Egy felnőttkorra kidolgozott, hatékony élethosszig tartó oltási program előnyei mind társadalmi, mind nemzetgazdasági szempontból igen jelentősek lennének – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) Immunizációs Világhét alkalmából készített összeállításából.
Ma már 27 súlyos fertőző betegség ellen létezik hatékony védelem, az oltások miatt tűnt el többek között a pestis, a himlő, a kolera vagy a járványos gyermekbénulás és világszinten is példaértékű a gyermekek szinte teljes átoltottsága.
Az AIPM tervei szerint a felnőttkori immunizáció része lenne egyes gyermekkori oltások ismétlése, másrészt új védőoltások felvétele, melyek segítenek megelőzni bizonyos fertőző betegségek kialakulását és következményeit.
A vakcinák becslések szerint évente közel 3 millió ember életét mentik meg, miközben a világon évente 1,5 millió ember hal meg oltással egyébként megelőzhető betegségek következtében
– idézi a WHO becslését a közlemény.
Az emberi élettartam és életminőség XX. században kezdődő drasztikus javulásához a vakcináció jelentősen hozzájárult. Az oltás nemcsak az akut megbetegedést előzi meg, hanem csökkentik fertőzéssel járó állapotromlás kockázatát is. Csak 2020-ban 900 klinikai vizsgálat indult fertőző betegségek hatékony megelőzésével kapcsolatban – írja az AIPM.
Kisgyermekek átoltottsága Magyarországon: szinte 100%
Magyarországon kiemelkedően magas, közel 100 százalékos a csecsemők és kisgyermekek 12 súlyos betegséget érintő átoltottsága. Az aktív felnőttek tekintetében azonban más a helyzet: a felnőtt társadalom döntő többsége sajnos nincsen oltva olyan betegségek ellen, amelyek ellen ma már hatékony oltás áll rendelkezésre, miközben az idősödő társadalomban folyamatosan növekszik a veszélyeztetett korosztály aránya.
Magyarországon a KSH előrejelzése szerint 2030-ra minden negyedik ember 65 évnél idősebb lesz
Az élethosszig tartó oltási program fő célja egyrészt, hogy bizonyos betegségek esetében a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását fenntartsa, hisz az oltás hatására kialakuló védettség idővel csökkenhet; másrészt, hogy azoknak is biztosítsa a védettség lehetőségét egy védőoltással megelőzhető fertőző betegség ellen, akik koruknál fogva még nem tudtak részesülni a vakcinációban, mivel még nem volt elérhető oltóanyag az adott betegség ellen,
ilyen például a pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás a 60 évnél idősebbek körében.
Nemcsak az egészségügyi, hanem gazdasági előnyökkel is járna az élethosszig tartó vakcináció az AIPM szerint: a költségeket tízszeresen meghaladó összeget takaríthat meg az egészségügyi rendszer, csökkentik az orvos-beteg találkozásokat, növelve ezzel az alapellátás hatékonyságát és csökkentik az egészségügyi kiadásokat is.
Borítókép: CDC // Unsplash
