Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Ezt a rizikót a gyógyszergyárak nem vállalják – újabb befektetést kapott a magyar Turbine AI

5,7 millió eurós, újabb befektetést vont be az Accel Ventures vezetésével a magyar gyógyszerkutató startup, a Turbine AI – tudta meg a Forbes.hu a társaságtól.

A globális szinten is komoly kockázatitőke-befektetőnek számító Accel új portfóliót épít, amibe a biotechnológia és a technológia határmezsgyéjén működő, ezeket a szektorokat összekötő startupokat keres. Az egyik első ilyen, nemzetközi befektetésük a magyar Turbine AI.

A Forbes által korábban a legforróbb startupok közé választott cég digitális sejtmodellek és szimulált kísérletek segítségével modellezi le, hogy a rákos sejttípusok bizonyos gyógyszerekre milyen reakciót fognak adni. Olyan szoftveres platformot fejlesztenek, ami képes új gyógyszercélpontokat találni. A csapat másik fele ezeket vizsgálja meg, és eldöntik, melyiket érdemes tovább vinni – innentől már gyógyszercégként működnek, és a célpontokra általuk talált gyógyszeralapokat, molekulákat viszik tovább klinikai kísérletig, vagy értékesítik a nagy gyógyszergyáraknak.

A mostani befektetési körben részt vett a csapatban már 2017-ben korai fázisú finanszírozóként fantáziát látó Atlantic Labs, és az előző, 3 millió eurós kört vezető brit Delin Ventures, valamint a hozzájuk csatlakozó O2h Ventures. Új befektetőként csatlakozott az Accel mellett a mesterséges intelligencia-technológiára fókuszáló XTX Ventures és a Boston Millenia Partners is. Az XTX Ventures belépése komoly validációt is jelent, ők világították át a csapat által fejlesztett mesterséges intelligenciát (AI) is alkalmazó rendszert, ezt követően mondták azt, hogy mindenképp beszállnának. Noha a gyógyszeripar területe az Accelnek is új, a Turbine a mostani körrel igen exkluzív befektetői kört és komoly kapcsolatrendszert is behúzott.

Nagy Szabolcs, Szalay Krisróf és Veres Dániel, a Turbine AI társalapítói. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers

Dupla annyi lett, maradhat?

Március közepén a csapat Londonból, egy workshopról érkezett haza. Aznap döntöttek arról, hogy ideje kimenni a piacra újabb forrásért, másnap le is zárták a határokat a koronavírus-járvány berobbanása miatt. „Azt hittük, most vagyunk az inflekciós ponton, most tudunk majd tőkét bevonni Amerikából. Minden lehetőség egy csapásra eltűnt” – meséli Nagy Szabolcs, társalapító-CEO. Miközben az amerikai tőke visszahúzódott a hazai pályára, a nemzetközi piacon nézelődők Európára kezdtek fókuszálni. Így a Turbine is stratégiát váltott, ahogy a befektetők, úgy ők is elengedték a földrajzi fókuszt (az idei év tanulsága: nem az internet, hanem egy világjárvány tüntette el valójában a távolságokat).

A Turbine-nak volt rá terve, hogyan bekkeljen ki akár egy évet is friss tőke nélkül, de az Accel elköteleződése háttérbe szorította a járvány okozta bizonytalanságokat: végül jóval több forrást tudtak bevonni, mint terveztek. Előzetesen 3 millió eurós körre készültek, végül jó feltételek mellett tudták behúzni közel a dupláját, ami ilyen bizonytalan időkben komoly fegyvertény.

Az árazásról annyit árultak el a Forbesnak, hogy jóval az előző kör postmoney értékelése felett volt a mostani premoney, az alapítók nem hígultak jelentősen dacára a relatíve nagy körnek (20-30% közötti nagyságrendet jelöltek meg).

Miután az XTX term sheet-et adott, az Accel is hamar döntést hozott, két héten belül meg is egyeztek. „Döcögősen indult, de a vártnál gyorsabban végig vittük. Most mindenki boldog” – így Nagy. A befektetési szerződést természetesen online írták alá.

A mostani kört inkább egy komolyabb magvető befektetésnek érzik, „pre-Series A”-nek, ahogy ők mondják. „Egy AI platformra épített, egyre inkább gyógyszerfejlesztő, biotech cég vagyunk. A következő körös, Series A típusú befektetés nekünk majd arról fog szólni, hogy egy gyógyszerjelöltünk eljusson oda, hogy a klinikumba potenciálisan be tud érni, vagyis majdnem készen áll arra, hogy emberen is kísérletet végezzenek vele” – mondja Nagy. Nem volt magától értetődő, hogy erre képesnek kell lenniük, az elmúlt időszak nagy felismerése volt, hogy ebbe az irányba érdemes haladniuk: ami több forrást és más szervezetet igényel.

„Akkor tudjuk maximalizálni a cégértéket – és ezzel párhuzamosan a beteghasznot is – ha képesek vagyunk az ötleteket a klinikai kutatásig vinni.

Egyrészt, ott ezek már sokkal többet érnek, hiszen a kutatási folyamatban számos rizikót kiszűrsz, másrészt egyszerűen más az érdekérvényesítő képességed a gyógyszeriparral szemben, amikor együttműködésről tárgyalsz. Komolyan vesznek, ha azt mondod, el tudsz, vagy épp eljutottál idáig, a többit csináljuk meg együtt.”

Abból a rizikóból lesz az üzlet, amit a nagy gyógyszergyárak már nem vállalnak be

A friss forrás lényegében annak a pivotnak a befejezéséhez kellett, amit a legutóbbi kör kapcsán elindítottak. „Maga, hogy ennyi pénzt be tudunk vonni, is azt mutatja, hogy az irányváltás bejött. Jó ránézni a cégre most, ahhoz képest, amilyen a Covid előtt volt. Belehúztunk az advisorok keresésébe, például, ma már olyan emberekkel dolgozunk együtt, akik a gyógyszerfejlesztés különböző aspektusaiban, biológiában, klinikai tanácsadásban világszinten jegyzettek” – magyarázza Dr. Veres Dániel, társalapító, és tudományos vezető. A csapat belül is sokat tanul és fejlődik, megy „gyógyszeres” irányba, de fókuszba került olyan emberek behozása, akik a gyógyszervegyészet -vagy kutatás különböző területein rendelkeznek komoly tapasztalattal.

Ezek az „igazolások” a piacnak is üzenetértékkel bírnak.

A rákkutatás maradt a fókuszban, ezen belül olyan területeket keresnek, ahol nagy a betegek igénye új terápiára, vagy azért, mert még nincs megfelelő, vagy azért, mert hamar rezisztenssé válnak a meglévőkre. A Turbine most olyan molekulákon dolgozik, amik a jövőben alapjait jelenthetik azoknak a gyógyszereknek, amikre a betegek szervezete a kezdeti kezelés után is a megfelelő választ adja (tehát nem lesznek rezisztensek).

A célt igyekeznek tartani, a tavaly felfedezett új gyógyszercélpontjuk például kifejezetten ígéretesnek tűnik. Fókuszukban az egyébként nagyon sikeres PARP-gátlókkal szemben kialakult rezisztencia áll. PARP gátlókat az Astrazeneca, a Pfizer és a GSK is fejleszt. Az előbbi olaparib nevezetű gyógyszerét több indikációra is elfogadták már, használják emlőrák, petefészek, prosztata -és hasnyálmirigyrák kezelésére is, de nem minden esetben működik a kezelés.

A Turbine olyan kiegészítő terápián dolgozik, hogy azokban a betegekben is működjön a hatóanyag, akik egyáltalán vagy egy idő után nem reagálnak rá.

A startup abban is előrelépett, hogy mi az az „eredménypakk” egy-egy, a fentihez hasonló gyógyszercélpont esetében, ami már megfelelő értékajánlattal bír a nagy gyógyszergyárak számára. A kapcsolatrendszerük is megvan már ahhoz, hogy a jövőbeni kutatásokhoz a gyógyszergyárakkal együtt megtalálják azokat a gyógyszercélpontokat, ahol van keresnivalójuk.

A nagy üzletre példa az lehet a Turbine-nak, ha az olyan, betegeken amúgy már alkalmazott gyógyszerek, mint például a PARP-gátlók estében, képesek létrehozni egy másodvonalbeli gyógyszert, ami betegek egy tágabb körének képes segíteni. Hogy ezek a páciensekhez eljussanak, arra már a gyógyszergyáraknak megvan a megfelelő infrastruktúrája és erőforrása is. De akkor miért nem fejlesztik le maguk a gyógyszergyárak ezeket?

„A valóságban ezek nagyon komplex folyamatok, főleg a biológia oldaláról. A gyógyszergyáraknak nem éri meg olyan targetekre rámennie, amelyek rizikósak”

– magyarázza Veres. Egyre erősödő trend, hogy az akadémiai szféra kitalál új gyógyszercélokat, a biotechcégek ezekkel dolgoznak tovább, és ha validálják az eredményüket, pl. eljutnak a klinikai kutatásokig, azt megveszik a gyógyszergyárak. A legnagyobbak csak a folyamat végén kapcsolódnak be, mint Veres mondja, a Pfizernek például közel 10 éve nem jött ki olyan gyógyszere, amit a 0-ról ő maga épített volna fel. Ezért aztán pálya nyílik a biotech cégeknek, hogy egy ígéretes molekulával jelentkezzenek be úgy, hogy a kutatással járó kockázatokat ők maguk vitték végig. Az alkupozíciójuk pedig épp azért erős, mert, ha a klinikumig eljutnak, akkor akár egyedül is továbbléphetnek, a lehetséges gyógyszergyári partner pedig eleshet egy nagy üzlettől.

Gyöngyszemeket keresnek, vadiúj biológiai, amit csinálnak

A cég lelke a Szalay Kristóf alapító-CTO kiinduló ötlete alapján fejlesztett szimulációs platform, a „Turbine simulation engine”. Az innen kieső gyógyszercélpont hipotéziseket szűrik tovább a cég biológusai, majd a legjobb találatokat kísérleti úton validáltatják kiszervezett laborokban, melyek a világ bármely pontján lehetnek.

Technológiai oldalról is letisztult, milyen irányba érdemes haladniuk. „Egy olyan gépet szeretnénk építeni, amibe az egyik oldalról be tudod tölteni a biológiai méréseket, belül pedig önállóan olyan új biológiai kapcsolatokat tud felfedezni, amihez emberi segítségre lehetőleg nincs szükség, aztán a másik oldalon olyan gyógyszercélpont -és célcsoport ötletek jönnek ki, amivel a csapat tud tovább haladni” – magyarázza Szalay.

A motorhoz az üzemanyag az információ – a mesterséges intelligenciának tanulnia kell. A jól működő gyógyszerekkel nem foglalkoznak, nagy játékterük nem lenne, a többi, számukra érdekes területről pedig már valamennyi publikációt, tudományos eredményt feldolgozták.

A legizgalmasabb kérdés, hogy mi van azokkal a fehérjékkel, amiket már ismernek, a genetikai kódban megvannak, de nem tudják, mire jók?

Ez jelenleg a legnagyobb kihívás. „Lehet köztük pár gyöngyszem, amelyeket ha meg tudnánk gyógyszerezni, új betegcsoportoknak, új megoldásokat tudnánk adni. Az általunk feltárt vadiúj biológiai mechanizmusok potenciálisan nagy, blockbuster gyógyszerekké is válhatnak akár.” Ez az a terület, ahova a nagy gyógyszergyárak nem merészkednek. A következő szint az lesz, hogy egyre több saját mérés is bekerül majd a rendszerbe, nemcsak a publikusan – bőséggel – elérhető adatok, amiket a versenytársak is használnak. Minél gyorsabb lesz a „motor” tanulási ciklusa, annál több gyógyszercélpontot tud majd meghatározni – utóbbiból 2-3-al még el akar indulni a következő befektetési kör előtt a startup.

„Azt szeretnénk megmutatni, hogy újdonságot csak szimulációk segítségével lehet gazdaságosan kifejleszteni.”

Az új befektetők és a friss forrás elég lehet arra, hogy elfedje a Turbine „unortodox” gyökereit. Ha minden a terveik szerint halad, jövő ilyenkor már nem nagyon kell magyarázniuk, hogy ők egy tényleg gyógyszerfejlesztő cég, nem pedig egy „kutatócsoportba oltott magyar techcég”, ahogy még 2017-ben látta őket a piac.

A Forbes első cikke a Turbine AI-ról.

Mágia a Covid árnyékában

Az alapítók sokszor utalnak rá, milyen valószerűtlen díszletek között formálódott a Turbine ígéretes gyógyszerfejlesztő startuppá, ahol nagyon eltérő hátterű, de ambíciózus társaság old meg „nagyon nehéz feladatokat”. Ez a „mágia” erősen beépült a DNS-ükbe, de a home office miatt a közösen átélt kihívásokat nehezebb megélni. Néhány orvosi végzettségű munkatársuk, például,

a másodikhullámban döntött úgy, hogy eredeti foglalkozásuknak megfelelően, egy ígéretes biotech cég helyett inkább elmennek, hogy a frontvonalban küzdjenek a járvány ellen.

Ez is hozzátartozik 2020 kihívásaihoz egy olyan cégnél, ahol az embereket a megoldhatatlannak tűnő feladatok mozgatják.


Miért nem csinálnak koronavírus-vakcinát?

„Amilyen gyorsan megcsinálták ezt a Covid-vakcinát, nem tudom, mekkora hely van még varázslásra”

– válaszolja Szalay arra a kérdésre, hogy ha a szimulációs rendszerük ígéretes, miért nem fordultak rá a publikációkkal már jócskán ellátott területre, ami a világot lassan egy éve tartja lázban. Felmerült bennük, hogy egy Covid-pilot projektbe belefognak, de elég hamar realizálták, „hogy csak a pékek nem kezdtek bele ilyenbe”. Azon túl, hogy gyógyszert más fejleszteni, mint vakcinát, Szalay szerint a megoldásuk alapvetően a rákos megbetegedésekre jó jelenleg, sejten belüli folyamatokat tudnak vizsgálni – a következő szint lehet, hogy több sejt viselkedését is képesek lesznek szimulálni. Veres szerint elméletileg lehetett volna lépni, mert valóban viszonylag gyorsan és hamar tudtunk meg sok mindent a vírusról. „Nem triviális az, hogy daganatos sejtmodellről átálljunk. De immunológiai irányba érdemes lehet tovább lépni. Keveset beszélnek róla, de vannak onkológiai vakcinák is, a HPV oltások is idetartoznak.” Nem bánták meg, hogy nem fordultak el a fókuszuktól ebben a fázisban, de aktívan foglalkoznak vele, hogy milyen új területeken tudna működni a megoldásuk. A Covidra ráadásul annyian ráugrottak, hogy egy idő után „red flag” lett a befektetők fejében, ha valaki kijött azzal, hogy gyógyszeren vagy vakcinán dolgozik.

Borítókép: Szalay Krisróf, Nagy Szabolcs és Veres Dániel, a Turbine AI társalapítói. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers


Oszd meg!