Sokáig úgy tűnt, a Mátrai Erőmű megvásárlása Mészáros Lőrinc egyik legrosszabb üzlete lehet, a technológiailag elavult erőmű nagyon fontos a magyar energiaellátásban, de a szén-dioxid kvóták árának elszállása miatt tetemes veszteséget halmozott fel. Aztán jött az állami MVM.
Mi történt?
A Fővárosi ítélőtábla kedden változtatás nélkül helyben hagyta Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli vagyonminiszternek az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi joggyakorlói (egyedi részvényesi) határozatai kiadásáért indított perben a felperes, Tóth Bertalan MSZP-társelnök számára kedvező, első fokú ítéletet – tudta meg a Népszava az ellenzéki politikustól.
Mit jelent ez?
A kormánynak ki kell adnia, milyen tulajdonosi döntéseket hozott 2019-ben és 2020-ban az állami energiaholdinggal, az MVM Zrt.-vel kapcsolatban. Ezek közül az egyik legérdekesebb az, hogy milyen anyagok alapján döntöttek úgy, hogy felvásárolják a veszteséges és komoly modernizációs beruházás előtt álló Mátrai Erőművet. Az EU zöld előírásinak ugyanis csak komoly fejlesztések, rekultiváció után fog tudni megfelelni a Mátrai, ennek költségei pedig tetemesek, a kormány csak tavaly év végén 42 milliárd forintot adott soron kívül az erőműnek (az ellátásbiztonságra hivatkozva).
Veszteséges erőmű ilyen jó üzlet még sosem volt
Lassan két éve, hogy lezárult a Mátrai Erőmű felvásárlása, a kormány 2020 márciusában jelentette be, hogy 17,44 milliárd forintért felvásárolja az ország második legnagyobb erőművét. A veszteségbe forduló erőmű összességében igencsak jó üzlet volt Mészárosnak – jutányos áron jutottak hozzá (az államtól 5,9 milliárdért vették meg a többségi tulajdonrészt 2018-ban), osztalékot is vettek fel belőle (11,2 milliárd forintot az eredménytartalék terhére) és igencsak magas áron vásárolta ki őket az állam a Forbes korábbi kalkulációi szerint (erről itt írtunk korábban).
Privatizáció a láthatáron?
A Népszava emlékzetet rá, a kiperelt adatokból képet kaphatunk arról is, van-e privatizációs szándéka a kormánynak. A lap a korábbi MVM-vezér, Kóbor György egyik, tőzsdére lépéssel kapcsolatos nyilatkozata miatt tartja aktuálisnak a felvetést, noha azt a kormány korábban cáfolta.
A MVM amúgy a rezsicsökkentés miatt komoly, akár 450 milliárdos mínuszban zárhat, szóval, ha volt is olyan szándék, hogy a tőzsdén keresztül külső tőkét vonjon be, nem biztos, hogy az energiaválság kellős közepén ebbe belevágna – abból ugyanis a magyar fogyasztók épp azért nem éreznek semmit, mert az állami holding finanszírozza a megnövekedett árakat helyettük.
Kapcsolódó
Bő 10 év és Szlovéniában nem lesz szénalapú áramtermelés
