Az átlagár és a beszállítók terén is van némi mozgástere a kiskereskedelmi egységeknek, hogy ne csökkenjen nagyon a nyereségük a kedden induló hatósági árazás miatt.
Érdekes problémára hívta fel a figyelmet a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Jövő keddtől indul a hatósági árazás az alapvető élelmiszerek terén, a blokkk pedig a várható negatív hatásokra vizsgálta. Alapvetés, hogy kiskereskedelem minél kisebb veszteséggel próbálja túlélni az árstoppos három hónapot. Nem könnyű feladat, hiszen, ha egy árstopba bevont termék bolti ára kisebb volt múlt esztendő október 15-én a január 31-inél (ez lesz a fordulónap, zárás után jöhetnek az új árcédulék), akkor bizony le kell mondani az árbevétel egy részéről.
A rendelet szigorúan fogalmaz, februártól az október 15-i ár a plafon. A vásárlók kíváncsiak is lesznek a különbségre, kár, hogy senki sem emlékszik a régi árakra. És a boltos nem köteles akciót csinálni, a régi ár feltüntetésével.
Ráadásul az egyes boltok árai eltérőek voltak egy-egy termék esetében, így az árvadász vásárlók barangolhatnak boltról boltra. Az ellenőrökkel együtt.
Sok a bolt, eltérő az árazás
A portál szerint a kiskereskedelmi, a családokat és a szakzsargon szerint a végső fogyasztókat is kiszolgáló boltszám a legutolsó statisztika szerint 120 ezer körül mozog. Közülük az élelmiszerboltok száma (a hivatalos besorolásban az élelmiszer, élelmiszer jellegű vegyes elnevezést biggyesztették oda) 37 ezer. De ezek nem mindegyike árulja a kijelölt árstoppos termékféleséget.
Az élelmiszer jellegű vegyes bolt besorolás tartalmazza elsősorban a nagyobb alapterületű, szélesebb választékot kínáló eladóhelyeket. Számuk 19 ezer. Ezek között persze találni aprócskább boltokat is, ha nem szakosodott valamilyen ételtípusra. Ezek zöme árstoppos bolt.
Az összes stoppos élelmiszert csak a nagyobb szupermarketek, hipermarketek kínálják, így nekik kell a legtöbb árcédulát átírniuk, ahogy csökken a boltok alapterülete, úgy szűkül a termékskála is.
A kisebb élelmiszer szakboltok száma 18 ezer, ezek közül a húsboltok (több mint háromezer) nyilván beleesnek az árstoppos szórásba. Feltételezhetően az úgynevezett egyéb élelmiszerüzletek egy része is (közel háromezer) érintett lehet. A zöldség-, gyümölcsárusok kiesnek a sorból, az italszakboltok úgyszintén. A kenyér-, pékáru üzletek sem esnek bele, de ha egy kicsit szélesítették a kínálatukat, például tartós tejjel, akkor már igen. Egy édességboltban sem lesz sok keresnivalójuk a vásárlóknak. A webáruházakra is kiterjed az árstop, a nagyobb láncok többségének van webje. És akad olyan is, amelyik hagyományos bolt nélkül csinálja a netes élelmiszerárusítást.
A nagykereskedelmi c+c áruházak egy része kiszolgálja a kedves vásárlót is, most sakkozhat, hogy miképpen válassza külön a családi költekezőket a boltos, vendéglős kuncsaftjaitól, az árkalkulációjában. A kör végül úgy teljes, ha bármilyen napicikket árusító bolt (ez lehet egy drogéria is) akár csak egy féle árstoppos cikkelemet is kínál, a bejáratnál a kötelező felirattal köteles fogadni a vásárlót. Számuk 25 ezer körül mozoghat.
Nincs, aki örül neki
A blokkk.com hangsúlyozza: a kormány is sejtette a döntés kidolgozásakor, hogy nincs a földkerekségen olyan boltos, aki mosollyal fogadná, ha le kell mondania az árbevétele egy részéről. Az egyik legegyszerűbb menekülési útvonal az lenne, ha ilyen esetekben felhagyna a veszteséget okozó portékák árusításával.
Az előbbiek miatt nem véletlen, hogy a kereskedő végül köteles az árstoppos élelmiszerek árusítására.
És nem is akárhogyan, hiszen a kormányrendelet szerint amit október 15-én árult, arra köteles február elsejétől is. És nem úszhatja meg azzal, hogy mutatóban kirak néhány darabot a polcra, hanem naponta (tehát minden nap, nyilván amikor nyitva tart) legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi mennyiség árusítására köteles.
Előbbieket el is magyarázza a fogyasztóvédelmi hatóság, ami egyáltalán nem baj. Így az adott napra vonatkozó átlagot szükséges a polcokra kihelyezni, például hétfőn a 2021. évi 52 hétfőjének átlagát, szombaton az 52 szombat átlagát.
Itt pedig azért lehetne játszani egy kicsit a számokkal, hiszen a szó szerinti értelmezés alapján a húsvét és pünkösdhétfő, vagy a falusi kisbolt esetében a lehúzott redőnyös szombat is beleszámít az átlagba, lefelé húzva azt, a munkaszüneti napokról nem is beszélve.
De valószínűleg nem ez, az átlag lehúzása a jogalkotói szándék.
Az pedig, hogy már reggel rendelkezésre kell állnia a készletnek, önmagában ésszerű, de a gyakorlatban azért a kiszállítások nagyobb része napközben történik. Feltételezhető, hogy a napi átlagkészlet fog számítani, a jelenlegi sofőr- és eladóhiányos időszakban az éjszakai, hajnali szállítás megdobása nem lenne könnyű feladvány. Főleg egy kisebb boltosnál, aki maga jár beszerezni a polcra való portékát a nagykerből.
Ebben a döntésben szerepet játszott, hogy az egyes napokon eltérő a vásárlások nagysága, például hétfőn kisebb, mint pénteken. Persze az is számíthatna, hogy a február az év egyik leglustább hónapja, szemben például a húsvéti nagybevásárlások időszakával, ami beleesik az árstoppos hónapokba, de a napi készletminimum az egyes napokon egyforma.
Lényeges kérdés ugyanakkor, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság kimondja azt is, nem kell ragaszkodni a korábbi beszállítóhoz, tehát csak a termékszám számít.
A gyakorlatban nem is menne másként, de el is magyarázza a hatóság: ha hétfőnként átlagban 1 mázsa lisztet értékesített a kereskedő négy beszállítótól, vagy négy márkából, akkor 2022 február 1-jétől minden hétfőn legalább egy mázsa lisztet kell árusítani, mindegy, hogy hány és milyen szállítótól.
Ez azért azzal a következménnyel is járhat, hogy a boltos a legkisebb árcsökkentést (a legkisebb bevétel kiesést) választja, aminek egyik kézenfekvő útja a saját márkás árstoppos termékek kínálatának felhúzása.
A kereskedő számvetésében ugyanis az a beszerzési ár a döntő, ami október 15 óta jócskán megemelkedett és ráadásul több beszállítói kör már jelzett újabb áremelési igényt.
