Más kérdés, hogy eddig kétszer tagadták meg a magyar hatóságok Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatását Horvátországnak, így kevés esély van rá, hogy börtönbe kerül. Nemzetközi jogászt kérdeztünk, mi történhet Hernádival a horvátországi ítélet után.
Október 25-én döntést hozott a horvát legfelsőbb bíróság: helybenhagyta azt a Hernádi Zsolt Mol-vezér és Ivo Sanader, Horvátország volt miniszterelnöke elleni, első fokon már 2019-ben meghozott ítéletet, ami ellen Hernádi akkor fellebbezett.
Ennek értelmében Sanaderre hat, Hernádira két év letöltendő börtönt szabtak ki, az előbbire 10 millió euró kenőpénz elfogadása, az utóbbira vesztegetés miatt.
A Mol hétfőn közleményt juttatott el az MTI-hez, ebben a cég „csalódottságának” adott hangot és „súlyos igazságtalanságról” írt.
„Mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt. A horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul.”
Az elmúlt évtized tartalmából
A Mol és az INA horvát energiacég szövevényes ügye már több mint egy évtizede húzódik: mint az Index is összefoglalta egy 2019-es cikkben, két ciprusi cég 2009. júniusában utalt át ötmillió eurót egy svájci társaságnak. A ciprusi cégek mögött magyar és orosz származású olajipari üzletemberek, a svájci mögött egy horvát iparmágnás állt.
Ezzel szemben a valódi felek a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) szerint Hernádi és Sanader voltak.
Az USKOK 2013-ban emelt vádat a Mol-vezér ellen, miután arra jutott, hogy a Mol amiatt vehette át 2009-ben a horvát INA energiacég felett az irányítást, mert Hernádi lefizette a miniszterelnököt.
Mindeközben itthon, a Központi Nyomozó Főügyészség 2011-ben rendelt el nyomozást, amit beszüntettek, miután a megállapítás szerint nem valósult meg bűncselekmény, majd a magyar bíróság erre a vizsgálatra hivatkozva 2013-ban megtagadta Hernádi kiadatását Horvátországnak. Jogerősen 2014-ben mentette fel a magyar bíróság Hernádit a nemzetközi korrupció vádja alól.
Menet közben, ahogy a Telex írt róla, Horvátország Svájcban perelte a Molt, de Genfben a ENSZ nemzetközi kereskedelmi bírósága, az UNCITRAL a vád minden pontjában a magyar félnek adott igazat, mondván nem bizonyítható korrupció. 2018-ban már erre az ítéletre hivatkozva utasította vissza Magyarország az újabb horvát elfogatóparancsot.
Hogyan tovább?
Az ügy múltjára és a Mol közleményére visszatekintve most sem valószínű, hogy Hernádi Horvátországban köt ki, hiába kell majd a mostani jogerős ítélet után is az esetleges újabb horvát megkeresést a magyar félnek elbírálnia.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki már egy 2013-as MTI-s nyilatkozatakor is arra mutatott rá, hogy az uniós csatlakozással immáron kérhet európai elfogatóparancsot Horvárország Hernádi ellen, a Forbes.hu megkeresésére elmondta:
az új ítélettel „sem változik érdemben semmi”, a horvátok a büntetőítélet birtokában ismét kérvényezni fogják Magyarországtól, hogy adják ki a Mol-vezért, de minden bizonnyal „patthelyzet” fog ebben kialakulni.
Két uniós ország közötti korrupciós és kiadatási ügyre ennyire látványosan átpolitizálódott példát nem is tud felidézni az általunk kérdezett szakértő, e tekintetben nincs tehát korábbról felidézhető precedens.
Ez még akkor is igaz, ha több más magyar milliárdoshoz hasonlóan nemrégiben Hernádi sem csak kormányközelben mutatkozott. A Budapest Business-csoport alapításakor szeptemberben mások mellett Csányi Sándor OTP-vezér és Varga Zoltán médiamágnás társaságában fotózkodott Karácsony Gergely főpolgármesterrel.
Középen Karácsony Gergely, a jobbján Hernádi Zsolt, a balján Csányi Sándor Fotó: Budapest Városháza / Facebook
Lattmann hozzátette: a büntetőjog nem tartozik uniós hatáskörbe, „megtartja az ország szuverenitását, ebben az Európai Uniónak sok eszköze nincsen”.
„Ha a tagállamok nem akarnak együttműködni, akkor azt az Európai Unió nem tudja megoldani”
– foglalta össze a jogász, utalva ezzel az európai elfogatóparancs intézményének kerethatározatára.
Ami Hernádi Molon kívüli érdekeltségeit illeti: ő a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke is, de üzleti érdekeltsége van abban a Gran Private Equityben is, ami azt a magántőkealapot kezeli, amelynek a szállodaüzemeltető Solva Property is a tulajdonában van.
Lattmann, bár nem lát bele a fenti intézmények, pozíciók mögötti irányadó szabályokba, kizáró okokba, szerinte semmilyen hatást nem fog ezekre gyakorolni az ügy és a meghozott ítélet.
Hernádi a Forbes idei 50 leggazdagabb magyar listájának a 48. helyet foglalta el.
Tegyük fel, hogy…
Mi történne akkor, ha a két államnak mégis sikerülne valahogy megegyeznie, akár abban, hogy Hernádinak Magyarországon, nem Horvátországban kellene letöltenie a büntetését? Lattmann szerint ennek a lehetősége biztosítva van.
„A nemzetközi bűnügyi együttműködés rengeteg formát alakított ki, még az is lehetséges, hogy Magyarország nem akarja kiadni, de vállalja a büntetés-végrehajtást.”
Lehetőségekből Lattman szerint nagyon sokféle van, uniós államok abban állapodnak meg, amiben akarnak, „szinte semmi sem kötelező”, sőt, a fogadó ország általában csak örül annak, ha a büntetés-végrehajtás feladatát és költségeit végül a kiadó fél vállalja át. Alku leginkább a kihirdetett ítéletben foglalt büntetésben nincs, legfeljebb abban van mozgástér, hogy „a magyar büntetés-végrehajtási jog által ismert kedvezmények mennyire alkalmazhatók”.
Borítókép: Orbital Strangers
