A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld otthonteremtési programjának a felújítások támogatására való kiterjesztését, 800 ezer panellakást érintő, országos komplex lakóingatlan-felújítási programot, valamint állami és önkormányzati bérlakásépítést szorgalmaz az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
Erről a Világgazdaság írt hétfőn egy, a birtokába került ÉVOSZ-munkaanyag alapján. A szövetség szerint a magyarországi lakásállomány több mint 60 százaléka műszakilag és energetikailag elavult, és ebben a növekvő újlakás-építési számok sem hoznak érdemi javulást.
Tömeges és hosszú távon elérhető támogatásokra, építési célú beruházásokat eredményező programokra van szükség – szögezi le az ÉVOSZ. Neuralgikus pont az ágazatban a feketefoglalkoztatás, amely a közvetlen lakossági megrendelésre készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál a legnagyobb mértékű.
Tavaly körülbelül 300 milliárd forint értékű lakásfelújítást kivitelezhettek szóbeli megállapodás alapján, emiatt 75 milliárd forinttal kevesebb szolgáltatói áfa folyt be a költségvetésbe.
Mindez nagy kockázat a megrendelő és a kivitelező számára is, ráadásul rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét – mutat rá a szövetség, amely azt szeretné,
hogy határozatlan időre hosszabbítsák meg az eredetileg 2022 év végéig meghirdetett állami lakásfelújítási támogatást, elsimítva ezáltal a jelenlegi „dömpingszerű megrendelési hullámot” is.
Lakásvásárláshoz emellett egy alkalommal maximum 8 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást is szorgalmaznak lehetővé tenni a rendezett költségvetési kapcsolatokkal rendelkező vállalkozásoknak, amelyek adó- és járulékmentesen biztosíthatnának támogatást felújításhoz is 4 millió forintig.
Az ÉVOSZ helyzetértékeléséből kiderül az is, hogy bár az utóbbi években is jelentős bérfejlesztés volt az építőiparban, a foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra 82 százaléka, havi 340 ezer forint. Az építőipari vállalkozások idén további 10-15 százalékos bérfejlesztéseket terveznek. Ezenkívül a lánctartozás is probléma: ennek mértéke 2021 végére elérte a 150 milliárd forintot, aminek a fele valószínűleg sosem lesz kifizetve.