Ismét jóval kevesebb új fertőzöttet jelentettek az előző hetinél, harmadik hete van leszálló ágban a járvány harmadik hulláma. A halálozási adat még újabb rekordot döntött, nagy valószínűséggel a héten beindul a csökkenés. Heti járványösszefoglaló.
Húsvét környékén annyira összegabalyodott az adatszolgáltatás, hogy a múlt héten még csak azt lehetett biztosan megállapítani, hogy a harmadik hullám túljutott a csúcsán, elindult az új fertőzések számának csökkenése. A heti változások így néztek ki az elmúlt hetekben.
- Február negyedik hete: +64,3%
- Március első hete: +46,3%
- Március második hete: +34,9%
- Március harmadik hete: +9,2 %
- Március negyedik hete: +13,0%
- Április első hete: -16,3%
- Április második hete: – 34,4%
- Friss, április harmadik hete: – 11,2%
Ahogy az előző heti 34 százalék túlzott volt, úgy a múlt heti 11 százalékos visszaesés a valósnál kevesebb. Arra számítani lehetett, hogy a húsvéthatás miatt a múlt hét elején az előző heti extrém alacsony számokhoz képest nő az új fertőzöttek száma, de ez csak a visszatérés lehetett a valósághoz, miután a húsvéti hét adatainak egy része késve érkezett. A hét második felében már nagyjából olyan adatok érkezhettek, amelyeket össze lehet hasonlítani a húsvét előtti hét adataival.
Ez alapján az látszik, hogy a csúcs után gyors visszaesés indult be, ami mindenképp jó hír.
Érdekes, hogy a lengyel és a magyar görbe szinte pont ugyanolyan az elmúlt hetekben, a pár hete még legrosszabbul álló Észtországban nagyon gyors a javulás, a svéd modell pedig most sem igazán tűnik nyerőnek, lakosságarányosan náluk volt az elmúlt egy hétben a legtöbb fertőzött.
Nálunk a fertőzési csúcs után meglepően hamar, szinte azonnal elindult lefelé a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen levők száma is. A pozitív tesztek arányának csökkenése is látványos, a 30 százalék közeli extrém magasságból három hét alatt 20 százalék alá került. Jónak ugyan csak 5 százalék alatt lenne nevezhető, de legalább az irány egyértelmű. Nemzetközi összevetésben ezekkel a számokkal a „katasztrofális” helyzetből sikerült a „nagy rossz” kategóriába javulni, a halálozási adatok azonban továbbra is extrém magasak. Itt látható a napi halálozások számának hétnapos átlaga:
Hetek óta Magyarországon halnak meg kiemelkedően legtöbben Európában, de ha a teljes járványidőszakot nézzük, könnyen lehet, hogy abban is átvesszük a vezetést a következő napokban Csehországtól. Ahhoz, hogy ne így legyen, hamar stabilan 100 közelébe kellene esnie a naponta jelentett halálozásnak. A múlt hét napi halálozási adatai lassú csökkenést mindenképp előrevetítenek annak ellenére, hogy naptári héten még sose jelentettek többet 1767 halálesetnél. (Négy hete folyamatosan 1700 feletti az áldozatok száma, ez most végre lefelé mozdulhat.)
A nagy kérdés az, hogy a laza és tovább lazuló korlátozásokkal milyen szintre lehet visszaszorítani a járványt.
A kormány már rég nem emberéletben méri a sikert, más szempontokat is nyilván figyelembe vesz az extrém lazasághoz. Az oltásszámhoz kötött, jól kommunikálható lazítások a heti járványadatok alapján folytatódhatnak, ha nem is olyan gyorsan, mint ahogy azt korábban tervezték. A bemondásokhoz képest ugyanis soványabb lett a 3,5 millió beoltotthoz kapcsolt lazítás (lényegében egyedül a terasznyitás valósul meg) és a teljesen értelmetlenül hetekre előre rendeletbe foglalt iskolanyitást is puhították, a középiskolák mellett a felső tagozatosok is maradnak digitális tanrendben.
Szlávik: év végére gyógyszer is lehet a koronavírus ellen
Eltolták azt az időpontot is, amikortól kedvezményeket kapcsolnak a védettségi igazolványhoz. A héten azt jelentették be, hogy erről 3,5 millió beoltott után döntenek és a 4 millió elérésekor lépnek életbe. A döntés ez alapján e hét végén, vagy jövő hét elején várható, az életbe lépes pedig május elején.
Korábban egyértelmű utalások hangzottak el arra, hogy az oltottak szabadon utazhatnak, de ebből is kihátráltak, nyárig fennmaradhat a kötelező 10 napos hatósági karantén azoknak, akik külföldről térnek haza.
Ezzel valószínűleg a hazai turizmus és vendéglátóipar újjáélesztése is a cél. Ha megnehezítik a külföldi utazást, az emberek kiszabadulása itthonra korlátozódik. Valószínűleg a hazai szálláshelyek látogatására az elsők között fog jogosítani a beoltottság.
Kevesebb új fertőzött, de kiemelkedően sok halott Magyarországon
Oltásügyben világszerte az AstraZeneca bukása a legnagyobb téma. Ahhoz képest, hogy mennyire minimális eséllyel bekövetkező súlyos mellékhatásra derült fény, a vakcina iránti bizalom világszere mélypontra jutott, sok ország inkább átalakítja az oltási programját.
Nálunk az Astrával folytatódik az oltás, a hasonló mellékhatás-problémával küzdő Janssen-vakcinát azonban nem használjuk – értelmes magyarázat erre a döntésre se érkezett.
A Jenssen helyére sokkal több Pfizer érkezik heteken belül, de a kormány ezt nem kommunikálja, inkább azt, hogy a kínaiból sikerült előrehoznia a májusra tervezett szállítmányt. A Sinopharmmal kapcsolatban több ország vizsgálja, hogy kellően hatásos-e a vakcina két dózis után, több helyen inkább beadnak belőle harmadikat. Nálunk több tudós is kérte, hogy végezzünk ezzel kapcsolatos vizsgálatokat a már beoltottaknál, de a kormány szerint ez szükségtelen.
Európai szinten újra csökkent az új fertőzöttek száma, hat hét emelkedés után az ECDC-adatokban ez most a második csökkenés. Mára már Magyarország mellett csak Észtország, Csehország, Franciaország, Svédország és Lengyelország tartozik a kiemelkedően fertőzöttek közé. A járványtérképen lassú tisztulás látszik, a nehezen elérhető sárga zónába hosszú idő után sikerült visszakerülnie Máltának, Izland pedig visszaszerezte pár hete elvesztett zöld státuszát.
Borítókép: Martin Sanchez // Unsplash
