a célunkat, 150 ember kemény munkájának köszönhető, és hogy mindennap 12-14 órát tesznek bele azért, hogy valaki más tőlünk szolgáltatást kaphasson és élvezhessen.
Forbes.hu: 2022-ben is lehet annyira látványosat növekedni, mint a járvány elmúlt két évében?
Jó kérdés. Azon vagyunk, hogy lehessen. Megváltozott a világ, megváltozott a vásárló. Örülünk neki, hogy nem covidhullámon haladunk. Olyan szempontból az nekünk se jó, ha a vásárló beteg, hogy az már nem bizalmi alapú, hanem inkább kényszervásárlást jelent. Ahol most tartunk, már tényleg a bizalomról és kényelemről szól. Mi ebben vagyunk jók.
Forbes.hu: Ezzel meg lehet előzni a Tescót? (FMCG-kategóriában a 2021-es GKID-lista első helyezettje – a szerk.)
Ha nagyon merész akarok lenni, akkor nem hozzájuk mérjük magunkat. Előttük vagyunk szolgáltatásban, gyakran termékben is. Hogyha az élén vagyunk a piacnak, diszruptorként működünk benne, az azért nehéz, mert nincs mihez mérni magunkat. Ilyenkor a belső benchmarknak kell sokkal szigorúbbnak lennie, saját magunkat challenge-eljük naponta.
Ha vásárlóélményt mérünk, akkor igen, a Tesco és a piac előtt járunk.
Forbes.hu: És az Emag-Edigitalt meg lehet előzni? (A friss GKID-lista összetett aranyérmesét, a Kifli ezen hatodik helyezett – a szerk.)
Számokban egyszer igen. Érdemes mérni magunkat ezekhez a cégekhez, hogy ők hogyan csinálják az online bizniszt, hiszen annyi tapasztalatunk van benne. Tanulni lehet abból, hogyan építenek struktúrákat, folyamatokat az elektromos fogyasztási cikkek piacán az Alza, az Emag-Edigital meg a többiek.
Forbes.hu: Az élmezőnyből – akár az Emag-Edigital példáját véve – sokan úgy nyertek piacot, hogy évekig irdatlan veszteségeket vállaltak be, és csak utána emeltek árat. Több FMCG-szereplő épp emiatt nem mert sokáig itthon belevágni az online-ba. Ti meddig vagytok hajlandók vagy tudtok veszteséget bevállalni?
Amikor erre a pozícióra interjúztak, a főnököm (Tomáš Čupr, a Rohlik csoport tulajdonosa – a szerk.) azt mondta: „go big vagy go home”, ez egy ilyen biznisz. Nagyon pragmatikus a világlátásunk abból a szempontból, hogy mi a felelősségünk a vásárló és a befektető felé. Nagy szigorunk van abban, mire, hogyan költünk, milyen hatékonysággal. Sokáig már nem elfogadható, hogy veszteségesek vagyunk.
A háttérből elárulhatom, hogy a 2022-es pénzügyi évben (a 2022. május 1-től 2023. április 30-ig tartó időszakban – a szerk.), ha jól csináljuk a dolgunkat, nem is leszünk azok, közel már egy EBIDTA-pozitív év.
Forbes.hu: De a 2021-es pénzügyi évet még mínuszban zártátok.
Azt még persze, raktári szinten, logisztikában voltak nagy, de hosszú távon jó befektetéseink.
Forbes.hu: Ti is ismeritek a magasnak érzékelt áraitokkal szembeni kritikákat. Mennyit pakol rá erre az árérzetre az inflációs válság?
Nagyon érdekes helyzetben vagyunk. Van hiány, van igény, van áremelkedés. Piacon belül is nagy mozgások vannak, itt napi szintű mozgásokról beszélünk. Vegyesen reagál a piac az áremelésekre. Valaki igen, valaki nem, ez kategória- és termékfüggő. Oda kell figyelni, hogy ne idegesítsük a vásárlót egy rossz vagy magas árral, ez nálunk fontos témája az évnek.
Forbes.hu: A korábbi kritikák miatt?
Nem, ez sztenderd folyamat, csak nagyobb hangsúlyt kapott. Oda-vissza áraz minden kiskereskedő, páran a nagyok közül pedig kihasználják a helyzetet, veszteségbe mennek és piacrészt nyernek. Nem ez a stratégiánk, nem így működünk, nem megyünk bele árversenyekbe. Azt kell megérteni a Kifli logikájában, hogy mi nem szeretnénk nyomásgyakorlással csőd felé vinni a partnereinket. Már csak azért sem, mert ha rendszerszinten kellene erős nyomást generálni a beszállítóra, akkor már nem minőségi a termék, az pedig a vásárló felé egy kompromisszum. Nem ezt szeretnénk csinálni, gondolom, ez látszik is.
És igen, gyakran ez azt jelenti, hogy nálunk kicsit drágább a termék, de azt is garantáljuk vele, hogy jobb, mint másutt, friss, le van válogatva, sőt visszaküldjük, ha nem tetszik nekünk. Már a beszállítók közt is elterjedt a Kifli-minőség fogalom.
Tudják, milyen nagy szívás úgy terméket hozni hozzánk, hogyha az nem olyan, amit a vásárlói igényekre alapozva kértünk. Ez nehéz.
De már egyre többen értik, hogy nem egy termék beszállítási árával van problémánk, hanem azzal, ha azt a terméket senki nem akarja fogyasztani.
Forbes.hu: Hosszú távon, üzletileg megéri ezeket a képviselt értékeket fenntartani?
Ha ebben kompromisszumot kötünk, akkor már nem leszünk Kifli.
Forbes.hu: Megint jelzőként hivatkozol a Kiflire. Kezd ennek „mekizni” áthallása lenni. Persze, az FMCG-piac többi márkaneve is tud önmagában üzeneteket sugallani. Ez nálatok tudatos? Mit szeretnél, mit jelentsen a Kifli?
Nálam ez lehet, hogy tudatalattiból jön. Napi sok órát töltök el a cégben, mindnyájunkat inkább a belső benchmark meg a fogyasztói adatok irányítanak. Így, hogy mondod, most vettem észre, hogy ez fogalom.
Forbes.hu: El ne mondd, hogy neked ez még nem jutott eszedbe.
Még nem gondolkoztam így erről. Nem tudatosan építünk, ez inkább egy bizalmi kérdés a vásárlóval, mintsem fogalom váljon belőle. De örülnék, ha az lenne – és ha így lenne, akkor minőséget, jó életet kell, hogy jelentsen.
Forbes.hu: A fővárosból és környékéről, valamint a Balaton és a Velencei-tó körül vagytok elérhetők. Meddig lesz a Kifli a gazdag városiak és a balatoni nyaralósok kiváltsága? Válhat belőletek, ha úgy tetszik, népmárka?
Ott akarunk lenni, ahol a vásárló van. És a vásárlói kör bővül. Azért nem mozdultunk ki a városból, mert itt még nem értük el azt a penetrációs szintet és vásárlói élményt, amit el akarunk. Nem volna nehéz továbblépni, de az kompromisszumot jelentene minőségben, szolgáltatásban. Ez nem puszta pénzügyi kalkuláció.
Sok mindent úgy csinálunk, hogy az rövid távon nem éri meg, de a vevő miatt mégis csináljuk.
A balatoni kiszállítás is egy vásárlói kéréssel kezdődött, aki épp ott volt azon a nyáron.
Forbes.hu: Szerinted most online együtt úszik és fejlődik minden hazai FMCG-szereplő? Nem is feltétlen forgalom, hanem szolgáltatás szintjén. Ha én most be akarnék vásárolni, mindegy lenne, kit választok, csak szállítson ki a címemre, és kész, ezen a ponton mindenki ugyanazt tudja nyújtani?
Ki szoktuk próbálni, ki mit tud. Amennyire én össze tudom hasonlítani, nagyon nem mindegy. Mások az élmények egyik-másik kiskernél, teljesen más típusú szolgáltatásokat is nyújtanak. Ha összemérjük, mit tudnak a nagyok, hogy működik a rendszerük, mit tudnak a quick-commerce cégek, és mit tudunk mi, az tulajdonképpen három különböző világ teljesen más megközelítéssel, minőség, vásárló, idő terén is.
Forbes.hu: És vannak ennek a többi világnak olyan előnyei, amiket ti irigyeltek?
Ez összetett kérdés. Technikailag, logisztikailag, hátterükben nem irigyelem őket. Területileg lehet, hogy érdekelne. Ha már valamit irigyelnék, akkor azt, hogy több városban vannak jelen, és mi még nem.
Forbes.hu: Merre lehet most innoválnia akár a piacnak, a versenytársaknak, vagy kifejezetten nektek?
Mi úgy vagyunk vele, hogy még csak az alapokat hoztuk. Bizalmi szinten az az alap, hogy elhiszed valakinek, hogy elhozza azt, amit rendeltél, és az tetszeni fog. Kommunikációban, vásárlókkal való interakcióban biztosan tudunk fejlődni, hogy jobban meghalljuk őket. Tulajdonképpen ők tudják alakítani, utólag értékelni, mire van szükségük. Mi az elkövetkezendő évekre azt látjuk, korlátlan potenciál van a cégben, hogy milyen szolgáltatást, terméket, élményt tudunk kínálni.
Ezért mondom, hogy ez még csak ez alap. Mi még csak tanuljuk, mi a jó a magyar fogyasztónak.
Forbes.hu: Korábban is említetted, hogy a ti tapasztalataitok szerint a járvány alatt tényleg csak az fontos a fogyasztónak, hogy jöjjön meg a rendelése. Viszont ez már a covid harmadik éve, úgy tapasztalom, az már az általános, hogy ha rendelek valamit, az kijön hozzám. Közben a Wolt és a Foodpanda a saját platformjain kezdi már szépen behozni a félórás bevásárlások igényét. Kell majd tudnotok egy ponton helytállnotok kiszállítási időben, vagy akár több talpon állnotok?
A fizikai üzlet nagyon messze van attól, ami mi szeretnénk lenni. Ha vásárlói szemmel nézem, a kényelem meg a rugalmasság a fontos. Az átvételi pont egy logikus következő lépés: hogy te döntsd el, otthon ülni és várni jobb-e neked, vagy inkább választasz egy háromórás idősávot, amikor mindent fel tudsz venni útközben egyetlen pontról, ne pedig nyolc különböző helyről kelljen. A nagy online játékosok ebbe fektetnek, teljesen jogosan.
Szoktunk is beszélgetni együtt erről az irányról, hogy hogyan tudnánk ebben együttműködni. Az átvételi pont akár nagy közös ügyünk is lehetne.
Forbes.hu: Ez milyen időtávban valósulhat meg nálatok? Mert ezek szerint ti is erre tartotok.
Igen. Csehországban már vannak átvételi pontok, Ausztriában is tesztelték a kollégák. Mi azért nem vágtunk bele, mert nagyon korlátozottak a lehetőségek, amik abba illenek, ami szerintünk a vásárlóknak kellhet. Ez jelentős költség is, amit meg kell tudnunk oldani, hogy működjön. Ezért is tárgyalunk partnerekkel. Ami nehézkes az étellel, hogy hűteni, fagyasztani is kell, technikailag egy kicsit bonyolultabb a karbantartás, tisztítás, higiénia satöbbi. Nem könnyű tartani a sztenderdünket. Koncepcionálisan egy nagyon kedvelt, sikeres opció, csak idő kérdése, mikor csináljuk meg.
Forbes.hu: És a 15 perces online bevásárlások piaca nem aggaszt titeket?
Az egy teljesen másik történet. Akár a vásárlót, akár saját magamat nézem, ha valami 15 perc alatt kell, az nem tipikus Kifli-történet. Inkább az, hogy „elfelejtettem valamit”. Mi ezt azzal oldottuk meg, hogy a már meglévő vásárláshoz még hozzátehetsz, ha valami három óra múlva jutott az eszedbe. Nálunk a „nagyobb kosár, nagyobb bevásárlás, nagyobb választék” működik.
Rengeteg olyan minőségi kistermelői termékünk van, ami valószínűleg soha nem lesz elérhető 15 perc alatt.
Az európai trendeket nézve, a nagy kérdés az, hogy milyen sokáig tartható, és mennyire reális a vásárlói élményben – mert amikor én teszteltem, az távolról sem 15 perc volt.
Forbes.hu: Ha nem is vásárlói, hanem alvállalkozói szemmel nézem, hogyan hajtanak a 15 perc felé a piaci szereplők, azzal a futárokat is túlhajtják, hogy ezt az időt tartani lehessen. Ez is benne van részetekről, hogy ti nem akarjátok túlhajszolni a sajátjaitokat?
Az elmúlt időkben nagyon sok futárral dolgoztunk, rotálva jönnek-mennek. Nálunk a vásárlói élmény a kulcsfaktor. Mérve ezt abban, hogy akkor érkeztünk-e meg, ahogy azt megígértük, hogy úgy viselkedünk-e, ahogy a vásárlók felé szeretnénk, és hogy hogyan értékelte a vásárló a futárt és a bevásárlást. Ilyen szempontból a futár nyomása az, hogy úgy működjön, ahogy azt a Kifli elvárja. Ez az, amire a legtöbb pozitív értékelés érkezik: a futár kedves, és hogy megérkezett minden. És nem abban van a nyomás, hogy időben ért-e oda, inkább abban, hogy ne késsen. Ha beígértem valakinek, hogy három órán belül kiviszem a rendelését, akkor az tényleg három órán belül legyen meg. Ha 15:30-kor jó a vevőnek, akkor az legyen inkább 15:15 vagy 25, ne pedig 15:50, mert nem akkorra kérte, és neki az már biztosan nem jó. Szóval erre van nyomás, hogy expressz 30 perces szállítás legyen, arra nincs.
És igen, van abban rizikó, hogy piacrészt veszítünk a sebességgel.
Viszont, ahogy az adatokból látjuk, a két óra már nagyon jó. Amit és amennyit nálunk vesznek, elégedettek azzal, ha két órán belül jön ki. Lehet, hogy ebből egyszer kilencven vagy hatvan perc lesz, ez kimondottan raktárelhelyezés-függő. De a legnagyobb nyomás ott van, hogy akkor jöjjön, amikor én kérem, és olyan legyen, mintha én válogattam volna.
Forbes.hu: Ehhez a már megpedzegetett második óriásraktáratokra is idővel szükségetek lesz.
Persze. Már dolgozunk rajta. Budapest és az egyéb városok lefedettségét teljesen más szintre fogja hozni.
Forbes.hu: Egyéb városok alatt mit értesz, az agglomerációt?
Nem, még azon is túl.
Forbes.hu: Ha a 8 ezer forintban megszabott minimum vásárlást nézzük, nem rettenti el azokat a fiatalabb vásárlókat, akik nem biztos, hogy nagy bevásárlást akarnak intézni? Erről mit tapasztaltatok?
Nagyon nehéz volt meglépnünk. Majdnem fél évig beszélgettünk róla, hogy és mikor fogjuk megcsinálni. Aztán volt egy pillanat, amikor már veszélyes volt számunkra, akkor pedig muszáj volt.
Forbes.hu: Az energiaárak elszállása előtt, vagy már közben merült fel az a kérdés?
Még előtte, de akkor még nem a szolgáltatás megléte múlt rajta. Mire megléptük, már létkérdés volt. Majdnem egy hétig data crunching szinten néztük, hogy melyik vásárlórétegre milyen befolyással lesz, milyen kosarakat fog érinteni, és hogy mit fogunk vele veszíteni. Reálisan tényleg nagy rizikó, hogy, mint mondod, vannak rétegek, akiknek ez már nem fér bele. Egyelőre úgy néz ki, nem veszítettünk semmit, bár csapásként érte a vásárlókat. De azzal az árnövekedéssel, ami a piacon van, tulajdonképpen csak ugyanazt a kosarat meccseztük le.
Forbes.hu: És a nemrég megemelt szállítási díjakat tudjátok tartani, vagy benne van, hogy tovább kell emelni rajtuk?
Már a hírlevélben is megírtam, hogy nem szívesen csinálnám. Annak vagyok a híve, hogy évi egyszer még lehet, hogy a vásárlónak is belefér egy korrekció. Hogyha még egyszer emelnünk kellene, akkor az a mi oldalunkról jelentene nagy kényszert.
Ha máskülönben minket veszélyeztetne, olyankor muszáj kicsit jobban a céget reprezentálnom, mint a vevőket, akkor pedig meg kell lépni.
Forbes.hu: Több mint egy éve vagy a fedélzeten. Mi a különbség az első munkanapos Klekner Péter és a ma reggel felkelt Klekner Péter között?
Még mindig nagyon jó a buli. Még mindig élvezem a kihívást, még mindig szeretném továbbépíteni. Enyhén tapasztaltabb lettem az online élelmiszerpiacon. Kicsit más az állat, tulajdonképpen minden területet újratanultam. Már építettem gyors cégeket, de ez még annak is kicsit a teteje, olyan gyorsan épülünk.
Forbes.hu: Oké, de ha nem a szakember Pétert nézzük, hanem az embert, mennyit változott az elmúlt 14 hónapban?
Megtanulta jobban figyelni az energiaszintjét, hogy ne jusson addig, amikor már olyan fáradt, hogy nem tud döntést hozni. Sokkal jobban figyelem a szintjeimet napközben, hogy meddig tudom tolni magam.
Túl messzire mentem abban, mire képes a testem, ha továbbhajtottam volna magam, nem biztos, hogy még egy év múlva is láttuk volna egymást.
Forbes.hu: Ebből voltak gondjaid?
Nem engedtem, hogy olyan messzire menjen, csak már éreztem, hogy nagyon fáradt vagyok. Erre jó volt az év vége, év eleje, amikor újra tudtam tölteni. Március-áprilisban kicsit több időm volt átgondolni, milyen irányba megyek én mint ember és a cég is, az rengeteget segített. Így kicsit kiegyensúlyozottabban tudom kezelni. Köszönhető ez annak is, hogy nőtt a cég, és nagyon jó lett a csapat. Már nem kell olyan mélyen benne lenni mindenben, mert van rá ember, aki valószínűleg jobban is érti, mint én, nekem pedig már csak egyeztetni kell vele.
Forbes.hu: Nyolcórás vagy 24/7-es CEO vagy?
Elérhetőségben 24/7-es, bármikor reagálok. De az életem köré épül a cég. Megvannak azok a dolgok, amiket szeretek csinálni, gyerekek, séta, víz, egyebek. Viszont megengedem a cégnek, hogy amikor szükség van rá, ebbe belemenjen. Egyébként meg az a feladatom, hogy úgy építsem fel, hogy ilyen ne lehessen.
Forbes.hu: Eleve máshonnan jöttél, most pedig úgy fogalmaztál, hogy jó a buli. A Kifli most csak egy jó buli, a helyközi járat, vagy pedig már a végállomás?
Hosszú távra terveztem. Amikor idejöttem, azt mondtam, ennek egy körülbelül ötéves történetnek kellene lennie. Ha bírom energiával, akár annyi is lehet.
Forbes.hu: Öt év nem olyan sok.
Ebben a szakmában és tempóban az. Más ember életében olyan tíz évvel érne fel. Ebben a pozícióban és felelősségkörben a kevesebb mint három év nekem fura. Úgy érezném, még nem fejeztem be, amit elkezdtem, pedig be szeretném, mielőtt elmegyek. Ha majd ebből működőképes szerkezet válik, ami tovább tud menni, akkor már lehet, változni fog a feladatom, akár csoporton belül, akár azon kívül.
Nem vagyok egy eltartó személyiség. Nekem akkor van a buli, ha építünk, gyorsan haladunk.
És ezt nem szeretném elveszíteni. Ha majd ez fölépül és önállóan tud működni, akkor már nyugodtabban tudok visszalépni belőle.
A képeken Klekner Péter, a Kifli.hu vezérigazgatója. Borítókép és fotók: Sebestyén László