Európától Ázsiáig, Afrikától a Közel-Keletig, több tíz millió ember maradhat élelmiszer nélkül. A már eddig is rossz helyzetet csak nehezíti az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ukrán háborúja, írja anyalapunk, az amerikai Forbes.
A konfliktusban részt vevő két ország közösen a világ búzatermelésének egyharmadát termeli, így a jelenlegi helyzetben a gabona világpiaci ára jelentősen felszökött. Azonban más tényezők is befolyásolják a helyzetet, többek között a szélsőséges időjárási viszonyok, mint például az Észak-Amerikában jelentkező hosszas szárazság, valamint az üzemanyag- és a műtrágyaárak emelkedése és a tény, hogy a háború elől menekülők ezreit is el kell látni élelemmel. Mindezek mellett a klímaváltozás is erősen hozzájárul ahhoz, hogy idén éhínséggel is számolni kell.
„A helyzet sok szempontból a katasztrófa határait súrolja és alapos és gyors beavatkozás nélkül csak egyre súlyosbodik” – mondta Eric Muñoz, a kenyai Nairobi központú Oxfam segélyszervezet mezőgazdasági tanácsadója.
„Nincs jobb ösztönzés, mint a mostani. Az élelmiszerárak az egekben, az éhínség is növekszik, itt az idő, hogy újragondoljuk a globális élelmiszerellátást.”
Már most is sokan éheznek
Nem lesz egyszerű rövid távon megoldást találni. Az amerikai farmerek a szakértők szerint az elmúlt ezerkétszáz év legszárazabb időjárásával küzdenek, így tőlük nem lehet gyors megoldásra számítani. A Nutrien, a világ legnagyobb műtrágya-előállítója bejelentette, hogy 20 százalékkal igyekszik megnövelni a gyártást, viszont az árak annyira magasan vannak, hogy a termelők képtelenek megfizetni a trágyát. Hosszabb távú megoldás lehet az új termőföldek kialakítása. Az organikus termesztés is nagyobb terméshozammal kecsegtet, viszont az USA-ban egyelőre az össztermelés mindössze 1 százalékát teszik ki az ilyen módon előállított élelmiszerek.
Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzatermelésének egyharmadát adja.
Emellett az a probléma is fennáll, hogy az élelmiszert olyanokhoz is el kell juttatni, akik szó szerint éheznek. Az ukrajnai háború előtt rekordsok, 26 millió menekült kapott élelmiszersegélyt civil és kormányzati szervek segítségével. Oroszország Ukrajna elleni támadása nagyjából még tízmillió embert tett menekültté. Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint a háború miatt 71 millió dollárral nőhetnek a havi kiadásaik. A szervezet azt is elmondta, hogy az adagjaikat már így is csökkenteniük kellett az éhínség sújtotta Jemenben, ahol több, mint 16 millióan küzdenek az élelemhiánnyal és ahol „a zsebek is az éhezést tükrözik.”
A Világélelmezési Program szerint a Közel-Kelet és Észak-Afrika szintén kényesek az élelmiszerárakra. Libanon élelmiszerexportjának fele Ukrajnába megy, Tunéziában ez az arány 42, Jemenben 22 százalék. Az élelmiszerárak már így is sosem látott magasságokba emelkedtek és
azok a vásárlók, akik az ukrán gabonát igyekeznek helyettesíteni, még többet fizethetnek. Mind Oroszország, mind Ukrajna felfüggesztette rengeteg cikkjének exportját, utóbbi a hús, az élőállat, a rozs, a só és cukor kivitelét is megtiltotta.
Kritikus a globális gabonaellátás
2010-ben a kenyérárak hirtelen emelkedése miatt tört ki az arab tavasz, amely háromtucatnyi országban tömegtüntetéseket és lázongásokat szított és kormányváltást eredményezett Egyiptomban és Líbiában. A tüntetések az Iszlám Állam felemelkedését is erősítették. Bár a mostani élelmiszerhiány nem annyira erős, mint a 2010-es, a globális gabonaellátás kritikus állapotban van.
A problémát az is súlyosbírja, hogy bár megoldást jelenthet a termőföldek növelése, bizonyos földrészeken, mint az Egyesült Államok vagy Brazília, ez szinte lehetetlen. A trágya árának emelkedése szintén nehezítő körülmény. A nitrogén alapú trágya ára megnégyszereződött, a foszfát alapú pedig megháromszorozódott a 2020-as árakhoz képest. Az ipari agrárgazdálkodást sürgetők szerint a kémiai alapú trágyák létfontosságúak a betakarítás segítésében és az egyre növekvő népesség ellátásában. Azonban a túl sok trágya szennyezi a vizeket és talajt, valamint erősíti az eróziót.
„Ezek mind jelek, amelyek rávilágítottak arra, hogy sürgősen változtatnunk kell.”- mondja Sanjeev Krishnan, a Walmart által támogatott S2G befektető cég vezetője.
„Az élelmiszer biztosítása ugyanannyira fontos kell, hogy legyen, mint az energiáé.” Fotó: stevebp / Pixnio
A műtrágyaárak növekedése miatt az amerikai Agrárgazdálkodási Intézet bejelentette, hogy 250 millió dollárt fektetnek az amerikai tárgya előállításba. Emmanuel Macron francia elnök szintén jelezte, hogy több pénzt szeretnének fektetni az élelmiszeriparba.
„Európa és Afrika is destabilizálódik az élelmiszer miatt, mivel Ukrajnában nem lehet most semmit sem vetni.” – mondta Macron március 11-ei beszédében. – „Fel kell készülnünk erre a helyzetre és át kell formálnunk az előállítási stratégiáinkat annak érdekében, hogy megőrizhessük a szuveneritásunkat az élelmiszer kérdésben, emellett Afrika számára is megoldást kell találnunk.”
Az élelmiszer biztosítása ugyanannyira fontos kell, hogy legyen, mint az energiáé,
írta Graham Gordon, a Tengerentúli Fejlődést Segítő Katolikus Szervezet vezetője, amely a világ második legnagyobb humanitárius hálózata a Vöröskereszt után.
„Két év volt, amíg az ellátási láncaink nem működtek.” – mondta Gordon. – „Hogy kell újragondolnunk az élelmiszerellátást, hogy függetlenek lehessünk más országoktól?”
A háború ilyenfajta hatása itthon is érződni fog, az agrarszektor.hu szerint itthon 8-20 százalékos emelkedésre számíthatunk a boltokban.
Borítókép: andrey_braynsk / Pixabay
