A Forbes-címlapos, aki Trumppal szelfizik

Kapitány István a Forbes címlapján mosolyog. Kapitány István a Fehér Házban, Trumppal szelfizik (és mosolyog). De kicsoda Kapitány István? Annak ellenére, hogy aligha van nála magasabb pozícióban dolgozó magyar menedzser […]

Bővebben

Kép: Glen Carrie // Unsplash

15 éves a Facebook – a cég, ami bármit megtehet

15 éve ezen a napon, február 4-én indult a Facebook, minden idők legnagyobb és legjelentősebb közösségi oldala, ami mára nemcsak a világ vezető techcégeinek egyike, de talán a legvitatottabb megítélésű is. A botrányok azonban látszólag nem hatják meg a felhasználókat, akiknek milliárdos bázisa feljogosítja a Facebookot, hogy azt csináljon, amihez csak kedve szottyan.

Az egyetemi éveim alatt történt, hogy egy kissé hektikus szakváltást követően eljött a vizsgaidőszak, én pedig, mivel nem voltam túl jó tanuló, kétségbeesetten vadásztam az órai jegyzetekre. Szerencsére az esetek többségében volt, aki megszánt és kisegített, az új szakon azonban még nem ismertek, így elölről kellett kezdjem a kapcsolatépítést.

Advertisement

„Persze, vannak jegyzetek, este megmutatom a Facebookon”

– mondja egy kedves csoporttársam, én meg csak bólogattam, hogy persze-persze, Facebookon, hát hogyne. Pedig azon túl, hogy hallottam az oldalról, még sosem használtam, így mondhatni a vizsgák okozta nyomás miatt regisztráltam, még az IWIW-korszak végén.

Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán, a Facebook pedig egy amerikai közösségi portálból olyan megkerülhetetlen internetes óriássá nőtte ki magát, ami a politikától kezdve a világgazdaságon át a macskás videók trendjeinek megváltozásáig mindenből kiveszi a részét. Hogy mást ne mondjak, arra is komoly esély van, hogy te, aki olvasod ezt a cikket, pont a Facebookról kattintottál át.

A Facebook egykor és a Facebook ma

A Facebook létrejöttének körülményeit nagyon sokszor elmesélték már, még egy vitatott hitelességű film is készült róla Davin Fincher rendezésében (aki nem látta, nézze meg, a Social Network annak ellenére is jó film, hogy maga Mark Zuckerberg utálja), így az első éveket most átugorjuk, és inkább azzal foglalkozunk, hogyan termel pénzt egy olyan vállalat, aminek alapvetően egyetlen saját terméke van, azt is kapcsolatteremtésre találták ki.

Kép: Con Karampelas // Unsplash

A Facebook már rég nem csak egy weboldal – Kép: Con Karampelas // Unsplash

Pontosan ez volt az a kérdés, ami kezdetben a Facebook tulajdonosait is foglalkoztatta. Mivel az oldaluk folyamatosan nőtt, tudták, hogy butaság lenne elkótyavetyélni. Zuckerberg viszont látszólag visszautasíthatatlan ajánlatokra is nemet mondott (1-2 milliárd dollárokról szól a fáma), így mikor 2008-ban felvették a korábban Google-nél dolgozó Sheryl Sandberg operatív vezetőt, az első feladata egy stabil finanszírozási rendszer kidolgozása volt.

Az irányvonal tulajdonképpen azóta adott:

leghatékonyabban hirdetésekkel lehet pénzt kifacsarni a Facebookból, a felhasználók adatai és kapcsolati hálója segíthetnek célba juttatni a releváns üzeneteket. Ahogy az oldal nőtt, a felhasználók is egyre több hirdetéssel találták szembe magukat, az cég pedig több sikeres platformot is felvásárolt, tovább növelve az elérését.

Most már a Facebook családjába tartozik az Instagram és a WhatsApp is, ezek pedig nemsokára összeolvadnak a házon belül fejlesztett Messengerrel, hogy külön alkalmazásokként üzemelve, de a háttérben mégis összefonódva tegyék gördülékenyebbé a kapcsolatépítést. Az eltelt években a Facebook modellje mondhatni monopolhelyzetbe emelte az amerikai céget, ami a cikk írásakor éppen 541 milliárd dollárt ér.

Választások, világformálás

Kívülről nézve ez egy vitathatatlan sikersztori, a Facebookot azonban sok támadás érte az utóbbi években, mondván: egy olyan nemzetközi, gyakorlatilag ellenőrizetlen rendszerről van szó, amit a világ minden pontján elérnek az emberek, így nemcsak arra jó, hogy elterjedjenek rajta a vicces videók és képek, hanem akár politikai kampányokat is meg lehet tolni vele.

A 2016-os amerikai választások után az Egyesült Államok kormánya aggodalmát fejezte ki a Facebook működése miatt, Mark Zuckerbergnek pedig a kongresszus előtt kellett elmagyaráznia, hogyan működik a világ legnagyobb közösségi oldala. A világ ötödik leggazdagabb embere tulajdonképpen ekkor ismerte el, hogy birodalmához hasonlóan kiterjedt szolgáltatásrendszert senki sem nyújt a piacon, így a Facebook monopolhelyzetben csinál azt, amit csak akar (még ha ő maga „nem is érzi, hogy ez így lenne).


Mark Zuckerberget 5 órán át faggatta az amerikai kormány

És tényleg: chatbeszélhetések kiadása ide, gyerekek adatainak begyűjtése oda, a Facebook köszöni, remekül van, a cég legfrissebb pénzügyi jelentése szerint 2018 utolsó negyedévében 30 százalékkal nőtt a bevétel a 2017-es esztendő azonos időszakához képest.

Ebben most is a hirdetések dominálnak, a 2018 utolsó negyedévében befolyt 16,914 milliárd dollárból 16,640 milliárd volt reklámbevétel.

Bár a Facebook-család felhasználói létszáma 2,6 milliárd főről csupán 2,7 milliárdra kúszott fel, tekintve, hogy a földön cirka 7,53 milliárd ember él, azért ez nem olyan rossz arány. Ebből a rengeteg emberből 2 milliárd fő naponta legalább egyszer használja a Facebook valamelyik szolgáltatását, 1,52 milliárd ember pedig aktív facebookozónak számít, azaz naponta többször is foglalkoznak a cég termékeivel (ez egyébként több, mint amennyit a Facebook remélt – ők 1,51 milliárddal számoltak).

A világ persze a Pókember Ben bácsija óta tudja, hogy a nagy hatalommal nagy felelősség jár:

ha egy alapvetően profitorientált vállalat az emberiség közel harmadához elér, nem árt néha önvizsgálatot tartani, nehogy valahol a világon ismét hatalomra kerüljön egy valóságshow-sztár, csak mert a PR-osai jól ismerik a Facebook-hirdetések mögötti algoritmus aprócska trükkjeit.

A New York Times rámutatott, hogy a pénzügyi adatokat is összegző utolsó negyedévben elismert 116 millió fake profilnál akár több is lehetett a Facebookon, ezek pedig kiterjedt ismerőshálózattal rendelkezve milliárdokhoz juttathattak el hamis információkat.

Mark, a szuperhős

A pénzügyi adatokból kiderült, hogy a Facebook anyagilag nem igazán szenvedte meg a sorozatos botrányokat, ezt pedig Sandberg is megerősítette a CNBC-nek: szerinte a negyedéves eredmények annak bizonyítékai, hogy a beígért fejlesztések eszközölése mellett is képesek növekedni egy olyan üzletmodellel, ami tulajdonképpen csak hirdetésekre (illetve az azokat hatékonyabbá tévő adatok esetleges értékesítésére) épül. A teljes éves bevétel 55,8 milliárd dollár volt, ez jóval több a 2017-es 40,6 milliárdnál.

„Ha arra vagy kíváncsi, mivel törődik egy cég, nézd meg, mire költi a pénzét! Mi milliárdokat költünk évente arra, hogy elébe menjünk a választások befolyásolásának, hogy megfelelő tartalom jelenjen meg a Facebookon, és hogy minél jobb legyen a felhasználók adatvédelme.”


Sheryl Sandberg mosolyogva ismétli el, mennyire jó fej cég a Facebook

A cég összesen 31 milliárd dollárt költött 2018-ban, ami 51 százalékkal több a 2017-es évi adatnál – akkor mindössze 20,4 milliárd dollárral zsonglőrködött a cég. Ez valóban nagyon sok pénz, a Business Insider úgy teszi kontextusba, hogy összeveti az Airbnb teljes értékével, ami önmagában ér 31 milliárdot.

Ebbe sok új dolgozó is belefért, most több mint 35 ezer ember van a Facebooknál, ez 42 százalékos létszámemelést jelent. Az ugyan nem egyértelmű, hogy közülük hányan tartoznak echte a Facebookhoz (sokan akár csak munkaerőkölcsönzőn át is dolgozhatnak a cégnek), a többségük viszont Zuckerberg elmondása szerint kiberbiztonsággal foglalkozik, akármit jelentsen ez – a gyakorlatban ide tartozhat a fehérkalapos hacker és a mezei moderátor is.

David Wehner CFO úgy véli, idén újabb 50 százalékos kiadásemelkedés várható, azaz a Facebook tovább hízik majd.

A vezető szerint új technológiákkal kísérleteznek, kiemelte az AR/VR-megoldásokat (ugye a Facebooké az Oculus is), valamint a mesterséges intelligenciát érintő kutatásokat. Ez pedig alapvetően jól hangzik, de a Wired figyelmeztet, hogy mindez csak látszat, a cég szinte kezdetektől kettős kommunikációt folytat.

VR-szemüveget a gyereknek karácsonyra? Nem biztos, hogy olyan nagy ötlet!

Egyfelől a vezetőség úton-útfélen elismétli, hogy milyen fontos nekik a platform biztonsága, másrészt viszont úgy akarják megvédeni a felhasználóikat, hogy közben komoly összegekért adják tovább a róluk gyűjtött adatokat (avagy ne higgye senki, hogy az a 16 milliárdos negyedéves bevétel samponreklámokból és álláshirdetésekből jön össze); másrészt elő-előhozakodnak a politikai erők kordában tartásának fontosságával, de közben

eltitkolják, hogy pontosan mekkora szerepe van a Facebooknak egyes dezinformációs kampányokban.

És akkor az olyan valóban hajmeresztő dolgokról még szó sem esett, mint hogy a Facebook egyszerűen megkerüli az Apple szoftveráruházának fejlesztőkre vonatkozó szerződéseit, és olyan appot fejleszt, amivel gyerekek adatait kéri be, ezért pedig pénzt ígér nekik – ennek az Apple nem örült, a helyzet el is mérgesedett, de esélyes, hogy pár nap elteltével mindenki elfelejti az egészet.

Instagram, Messenger és a többiek: olyan figyelmeztető gyomrost küldött az Apple a Facebooknak és a Google-nek, amilyet már régen láttunk

És ez a legdurvább a Facebook tizenötéves hagyatékában: teljesen mindegy, mi történik, a cég látszólag azt csinál, amit akar, a felhasználók pedig így is, úgy is használják a szolgáltatásait. Egyrészt mert nincs igazán alternatíva, másrészt mert júzerszemmel végső soron jól működő megoldásokról van szó – no meg ahogy Sandberg oly kedves mosollyal az arcán elmondja, „a felhasználók töltik fel az adataikat”.

Innen nézve pedig nem tűnik logikusnak, hogy felhagyjanak ezzel a viselkedéssel, főleg, hogy az internet gyorsan továbblép – még én is, aki próbálom napi rendszerességgel figyelemmel kísérni a techcégek helyzetét, gyakran abban a helyzetben találom magam, hogy komplett botrányok mennek el a fejem mellett, hisz annyi van, hogy szinte lehetetlen lépést tartani velük. Na meg minek, ha a macskás képeimre így is, úgy is jönnek a lájkok.

A Facebook 15 év múlva

Az elmúlt másfél évtizedben a felhasználók hozzászoktak a Facebook megkérdőjelezhető húzásaihoz, a platform pedig sokunk életének mindennapi virtuális kivetülésévé lépett elő. Ezt számba véve sem könnyű viszont kontextusba tenni ezt az időszakot: 15 év egyrészt sok idő, hisz ha belegondolunk, mennyi minden történt 2004 óta, beleszédülünk (csak egy példa: akkoriban még nem léteztek modern értelemben vett okostelefonok), másrészt a világ egyik legnagyobb cégének várható életciklusához viszonyítva még mindig a kezdeteknél tartunk.

Felmerül hát a kérdés, hogy hol lesz a Facebook 15 év múlva.

„Ha visszagondolunk arra, hogy mennyi minden történt az elmúlt 15 évben, már az is jól mutatja, hogy ez egész egyszerűen megjósolhatatlan, mert az, hogy mivel ügyködnek a háttérben, sokszor csak a véletlen vagy egy botrány folytán derül ki” – mondta Forgács Mariann, a több száz hazai Facebook-oldalt kezelő Be Social ügyvezetője.

Mariann elmondása szerint egyes változtatásokról még az olyan ügynökségi programban lévő cégek, mint a Be Social is csak nagyon rövid idővel a felhasználók előtt értesülnek, és „ha tudnám, mi lesz 15 év múlva, valószínűleg egy jósdában ülnék és ott nagyon jól keresnék”. Azt mondja, a fejlesztéseknek nincs látszólagos irányvonala.

Rövidebb távon gondolkodva Mariann szerint a botrányok rá fogják nyomni a bélyegét az oldallal szembeni bizalomra, amit a Facebooknak meg kell majd próbálnia visszaszerezni. Hozzátette viszont, hogy a fiatalok jelentik a közösségi médiafelületek jövőjét, így Mark és népes kompániája minden bizonnyal őket célozza majd a jövőben is.

Kép: Timothy Choy // Unsplash

A fiatalság a közösségi média jövője – Kép: Timothy Choy // Unsplash

Persze a techcéges világban is akadnak olyanok, akik határozott véleményen vannak a Facebook jövőjét illetően. Zuckerberg még januárban írt egy cikket a Wall Street Journalre arról, hogyan is működik most éppen a Facebook üzletmodellje (röviden: hirdetés, jófejség, fontosabiztonságdenagyonám), erre pedig Djamel Agaoua, a Viber vezérigazgatója írt válaszlevelet. Ebben Agaoua kifejti, hogy a Facebook sorozatos magyarázkodása rávilágít a techcégek egyik legnagyobb problémájára, miszerint „kapzsik” lettek és csak a proftra mennek.

Viber CEO:Nem az a feladatom, hogy minél több felhasználónk legyen

Bár ez önmagában demagóg állítás, Agaoua kifejti, hogy a vállalatok alaptétele miatt érthető, miért indult mindegyik a hirdetők és az adatértékesítés irányába ahelyett, hogy alapítvánnyá váltak volna, mint ahogy azt a Wikipedia tette. Leszögezi viszont, hogy mikor egy cég hatalma túllép a saját vagyonosodásának korlátjain, akkor már társadalmi felelősséget is vállalnia kell, megítélni pedig a tettei és nem a szavai alapján fogják –

avagy Mark hiába ír szívhezszóló posztot arról, hogy lám, mennyi mindent csinálta a cég és ez nekünk milyen jó, ha valaki a függöny mögé néz, meglátja a varázsló igazi arcát, és eszerint dönt majd a vállalat megbízhatóságával kapcsolatban.

A Viber-fejes szerint azonban egy közös biztonsági megállapodással pontot lehetne tenni az ügy végére, elég volna betartani, hogy

  • nem olvasnak és tárolnak privát üzeneteket,
  • nem hallgatnak le és tárolnak privát hívásokat,
  • nem szkennelik a személyes médiaanyagokat (képek, videók),
  • nem hallgatják le a telefonbeszélgetéseket,
  • és alapjáraton a legbiztonságosabb beállításokkal adják át a szolgáltatás feletti kontrollt a felhasználóknak.

Agaoua listája világos és érthető – ugyanakkor viszont ijesztő is, mert rámutat, hogy bármit, amit egy okostelefonnal csinálunk, tulajdonképpen veszélyes.

Szóval könnyű kommunikáció ide, sok-sok cicás videó oda, ha ezt előre látom, lehet, hogy inkább úgy döntök, bejárok az előadásra, jobb lesz az nekem.

Főoldali kép: Glen Carrie // Unsplash

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő