Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Tíz éve nem drágultak annyira az élelmiszerek, mint most

 Az ENSZ mérései szerint világszerte egy éve folyamatosan nőnek az árak. A folyamat a járvány után remélt gyors gazdasági fellendülést is akadályozhatja.

Egy évtizede nem nőttek hónapról hónapra olyan ütemben a globális élelmiszerárak, mint az utóbbi egy évben. Ez derült ki az ENSZ globális élelmiszerindexéből.

A drágulás fő oka koronavírus-járvány, ami fennakadásokat okozott a termelésben, a munkaerőpiacon és a szállítmányozásban is. Szakértők attól tartanak, hogy a folyamat a járvány lecsengése után remélt gyors gazdasági fellendülésnek is gátat szabhat, ezzel együtt pedig az infláció mértéke felgyorsulhat.

Az ENSZ élelmiszerekkel és mezőgazdasággal foglalkozó szakosított szerve, a FAO indexe világszerte figyeli az élelmiszerárak alakulását. A monitorozott termékek között a gabonafélék, olajos magvak, tejtermékek, húsok és a cukor is szerepelnek.

Ezek ára a FAO mérései alapján világszerte májusban 39,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi állapotokhoz képest.

Ekkora árnövekedést 2010 októbere óta nem regisztráltak. Különösen a növényi olajok, a gabonafélék és a cukor ára emelkedett nagy ütemben.

Fotó: Sebestyén László

Fotó: Sebestyén László / Forbes

Az áremelkedést tovább fűti, hogy a járvány lecsengésével az egyes termékekre megnőtt a kereslet, a termelők viszont nem tudják ezzel tartani a lépést. Ezt a problémát láthattunk ezen a héten eszkalálódni, amikor a keresletnövekedéssel és munkaerőhiánnyal küzdő amerikai húsipar egyik legnagyobb vágóhídláncát orosz hekkerek napokra még meg is bénították.

Itthon sem megy ez másképp

Az áremelkedés Magyarországot sem kerüli el: idén áprilisban átlagosan 5,1 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, mint egy évvel korábban.

Ezen belül különösen az étolaj (22,8 százalék), a büféáruk (7,8 százalék), a rizs (7,7 százaék), a margarin és a liszt (7,5 és 7,4 százalék) terhelte meg legjobban a magyarok pénztárcáját, de többet kell fizetni a száraztésztáért (6,8 százalékkal), a cukorért, illetve a gyümölcs- és zöldséglevekért is (4,9 százalékkal).

Emellett Éder Tamás, a hússzövetség elnöke még márciusban az Inforádióban azt mondta, az állati eredetű termékek áránál is jelentős emelkedésre kell számítani, főleg a takarmánynövények 30-50 százalékos drágulása miatt.

A Lidl megelőzte a Tescót

Borítókép: stevebp / Pixnio

 

Oszd meg!