Napi címlap

Öt alapanyag, amelyeknek kilőhet az ára a háború miatt

Trapp Henci
2022. március 17. 11 perc olvasás

Már így is jelentős drágult jópár termék az elmúlt hónapokban, de úgy tűnik, az eddigieknél is nagyobb áremelkedésre kell felkészülnünk.

Noha a sok ukrán életét és megélhetését veszélyeztető háború globális gazdasági következményei mindig másodlagosak – főleg a fenyegető humanitárius válsággal szemben –, mégis van néhány olyan terület, ahol hatalmas kihívások várnak ránk és ezekre muszáj felkészülnünk.

Az ukrajnai háború az amúgy is megfeszített ellátási láncok további megszakításával fenyeget. Lehet, hogy Ukrajna és Oroszország csak kis hányadát adja a nagy gyártó országok, például Németország és az Egyesült Államok importjának, de számos kulcsfontosságú elemmel járul hozzá a globális ellátási lánchoz, alapvető nyersanyag- és energiaszállítók, az élelmiszerellátás nélkülözhetetlen pillérei.

1. Gáz van, ha nincs gáz

Sok európai ország megközelítését árnyalta a orosz-ukrán háborúhoz, mivel erős függőségben vannak az orosz energiától, különösen a gáztól. Az orosz gázra való ráutaltság volt az oka annak is, hogy Európa vonakodott kivenni Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, bár ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a németek azonnal és határozatlan időre felfüggesztették az új balti gázvezetéket, az Északi Áramlatot.

Bár az orosz gázáramlás teljes felfüggesztése jelenleg nem valószínű, még a kis zavarok is jelentős hatással lehetnek az iparra és a fogyasztókra.

És itt nem csak arról van szó, hogy nem lesz fűtés.

A világ gáztartalékai alacsonyak a világjárvány miatt és az energiaárak már most is meredeken emelkednek. Korábban már láthattuk, hogy az alapvető ellátási zavarok milyen széleskörű gazdasági következményekkel járhatnak. Amikor például 2021 őszén a gázárak először megugrottak, az Egyesült Királyságban műtrágyagyárak zártak be, mivel a magas energiaköltségek tarthatatlanná tették a termelést. Ez szén-dioxid-hiányhoz vezetett, ami az orvosi eszközöktől kezdve az élelmiszerek frissen tartásáig számos dologhoz nélkülözhetetlen. Hazai példánk is van már, az orosz invázió miatt Bige László is leállította a gyárát, miután a földgáz ára megduplázódott. Ugyanakkor Oroszország a műtrágya kulcsfontosságú összetevőinek fő szállítója is, így a kereskedelmi szankciók máshol is érinthetik a termelést.

2. Élelmiszerek: Nem csak a csirkefarhát ára szállhat el

A globális élelmiszerárak már 2021-ben is meredeken emelkedtek a magasabb energiaáraktól a klímaváltozásig mindennek köszönhetően. Az élelmiszer termelőkre valószínűleg további nyomás nehezedik, mivel a kulcsfontosságú inputok árai most emelkednek. Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búza exportjának több mint egynegyedét adja, míg Ukrajna egymaga a globális napraforgóolaj-export közel felét teszi ki. Mindkettő kulcsfontosságú árucikk, amelyet számos élelmiszer termékben használnak.

Ha a betakarítást és a feldolgozást akadályozzák a háború sújtotta Ukrajnában, vagy az exportot blokkolják, az importőrök nehezen tudják majd pótolni a készleteket. Egyes országok különösen függenek az Oroszországból és Ukrajnából származó gabonától. Például Törökország és Egyiptom búza importjának csaknem 70 százalékában rájuk támaszkodik.

Mindeközben a kereskedelmi forgalom változása is elindult: Kína például már bejelentette, hogy megkezdi az orosz búza importját, kiterjedt búzaimport-megállapodást kötött a két ország február 24-én. Oroszország várhatóan belép Kína hatalmas növényi olaj piacára is, mivel a kereskedők azt látják, hogy megnő a kereslet a Kínából származó orosz napraforgóolaj iránt, miközben a legnagyobb exportőr Ukrajna épp az oroszokkal hadakozik.

A globális élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakértők a háború kitörése óta rámutattak arra, hogy a világ több része milyen nagy mértékben támaszkodik Ukrajnára és Oroszországra a búza, a kukorica és egy csomó más alapvető áru tekintetében. Mivel ez a kínálat megszakad, felemeli a már amúgy is rekordszinten lévő élelmiszerárakat.

Egy olyan időszakban, amikor a járvány gazdasági következményei már amúgy is megszaggaták a háztartások költségvetését, a legpusztítóbb hatással az alacsony jövedelmű országokban lesz.

Jelenleg Ukrajna utolsó betakarításából származó búza nagy részét már kiszállították az országból. Ennek ellenére körülbelül 30 százaléka még kiszállításra vár. Ez a helyzet a kukoricatermés körülbelül 45 százalékával is, kulcskérdés, hogy meddig maradnak zárva a kikötők.

Áprilisban újabb mérföldkő következik, amikor is meg kell kezdeni a kukorica, az árpa és a napraforgó vetését – nagyrészt azokon a területeken, amelyet az orosz hadsereg jelenleg sújt. Az idei nyár egy újabb sorsdöntő időszakot hoz, ekkor kell megtörténnie a következő nagyobb búza betakarításnak. Oroszország gabona vetés és -aratás tekintetében nem szembesül ilyen mértékű fennakadással, mint Ukrajna és a szankciók sem közvetlenül az orosz élelmiszerexportot célozzák, viszont a nagy szállítótársaságok sorra bojkottálják az orosz kereskedelmi partnereiket, emiatt is okozhat komoly fennakadásokat a háború a globális élelmiszerellátásban.

Indiában már most 25 százalékkal megugrott a csirkehús ára a takarmányozási alapanyagok ellátási problémái miatt. Az étolaj pedig 10 nap alatt 10 százalékkal lett drágább.

3. A vonat nem jár, növekszik az olajár

A globális szállítmányozásban már súlyosan bezavart a koronavírus-járvány is, a háború további kihívásokat hozott. A leginkább érintett szállítási módok az óceáni hajózás és a vasúti árufuvarozás. 2011 óta rendszeres vasúti árufuvarozási kapcsolatok jöttek létre Kína és Európa között. Eddig a vasút az Ázsia és Európa közötti teljes áruszállításnak csak kis hányadát adta a logisztikában, de létfontosságú szerepet játszott a közelmúlt közlekedési fennakadásai során és folyamatosan növekszik a jelentősége – köszönhetően a környezetvédelmi szempontok erősödésének.

A vonatok most elkerülik Ukrajnát, és az olyan országok mint Litvánia, arra számítanak, hogy vasúti forgalmukat súlyosan megtépázzák az Oroszország elleni szankciók. A hajótulajdonosok már az invázió előtt elkezdték kerülni a Fekete-tengeri hajózási útvonalakat. Bár ez a konténerszállítmányozás világviszonylatban szűk piac, mégis a világ egyik legnagyobb konténerterminálja Odesszában található.

Az odesszai kikötő nem csak hadászati szempontból fontos. Fotó: Aktron / Wikimedia

Ha ezt az orosz erők elvágják, annak jelentős hatásai lehetnek az ukrán importra és exportra, ami drasztikus humanitárius következményekkel is járhat. A háború miatti emelkedő olajárak általánosabb aggodalomra adnak okot a hajózásban. A szállítmányozási árak már most is rendkívül magasak és még tovább emelkedhetnek.

Az is aggodalomra ad okot, hogy a kibertámadások a globális ellátási láncokat is célba vehetik. Mivel a kereskedelem nagymértékben függ az online információcserétől, ennek messzemenő következményei lehetnek, ha a kulcsfontosságú hajózási vonalakat vagy infrastruktúrát célozzák meg. Az ellátási lánc kibertámadásainak hullámzó hatásai óriásiak lehetnek.

4. Fémek

Oroszország és Ukrajna vezeti a fémek, például a nikkel, a réz és a vas globális termelését. Emellett nagyrészt más alapvető nyersanyagok, például neon, palládium és platina exportjában és gyártásában is részt vesznek. Az Oroszországgal szembeni szankcióktól való félelem megemelte ezeknek a fémeknek az árát.

A palládiummal például a jelenlegi kereskedési ár közel 2700 dollár unciánként, ami több mint 80 százalékos emelkedés december közepe óta.

A palládiumot az autók kipufogórendszereitől a mobiltelefonokon és a fogtömésekig mindenre használják. Szintén szárnyal a nikkel és a réz ára, amelyeket a gyártásban, illetve az építőiparban használnak fel. Az Egyesült Államok, Európa és Nagy-Britannia repülőgépipara is függ az oroszországi titánszállítástól. A Boeing és az Airbus már felkereste az alternatív beszállítókat. Nem véletlen, hogy az Intel a minap bejelentette, hogy 36 milliárd dollárt fektet be Európa-szerte a csipgyártásba és kutatásba, beleértve egy új chipgyártó komplexum felépítését Németországban, hogy lépést tartson a félvezetők iránti növekvő kereslettel.

A vezető orosz beszállító, a VSMPO-AVISMA piaci részesedése és termékkínálata azonban lehetetlenné teszi a teljes diverzifikációt, mivel egyes repülőgépgyártók hosszútávú szállítási szerződést kötöttek 2028-ig. Mindezen anyagok esetében számíthatunk zavarokra és lehetséges hiányokra, amelyek számos termék és szolgáltatás árának emelkedésével fenyegetnek.

5. Csipek: PS5 nem lesz, mobil csak nagyon drágán

A mikrocsipek hiánya nagy probléma volt 2021-ben, a közelmúlt fejleményei ezt tovább súlyosbították.

Az Oroszországgal szembeni szankciók részeként az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja Oroszország mikrochip-ellátását, de ez elég furcsán csengett, hiszen Oroszország és Ukrajna a neongáz, a palládium és a platina kulcsfontosságú exportőre, amelyek mindegyike kritikus fontosságú a mikrocsipek gyártásában.

Az alternatív források hosszú távú befektetéseket igényelnek, mielőtt elláthatnák a globális piacot. A chipgyártók jelenleg csupán 2-4 hétre elegendő többletkészlettel rendelkeznek, de az ukrajnai háború miatti elhúzódó ellátási zavar súlyosan érinti a félvezetők és az azoktól függő termékek, köztük az autók, számítógépek, telefonok – egyszóval a digitális eszközök gyártását.

Hazai szakértők szerint a már eddig is szárnyaló inflációt az egekbe lökheti a háború és teljesen adekvát egy kétszámjegyű éves inflációval számolni.

Emelkednek az autók, a szórakoztató elektronikus termékek árai, drágább lesz telefont és laptopot venni, de még a konzervek is drágulnak a csomagolás fém alapanyaga és ennek orosz lelőhelye miatt. Európai szakértők előrejelzése szerint átlagosan 10 százalékos drágulás lesz, viszont egyes termékek akár 30-40 százalékkal is többe kerülhetnek.

Borítókép: Pixabay