Hacsak valaki nem szimfonikus zenekari művek (filmzene, videójátékzene) rögzítésével foglalkozik, vagy egy stúdió tulajdonosa, aligha gondol bele, mekkora pazarlás történik a kotta-iparágban. Egy magyar startupnál belegondoltak, az Allegro már fejleszti az okos kottamegjelenítő rendszerét.
Vegyünk egy tipikus esetet: rögzíteni kell egy filmnek a zenéjét. Ma mi történik? Valahol a világban egy zeneszerző megírja a zeneművet (kottát), elküldi egy – a világ másik pontján működő – hangmérnöknek/producernek, ők kinyomtatják a kottákat és összehívnak egy zenekarnyi jól képzett zenészt. A zenészek bejönnek, első olvasásra feljátszák a művet, a zenét visszaküldik a megrendelőnek és a nap végén, mivel többször nem fogják használni, kidobják a kinyomtatott kottákat. „Napi szinten a zenekar méretétől függőn 2-3000 oldal kottát nyomtatnak ki, és dobnak is ki egy felvétel végén – állítja Mudri György, az Allegro társalapítója – és még csak nem is ez a legnagyobb veszteség, amit ezzel generálnak”.
A papír pénz. Az idő még több pénz
Azaz nem csupán papírpazarlásról van szó annak ellenére, hogy egy stúdió éves büdzséjében is érezhető tétel, ha több százezer oldal nyomtatását meg tudják spórolni, és akkor a környezeti hatásokról még nem is beszéltünk. Sokkal nagyobb problémát okoz a papír alapú kották kezeléséből származó állásidő. Egy átlagos felvétel során 60 perc stúdióidőből 30-40 perc, ami ténylegesen zenéléssel telik. A maradék leállásokért pedig nagyrészben a papír alapú kották kezelése tehető felelőssé.
A kottákat ki kell osztani, a felvétel során váltani kell közöttük (a műveket gyakran 1-1,5 perces vagy még rövidebb tételenként veszik fel), és esetleg hibákat is kell javítani, hiszen a zeneszerző, illetve hangszerelő legnagyobb odafigyelése mellett is maradhatnak ilyenek a kottában. Ezek a felvétel közben derülnek ki, akkor lehet és kell ezeket kijavítani. Papír alapú kották esetében az előbbi teendők mind-mind az állásidőt növelik.
Amennyiben az óránkénti 20-30 perc állásidőből stúdióóránként csak 5 percet le tudnak faragni, az a magyar bérviszonyok mellett is bőven több mint ezer eurós megtakarítást jelent egy stúdiónapra vetítve. És mivel jelenleg az egész világon papír alapú kottákat használnak az iparágban, amint Magyarország határain túlra nézünk, ugyanez a potenciális megtakarítás Londonban és Los Angelesben ennek a sokszorosa lesz.
Mudri György (CEO) és Jobbágy Róbert (CTO) a prototípussal.
Társalapító még Lukács Miklós. (Fotó: Orbital Strangers)
Egy szegedi startup stúdióban (Jumpstart) dolgoznak a megoldáson. Lukács Miklós, Jobbágy Róbert és Mudri György (utóbbi név már egy másik sztoriból, a Wyze.me nevű fintech startupból is ismerős lehet – erről a projektről picit itt, bővebben a márciusi Forbesban írtunk) okos kottamegjelenítő rendszert fejlesztenek.
Egy olyan „tablet”-et – egész pontosan digitális kottamejelenítő célhardvert és az ezeket összehangoltan működtető szoftvert –, amely a már említett valamennyi nehézséget kiküszöbölné. Nyomtatás nincs, helyette vannak digitálisan, érintőképernyős kijelzőkön megjelenített kották, automatikus lapozás (amennyiben szükséges), hiba esetén könnyű javítás (a karmester a partitúrában átjavítja, minden érintett kottában módosul).
Minden gyorsabb, könnyebb, jobb minőségű és főleg gazdaságosabb: az Allegro szerint egy stúdió esetében egy év alatt több százezer eurós pazarlást lehet megszüntetni, vagy csökkenteni a rendszer használatával. Egy stúdió okos kottákkal történő felszerelése persze nem két fillér, de ez a befektetés Mudri György számításai szerint akár 50-100 stúdiónap alatt visszajön (magyar bérek mellett inkább száz, és minél magasabb zenész bérekkel számolunk nemzetközi felhasználás esetén, annál kevesebb).
Prototípus van, tőke még jól jönne
Az Allegro ötletéhez sok-sok beszélgetésen keresztül vezetett az út. „A kiindulópontot egy Jumpstarthoz befutott androidos applikáció ötlete szolgáltatta, ami a zongorajáték közbeni lapozást automatizálta volna, de ebben végül nem láttuk az üzleti lehetőséget. Viszont a téma előkerült egy Lukács Miklós barátommal folytatott beszélgetés során, ahol megfogalmazódott az Allegro mai koncepciójának alapja.” (Lukács Miklós a Havasi Symphonic produkciós vezetője, mellette pedig producerként szimfonikus zenekari produkciókat hoz Magyarországra.)
A fejlesztést végül 2016 elején kezdték el, tavaly májusban egy befektetőtől bevont forrásból őszre készültek el egy prototípussal, mostanra 6 eszközük van, ami tesztelési és demo célokat szolgál. Jelenleg következő körös befektetést keresnek a tablet sorozatgyártásának előkészítéséhez, illetve az értékesítés megkezdéséhez. Jelenlegi tudásuk szerint egy komplett stúdió felszerelése körülbelül 100 ezer euróba kerülne.
