Vajon valaha kiváltható lesz a sikeres vezetőkben megmutatkozó plusz a mesterséges intelligencia (AI) által? Egyelőre emberek vezetik a gépeket, de ez vajon mindig így is lesz? Mit jelent ma vezetőnek lenni a techvilágban, és mit fog jelenteni holnap? Erről is beszélgetett Bojár Gábor, Birmacher Barnabás és Balogh Petya a Forbes Tech Summit Leadership in tech szekciójában.
Moderátorként Balogh Petya úgy kezdte, mindhárman sikeres tech-vállalkozást építettek, ha más-más hullámát is meglovagolva a technológia fejlődésének, most pedig minden szereplő kénytelen szembenézni az AI jelentette kihívásokkal.
„Ilyen koferenciákon azt szokták mondani, hogy a legfontosabb feladat a vezetői döntések meghozatala. Szerintem nem. Ezt simán át tudja venni az AI: sokkal több adatból, sokkal nagyobb alternatívakínálattal tud racionális döntéseket hozni, vagy legalább javasolni. Amit viszont nem tud és nem is fog megtanulni, az az, hogy az emberekből kihozza a teljesítményt” – mondta Bojár Gábor a Forbes Tech Summit Leadership in tech szekciójában.
A CEU-n csütörtökön tartott rendezvény első beszélgetését Balogh Petya befektető, mentor, startupper tech-vállalkozó moderálta, aki Bojárt az első hazai szoftver-startup (a Graphisoft) vezetőjeként konferálta fel. Beszélgetőtársuk pedig Birmacher Barnabás, a Bitrise alapító-vezérigazgatója volt. Utóbbi a jelen nagy magyar tech sztorija.
Bojár a Tech Summiten a Graphisoft indulásáról, a vállalkozási és ötletszabadságról, valamint arról is beszélt, hogy mennyire kellett szemben úsznia az árral, amikor megszületett „a nagy ötlet”. (A Graphisoftot Bojár eladta, a ma hasonló néven a tőzsdén jegyzett cége, a Graphisoft Park már egy ingatlan-projekt, de van oktatási és innovációs ága is.)
Bojár Gábor a 2023-as Forbes Tech Summit-on. Fotó: Fekete Csaba
Azt is elmondta, idén lemondott a Graphisoft igazgatósági tagságáról és más vállalkozásaira fókuszál már, a technológia ugyanis annyira fejlődik, amit ő már nem tud és nem is akar követni. Láthatóan Bojár számára tech-vállalkozóként is az emberi készség és képesség áll a fontossági lista élén:
„Nálunk nem úgy ment, hogy felfedeztünk egy piaci rést. Kényszerből értettünk ahhoz, hogy 3D-s modellezést csináljunk kicsi gépen. Felfedezni egy piaci rést, és azt kiszolgálni, azért veszélyes, mert előbb-utóbb más is fel fogja fedezni. Fontosabb számunkra azt megtalálni, hogy mi miben vagyunk igazán jók”
– idézte fel Bojár indulását a techvilágban.
„Mi tudtuk, hogy igaziból magunknak akarunk dolgozni, és ehhez építettünk csapatot és alakítottuk ki a piaci résnek megfelelő tevékenységeket”
– mondta Birmacher Barnabás. A Bitrise alapító-vezérigazgatója elmesélte, hogyan szembesültek alkalmazásfejlesztő vállalkozásként azzal, hogy nekik mire lenne szükségük a munkájukhoz, és tulajdonképpen ráálltak erre a piaci résre. A Bitrise ott van a legértékesebb magyar startupok között, ahogy arról korábban is írtunk már, a cég arra fejleszt komplex platformot, hogy ha valaki mobilappot akar piacra dobni, akkor az ötlet megszületésétől egészen az alkalmazás működtetéséig segíteni tudja.
Birmacher Barnabás a Bitrise alapító-CEO-ja. Fotó: Fekete Csaba
A Bitrise ma is versenyben van, hogy az elsők között legyen, aki képes a mobilfejlesztési folyamatokat megkönnyíteni, optimalizálni, az appok kiadását és működtetését segíteni az ehhez szükséges erőforrások ésszerűsítésével, és az appok használata közben keletkező adatvagyon értelmezésével. Eddig összesen 83,5 millió dollárnyi befektetői tőkét vont be, 2022-ben pedig azt írtuk a Forbes.hu-n, hogy újabb felvásárlást egyelőre nem terveznek. Jelenleg 2025 végéig biztos a finanszírozásuk, a következő tőkebevonási kört 2024-ben tervezik.
Nem kiváltja az embereket az AI, csak megváltoztatja a munkájukat
Birmacher viszont úgy látja, ami cégükben ma is az emberi hozzáadott érték, azt egykönnyen és egyhamar az AI nem fogja kiváltani. Használják a mesterséges intelligenciát, és elég aktívan foglalkoznak is vele:
„Tartani nem tartunk tőle, mert fejlesztői szemmel azért kijelenthető, hogy még nagyon gyerekcipőben jár”
– mondta. A Bitrise-nál jelenleg két dologra használják az AI-t: teszteléshez és belső munkafolyamatok adatalapú optimalizálásához, azaz az emberi munkafolyamatok gyorsításához és könnyítéséhez, nem pedig a dolgozók kiváltásához.
Eközben Bojár Gábor nem használja az AI-t. És a gyakorlatban nem is, inkább elméleti síkon érdeklődik iránta. Az Aquincumi Technológiai Intézetben (AIT-Budapest), azaz a szoftvervállalkozó és Rubik Ernő feltaláló közös vállalkozásában nemzetközi szinten is jelentős AI-képzés van, immár két éve, nagy érdeklődés mellett.
„Aki ért hozzá, az csinálja, aki nem, az tanítja”
– viccelődött, emlékeztetve egyúttal arra, hogy az AI nem új dolog, a 70-80-as években már létezett a gondolat, a fejlesztések is, amelyeknek szerinte az utóbbi időben leginkább a marketing adott nagy lendületet.
Ugyanakkor úgy látja: óriási félreértés övezi a mesterséges intelligenciát, mert az AI nem az emberi agyat követi. Meggyőződése, hogy az AI egész másban erősebb, mint az ember, és van, amiben még mindig az ember a jobb.
„Nem tudom elképzelni, hogy az AI szerelmes legyen”
– mondta példaként, hozzátéve: ugyanígy az AI a valódi vezetői készségekben sem képes kiváltani az ember hozzáadott értékét. Nem fokozza a dolgozói kreativitást, nem ösztönzi a művészt az egyedülálló teljesítményre, pedig szerinte ez a legfontosabb vezetői tulajdonság, „kihozni az emberekből a csodát”.
Birmacher is egyetért ezzel, de éppen abban látja a lehetőséget, hogy ezekre a vezetőnek több ideje is juthat, ha az AI más feladatok nyomása alól felszabadítja. Ugyanakkor az AI nem mindig jár el helyesen, folyamatosan ellenőrizni kell, különben elég nagy katasztrófához fog vezetni. Éppen ezért a Bitrise vezetője nem megszűnő álláshelyektől, hanem új és újabb feladatköröktől tart, ahogyan a vezetői kompetenciák is másra koncentrálódhatnak a jövőben.
„Az a fajta karizma, ami egy vezetőt vezetővé tesz, arra az AI soha nem lesz képes”
– foglalta össze Bojár az utolsó kérdésre: milyen lesz a jövő vezetője.
