Az egydózisú Janssen vakcina sikerre volt ítélve, mégis felülmúlták a riválisok, miközben biztonságosságát is megkérdőjelezték Európában.
A leszállított Janssen oltóanyagok felét még nem használták fel az Európai Unió tagállamaiban, annak ellenére, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett három másik oltóanyaggal (Pfizer-Bionech, Astrazeneca, Moderna) szemben számos előnyös, praktikus tulajdonsága van – írja a Reuters elemzése.
Ígéretből csalódás
A Johnson & Johnson gyógyszergyártó vakcinája a legversenyképesebbnek tűnt az oltóanyagok versenyében 2020 év végén. Mivel egyetlen dózis elegendő a védettség kialakulásához, szemben a kétdózisú vetélytársakkal, a társadalom elvileg hamarabb elérhetné a kívánt 80 százalék feletti nyájimmunitást. Nem mellékes tényező, hogy egyszeri logisztikáról van szó, nem kell kétszeres mennyiséget szállítania a gyártónak. A harmadik tényező az ár volt, amiben csak az Astrazeneca tudta megelőzni.
A dózisonkénti árazás az európai vakcinaszerződések szerint az alábbiak szerint alakult az EU-ban (a kétdózisúaknál az értéket érdemes duplázni, mert az jelent védettséget):
- Pfizer-Biontech: 12 euró
- Moderna: 18 euró
- Astrazeneca: 1,78 euró
- Janssen: 8,5 euró
A bonyodalmak azonban év elején már elkezdődtek. Az Egyesült Államokban az FDA által elsőként engedélyezték a vakcinát, de a szerződéses mennyiség legyártása gondokba ütközött, a február végéig ígért 10 millió adag legyártását nem teljesítették. Az Európai Unió június végéig 55 millió adag szállítását várta, azonban eddig mindössze 12 millió érkezett meg, a hátralévő egy hétben pedig aligha várható, hogy behozzák a lemaradást. Év végéig Európába 200 millió dózist kellene szállítania a cégnek, de a szállítási gondok miatt az EU nem tervezi, hogy éljen opciós jogával további 100 millió adag rendelésére.
A gyártó gondjait fokozza, hogy a leszállított mennyiségnek csak a felét, 6 millió adagot oltottak el az EU-ban.
Összehasonlításul, a Pfizer-Biontechnél a felhasználási arány 90 százalék, a Modernánál 85, az Astrazenecánál pedig 75 százalék.
Érdekesség, hogy pont az előnye lett a hátránya a Janssennek, ugyanis a könnyebb tárolás és szállíthatóság miatt a nehezebben megközelíthető, egyben ritkábban lakott térségekbe csoportosították az országok a leszállított mennyiséget.
Biztonságos, de nagy a bizalmatlanság
Bár minden elismert nyugati gyógyszerügynökség hangsúlyozza, hogy a Janssen-oltás csak a lakosság elenyésző részénél okozhat komolyabb mellékhatásokat, valamint a vírus elleni védelme messze felülírja a fertőződés kockázatát, mégis kisebb a vakcina iránti lakossági fogadókészség. Ahogy arról a forbes.hu is beszámolt, csupán százezrelékes mértékben, de a Janssen használatát kapcsolatba hozták vérrögképződéssel az oltottak körében, de így is biztonságosnak ítélték a hatságok.
Ugyanilyen, ha nem még fokozottabb volt az Astrazeneca oltás mellékhatása miatti bizalmatlanság is, ráadásul az angol-svéd vakcina gyártása is lassúnak bizonyult, mégis lényegesen jobb arányban élt vele a lakosság.
Fontos különbség azonban, hogy az Astrazeneca oltások nagy számát adták be, míg felmerültek a vérrögképződési veszélyek, a Janssen vakcina esetében ez a biztonsági ellenőrzések során hamarabb kiderült.
További összefüggés lehet, hogy míg a Johnson & Johnson vakcinájának egy dózis utáni védettségi hatékonysága 67 százalékos, addig az Astrazeneca két oltás után az amerikai vizsgálatok 81 százalékos hatékonyságot mutatott. Érdemes hozzátenni, a covid súlyos lefolyása ellen a Janssen az oltottak 86 százaléka számára védelmet nyújt.
Borítókép: Mika Baumeister / Unsplash
