Régi axióma, hogy a város onnan kezdődik, hogy kakaskukorékolás helyett csilingel reggel a villamos. Síneket már nem fektetnek, de a helyzet változik, a negyedik ipari urbanizáció foka ma már jobban lemérhető az egy főre jutó közösségi irodák számával. Vidéki coworking-irodai körképünk következik.
Megjelent a Forbes Urban, benne térképen a végül sosem fölépült budapesti Duna-hidak, a város streetball-pályái, régi gyárak emlékőrzői, művészek, virágboltok, tetoválók és egy városi szlengszótár!
Az ötlet Kaliforniából (honnan máshonnan) származik, bizonyos Bernie DeKovennek jutott eszébe, hogy hagyni kéne már az egyenberendezett, egyenkiskosztümös halkan zümmőgő egyencéges irodahalmazokat a multiknak, legyen közösség, vidámság, színesség mindenkinek, aki maga ura vállalkozó, unja az otthoni munkát egyedül, és nem akar több szerződést aláírni kávéházakban. Tudjon elmélyülni és együttműködni, ismerkedni és inspirálódni a hasonszőrűekkel.
A közösségi irodázás hamar egyfajta mozgalommá vált, stílusát és hangulatát elkezdték utánozni a világcégek, és a 2010-es évekre megérkezett Magyarországra is. Kezdetben nyilván a fővárosba, de hamar megpróbált teret nyerni a vidéki (egyetemi) nagyvárosokban is. Az első úttörőkből viszont leginkább utolsó mohikánok váltak, a „rendes cégnek rendes irodája van, a főnöknek saját szobája, és a tárgyalót csak mi használjuk, igaz, csak kéthetente egyszer” tradíciója, valamint a célcsoport digitális neonomádok elégtelen száma megpecsételte sorsukat.
Az utóbbi években viszont valóságos forradalom zajlik. A lokális startup ökoszisztémák, lelkes közösségépítők, közgazdászi önképzőkörök talajából és tőkeerejéből új hulláma támadt a coworking-eszmeiségnek, az egyre növekvő számú szabadúszó, szabadszakmájú vidéki alkotó értelmiség legnagyobb elégedettségére.
Ma már egy vidéki közösségi iroda sem asztalokból és nyomtatókból, tárgyalóból és teakonyhából áll, legfőbb összetevője a gazdag programkínálat, tréningek, workshopok, teraszos grillezések és sok-sok ismeretátadás egymásnak.
Az evolúció másik útja persze az ingatlanhasznosítás. Túl sok a területünk, mit kezdjünk vele, hangzik el a kérdés, és ha van hozzá koncepció, hamar lesz belőle egy közösségi iroda. Mert közben sokan rájönnek, hogy vidéken még több a létjogosultsága az ideának, mennyivel jobb egy itteni képzést egy jó fej helyen megrendezni, egy hirtelen, vagy bizalmas tárgyalást itt megtartani, mikrokonferenciákat ekként szervezni, állásinterjúkat nem a főhadiszálláson intézni.
Budapesten stabil a helyzet, jócskán harminc feletti a jól működő közösségi irodák száma, ehhez képest nem rossz arány, hogy tíz vidéki városban tizenhét coworking szituációt szemlézhettünk.
Hármat ezek közül részletesen is megírtunk aktuális Forbes Urban különszámunkban.
Szóval, ha ezeken a helyeken akad dolgunk, tárgyalni akarunk, vagy rövidebb-hosszabb ideig dolgozni vagány körülmények között, közülük választhatunk:
Debrecen
Xponential
Négyszáz négyzetméter, hetven munkaállomás, nagyüzem individuális körülmények között, Dart Vader szoborral, és hogy miért nem érdemes fröccsgépet csinálni a vízadagolóból. Részleteket az Urban-ben olvashatsz.
Debrecen Hub
Közösségi lakásiroda, de szó szerint. Ötven négyzetméteren, maximum tizenöt főnek, otthon lehetsz mindig. Nagyon rugalmasan, bármilyen esetre, tréning, megbeszélés, egyéni munkavégzés, városbámulás a teraszról, akár hétvégén is. A HUB-műhely coach vezetői révén folyamatos önképző programokkal, „habozni=toporgás, HUBozni = megoldás”, vallják.
Nyíregyháza
Alpha Közösségi Iroda
Az úgy történt, hogy egy fiatal, sikeres házaspár egyszer csak megvette a megyeszékhely egykori MSZMP-toronyházát és a negyedik emeleten coworking irodát csinált benne. A többit tessék elolvasni az Urban-ben.
Miskolc
Grabovszky
Nem, nem a Macskafogók Nick-jéből, de egy egykori görög kereskedőházból és egy tüneményes kertből összeadódó intézmény egy közösségépítésért elkötelezett ügyvéd és egy ezt tanuló szakember találkozásából született. Ha még nem mondtam volna, ehhez a sztorihoz is meg kéne venni az Urban-t.
Eger
Labor Eger-kollektív ház
Nagyon őrült, nagyon egri, nagyon profi, rendesen „underground” coworking, de minden szolgáltatással, ami kell. Ha valami alulról építkezik, az ez, a helyi startup szkéna pókhálójának közepe, akár kazettás magnóról szóló diszkóval, fokhagymás Labor piknik-fűszerrel, és rengeteg szakmai programmal.
Szeged
Kapca
Egy coworking irodában az evés-ivási tér, mindig fontosabb, mint a wifi gigabitjeinek száma, mert itt születnek az ötletek és szövődnek hozzá a kapcsolatok. Ezért van szerencsés helyzetben a város legjobb, hasonnevű hamburgerezőjének legújabb családi fejlesztése. Ezenkívül mi kell az innovatív munkához egy laptopon kívül? Napsütés, burger és kávé, ami itt adottság.
Jump Start
Egy egyező nevű helyi, digitális kottaállványt fejlesztő és a kártyás havi költéseinket infografikázó startup cég kezdeményezése az iroda tetőterében, jól felszerelve, pályázati támogatottsággal megsegítve. Jól néz ki, és működik.
Door
Tüchtig weblap, remek fotókkal, korrekt árakkal, csak éppen helyszínmegjelölés nélkül. De rejtély feloldva, mert éppen most nincs helyük, viszont cserébe – már papírjuk van róla – ,
júliusban megnyit a világ első kolostor-coworking office-a a Ferences Rendházban.
Pécs
Kohó
Az ipari név inkább utal az együttműködés kohéziós erejére, mint a martinászokra. Kívülről ránézvést lehetne alter dzsesszkocsma is, a méretes belső pult is alkalmassá tenné erre, de a dizájn és a hangulat is ennek megfelelő, különös tekintettel a külön is bérelhető padlástér vastag fa asztallapjaira és tetőgerendáira.
K64
A név feloldása Pécs sétálóutcájának, a Királynak az aktuális házszámát rejti. Lakásból nyolcvan négyzetméteren kialakított kreatív tér tíz munkahellyel kimondottan alkotóművészeti társaságra kihegyezve. Táskabűvölőtől belsőépítészig, illusztrátortól kulturális menedzserig, digitális zeneterjesztőtől textiltervezőig. A hangulatot nagy mértékben fokozza, hogy a civil működtetésű egység egy helyszínen található a helyi szabadszellemű értelmiség törzsasztalának számító, Szabadkikötő nevű – szintén civil – intézménnyel.
Gárdony
Gárdony Coworking
Hogy micsoda? Közösségi iroda a Velencei-tó partján? És igen, és elsősorban zeneőrülteknek és zenecsinálóknak. Vörös Tamás cimbalomművész, közösségi marketing-guru és látnok révén megvalósítva, sok ötlettel, újrahasznosított bútorzattal, közös projektekkel, online menedzseléssel kiegészítve. Fehérvár – mint a magyar hip-hop szcéna fővárosa – és Budapest közelsége, könnyű elérhetősége, valamint az elvonulás lehetősége ad némi magyarázatot.
Székesfehérvár
Konnektor
Fehérvár világítótornya és menedéke az addig otthon dolgozóknak és kávéházban ügyfelezőknek. Szellős és tágas lakáshangulat tizenkét munkaállomással, a színes székek és vidám lámpák előbb sugallnak egy alternatív óvodai környezetet, mint kőkemény üzleti tevékenységet. A csapat is színes, ki futni, ki kávézni, ki trombitálni, ki kutyázni szeret legjobban, de akad közöttük például egy jókedv-menedzser is.
Székesfehérvári Közösségi Pont (MagNet Bank)
Az amúgy is társadalmi elkötelezettségéről elhíresült avantgarde, de klasszikus banki szolgáltatásokat nyújtó pénzintézet kilépett a budapesti flaszterről és első vidéki fiókjával egyetemben megcsinált egy coworking irodát. „Ha a közösségi jelzőt fokozni lehet, akkor a fehérvári helyszín közösségi a négyzeten”, mondják, és valóban, a civil és zöld enteriőr nem csak dizájnban önazonos, hanem a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével is.
Grand Inkubátorház
Egy ingatlanfejlesztő cég épített egy izgalmas, ökotudatos és intelligens technikákkal felszerelt irodaházat a belvárosban és a tetőtérben közösségi irodahasználattal. A belső tér elég old school, de nyilván kellően praktikus. És minden nagyon profi, a mélygarázstól a beléptetőrendszerig, a megújuló energiát hasznosító hőszivattyútól a teljes akadálymentesítettségig.
Lovasberény
Lovasberényi Inkubátorház
Igen, jól hallották, Lovasberény. Mert itt is épült – illetve a volt Cziráky kastélyból lett szovjet parancsnokságból átalakult – egy impozáns épület, félúton Fehérvár és Felcsút között a regionális innovációk elősegítésére, méretes üzemcsarnokkal, napelemekkel és biomasszával meghajtva, az európai adófizetők segedelmével. És van benne persze coworking, minden létező szolgáltatással, rendesen pesti belvárosi árakon.
Győr
Clever Office
Nos, ez is egy hagyományos, nyolcvanas évekből ittmaradt irodaingatlan, aminek a belakását az üzemeltető – nagyvállalati ügyfelektől virtuális irodákig – kiegészítette a coworking lehetőségekkel és szolgáltatásokkal. Van minden, lift, recepció, titkárság, és négyszemélyes helyiségek.
Központ
Épp hogy megnyitottak, a weblap még nem is üzemel, de jól néznek ki, a kicsit irodás felütést oldja egy bicikli a falon. Sok sikert kívánunk.
Nos, ennyi közösségi irodaélményt találtunk ma a vidéki Magyarországon, reméljük teljes a körkép. Részletekbe nem mentünk, de általában – néhány erőteljes kivételtől eltekintve – elmondható, hogy
coworking-ügyben a legbenső belváros a menő. Az alapszolgáltatásokban és árakban is kicsi a szórás, az egyórás tárgyalóhasználattól (2-3000 forint), a napijegyen (2-3000 forint) át, az ingyenes kávén keresztül a havidíjig (20-30 ezer forint) terjed. A költségek ugyebár fixek, azokat nem terheli apróbetűs kiszámíthatatlanság és egyéb rezsi, ez coworking alapszabály.
Hirtelen ennyi városban tudunk tehát alakalomszerűen és remek körülmények között dolgozni, tárgyalni és ismerkedni, de hallomások alapján felkészül Veszprém, Kecskemét és Békéscsaba, ez is bizonyítja, hogy a coworking-univerzum gyorsabban tágul, mint a világegyetem.
Lapozz bele az új lapszámba itt! A Forbes Urbant – a teljes sztorival és sok-sok városi témával – megtalálod az újságosoknál vagy megrendelheted online!
