Körforgásos gazdasági kompetencia központ, továbbá tudományos és innovációs park is épül a Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével. Az egyetemi-vállalati együttműködésben megvalósuló projekt több mint 40 milliárd forintnyi forrásból valósul meg. A Tudományos és Innovációs Parkot egy új, csaknem 127 ezer négyzetméteres közparkban – az egykori Kanizsa Vár területén – alakítják ki. Mutatjuk a terveket!
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a kompetencia központban is vezető szerepet vállaló, vízkezeléssel foglalkozó Hidrofilt Kft. telephelyén arról beszélt, hogy az állam, a felsőoktatás és az üzleti élet szereplőinek együttműködésére alakítják ki mintegy 5 milliárd forintos támogatással a nagykanizsai körforgásos gazdasági kompetencia központot – írja az MTI.
Az egyetemi-vállalati együttműködések következő szintjét jelenti a 38 milliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló tudományos és innovációs, vagy más néven science park, amely már a hasznosítható tudásra épülő munkahelyek megteremtésének terepe is egyben. A cél az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása Magyarországon, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább.
Egyetemi-vállalati együttműködésben
A nagykanizsai kompetencia központ a Pannon Egyetem vezetésével jön létre részben Nagykanizsán, részben Veszprémben,
az együttműködésben pedig részt vesz a Mol, a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Kft., továbbá a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft.
A központ megújuló energiákkal, hulladékgazdálkodással, víztechnológiával, valamint fenntartható turizmussal és fenntartható városfejlesztéssel foglalkozik mintegy 50 kutatási alprojektben. A Magyarországon létrehozandó tíz darab, úgynevezett „science park” egyikét szintén Nagykanizsán alakítják ki, amire 38 milliárd forint európai uniós támogatást vesznek igénybe.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: a társaság csaknem öt éve megfogalmazott új stratégiája, hogy nyitnak az új iparágak, az innovatív technológiák irányába. Az egyik legnagyobb kihívás a hulladékkezelés, aminek jelenleg csak mintegy harmada hasznosul Magyarországon, de gyors ütemben fejlődik a feldolgozóipara.
A központ a Tiba Építész Stúdió tervei szerint valósul meg. Az iroda vezetői a Forbes kérdésére elmondták, hogy a megbízás elnyerése után teljesen konkrét elképzelést és tervezési programot kaptak a megbízóktól. A terveken egyébként az építész (Tiba Építész Stúdió Kft.), tájépítész (S73 Kft.) és látványtervező (Lars Visual) csapatok közösen dolgoztak.
A fejlesztési terület Nagykanizsa belvárosának nyugati szélén, a Király utca és a Vár utca vonalától északra helyezkedik el. Északról mezőgazdasági, erdő és természetközeli, beépítésre nem szánt területek határolják, míg a másik oldalon állt a törökkori vár, ami régészeti lelőhely és történeti emlékhely is egyben. A fejlesztés keleti pólusa a városias, hagyományos beépítésű településközpont és lakóövezet: a felújított Erzsébet tér és annak környezete, míg a nyugati pólusa a megújuló ipari park. A fejlesztés két pólusa között épül ki a kampusz.
Körkörös gazdaság: a bűvös 3R
A körkörös gazdaság célja a termékek élettartamának meghosszabbítása, valamint az erőforrások benntartása a gazdasági ciklusban, ezzel pedig a hulladék keletkezését szinte teljesen kizárni.
Az építészeti koncepció fő eleme a körkörös gazdaság egyértelműen dekódolható szimbólumára, a körre épül, míg az egyes épületek tervezésénél a fő inspirációs elem a zalai boronaházak és boronapincék szerkezete.
A zalai az ország egyik leginkább erdősült területe, Nagykanizsa városának pedig komoly téglagyártó múltja van, így az építkezés során helyi építőanyagokat használnak fel, az épületeket pedig zöld környezetbe helyezik. A Science Park középpontja egyébként egy nagyméretű kör oszlopcsarnok lesz, amely összeköti a különböző funkciójú épületeket.
Király Zoltán és Honti Viktória építészek elmondták, hogy kiemelten fontosnak tartották, hogy a fejlesztés a körkörös gazdaság „3R” alapelvére épüljön, hiszen az oktatási és kutatási területtel összhangban csak így lehet hiteles, fenntartható és gazdaságosan üzemeltethető beruházást megvalósítani. A „3R” alapján:
- csökkentették a fejlesztés, a kivitelezés, a használat és az üzemeltetés során a befektetett energiát, anyagmennyiséget és hulladékot (Reduce)
- felhasználták és felújítottuk a már meglévő, értékes helyi épületeket, köztereket és helyszíni kapcsolatokat, valamint támogatták a helyi anyagok előállítását, használatát, a helyi ipart és vállalkozásokat (Reuse)
- úgy alkották meg az épületeket és épületszerkezeteket, hogy azokat könnyen, kis veszteséggel el lehessen bontani, eredeti alkotóelemeire lehessen szedni, így könnyen újra lehessen azokat hasznosítani (Recycle)
Az építészek elmondták továbbá, hogy a
- a tervezett oktatási létesítmény kapacitása 500 fő,
- a kollégiumi férőhelyek létszáma 200 fő,
- a kutatási-oktatási épületek területe bruttó 8345 négyzetméter,
- a robbanásbiztos laborok területe bruttó 2200 négyzetméter,
- az inkubációs központ alapterülete bruttó 3300 négyzetméter lesz.
A további fejlesztési ütemekben megvalósulhat
- egy új, 500 fő befogadására alkalmas velodrom (bruttó 14 ezer négyzetméteren, ez külön fejlesztés lesz),
- vasúti megálló,
- autóbusz állomás,
- Erzsébet téri kutatói apartmanház,
- Erzsébet téri kollégium és városkapu,
- a belvárosi közparkok, közterületek rendezése, fejlesztése (az autóbuszpályaudvar területén, annak áthelyezését követően).
A 2005-ben alapított Tiba Stúdió portfóliójában kiemelkedő helyet képviselnek az irodaépületek, a szállodák és a műemléki rekonstrukciók. A budapesti iroda tervei szerint készült el az ország jelenlegi legnagyobb irodaháza, a budapesti Telekom-székház, a Váci Greens irodaház-együttes és a Párisi Nagy Áruház rekonstrukciója. Az egyik legújabb munkájuk az Eötvös 12 Villapark, amelynek keretében a Svábhegyi Szanatórium felújítása mellett hat új villaépületet és összesen 107 lakást hoznak létre a főváros XII. kerületében.