Újabb Forbes-listás milliárdosok válaszoltak arra, mit várnak az új kormánytól, hogyan állnak a vagyonosodási vizsgálatokhoz, és szerintük mit hagy örökül az elmúlt tizenhat év az üzleti szférában.
Több, a hazai üzleti életet meghatározó cégvezetőt és tulajdonost is megkerestünk, akiket arról kérdeztünk, hogy milyen változásokra számítanak a területükön a kormányváltás után, és szerintük milyen hagyatéka van az elmúlt 16 évnyi Fidesz-kormányzásnak. A Forbes milliárdoslistáján szereplők között válogattunk, előző cikkünk, többek között Tiborcz István érdekeltségének reakciójával ide kattintva olvasható.
A Sánta család (Continental dohánygyár)
Ifj. Sánta János, a nemzeti dohányboltokat ellátó állami koncessziót is tulajdonló Continental csoport tulajdonosa Magyarország eurózóna-csatlakozásának napirendre kerülését tekinti jelentős elmozdulásnak, ami állítása szerint a cégcsoport exportterveit is erősíti. Szeretnék továbbá, hogy „a magyar tulajdonú vállalkozások fejlesztése kormányokon átívelő prioritás maradjon”.
Az EU-s szabályozásokkal szemben azonban Sánta kritikusan fogalmaz. „Sok uniós piacon láttuk, hogy hirtelen, vagy éppen átgondolatlan szakpolitikai döntésekkel alakították a piacunkat, s
ezeknek az intézkedéseknek kivétel nélkül a feketegazdaság lett a nyertese”
– írta a Forbes.hu-nak küldött válaszában a dohánypiacról.
A trafikrendszert továbbra is hatékony korlátozásnak gondolja, és szeretné, ha megmaradna, mert „hatékonyan korlátozta a fiatalkorúak védelmében a dohánytermékekhez való hozzáférést”.
Úgy gondolja, az elmúlt 16 évnek a kiszámíthatóság felértékelődése volt az egyik eredménye. „A következő kormányfő sokszor elmondta, hogy a kölcsönösen előnyös konstrukciókban hisz mind a versenyszféra és az állam, mind államközi értelemben. Mi is ebben hiszünk” – írta Sánta.
A családdal tavaly nyáron interjúztunk tíz év után először. Akkor a jól dokumentált kormányközeli kapcsolataik is szóba kerültek, valamint, hogy számolnak-e azzal, hogy mi lesz a koncesszió lejárta után. Erre most is rákérdeztünk.
„A dohánykoncesszió, illetve az államilag szabályozott dohánytermék-kereskedelem az egyetlen a koncessziók között, amely nem visz el közpénzt, épp ellenkezőleg. Az elmúlt tíz évben negyvenmilliárd forintot fizettünk a költségvetésnek koncessziós díjként. A dohánytermékek után havonta 65 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek, ami éves szinten több, mint az éves nyugdíjkiadások 10 százaléka. A dohány-kiskereskedelem tizennyolcezer munkavállalójának adó- és járulékbefizetései ebben nincsenek benne. Azt gondolom, olyan koncesszióról van szó, amely nemcsak előnyös a nemzetgazdaságnak, de kulcsfontosságú az ellátás biztonsága és költségvetési stabilitás szempontjából is” – írta válaszában Sánta János.
A koncessziót tulajdonló Országos Dohányboltellátó Kft. árréséből állapítják meg az éves mértékét. Minimum hatszázmillió forint évente, tíz év alatt összesen harminchat milliárd forint volt. A tulajdonosok vagyonát az elmúlt tíz évben szűk ötvenmilliárd forinttal növelték a koncessziós bevételek.
A Sánta család vagyonát a 2025-ös milliárdoslistán 93,5 milliárd forintra becsültük.
Varga Mihály (Kész Csoport)
„Most azt érzem, hogy újra bárki rajtvonalhoz állhat majd, versenyezhet a saját ligájában, onnan pedig előre léphet. Meg lehet mérettetni magunkat sportszerűen, azonos szabályok szerint” – mondta a 25. leggazdagabb magyar, Varga Mihály, a Kész Csoport alapítója. A vállalat újítja fel a budapesti repülőtér kifutópályáit, és ők építették át a Kossuth és a Széll Kálmán teret is.
Varga szerint az elmúlt években elhitették az emberekkel, hogy a kapcsolati tőke mindent megelőz. „A morális problémák a gazdaságra is rányomták a bélyeget. Mi mindig törekedtünk arra, hogy minőségi együttműködési rendszert alakítsunk ki egy olyan hálózattal, amellyel nemcsak idehaza, hanem nemzetközi szinten is helyt tudunk állni.”
„A nyomás ellenére a mi nagyságrendünkben talán egyedül maradtunk függetlenek az építőipar gyártási háttérrel rendelkező szegmensében” – mondta a cégéről, ami 1982 óta meghatározó szereplője a magyar építőiparnak, de nemzetközi bevételeik is elérték már a 62 milliárd forintot. Több mint húsz éve vannak jelen Romániában és Ukrajnában, a háborúban álló országban már több mint 600 ezer négyzetméternyi megvalósított projektjük van olyan nemzetközi óriások számára, mint a Jabil, a Flex vagy a Nestlé.
„Ukrajna megítélése eddig megbélyegzett volt, ami nem segítette az üzleti lehetőségeket. Most úgy tűnik, kapunk esélyt arra, hogy normalizálódjon az Ukrajnával való viszony, őszintén üdvözöljük a jó szomszédság reményét mi és a kinti kollégáink is.”
Iparágtól függetlenül reméli, hogy a verseny ismét megfelelő helyre kerül, a képességek döntenek, a tudást és a teljesítményt előbbre sorolják majd a kapcsolatoknál. Szerinte ha ez megoldódik, az a teljes gazdaságra hatással lesz mind a kis-, a közepes- és a nagyvállalatokra.
Varga abban is bízik, hogy az előttük álló időszak ismét a közös építkezés, az együttműködés, a nemzetegyesítés és a nemzetgazdaság megerősítésének időszaka lesz, ahol teret nyer az innováció, és ahol az ország vezetése és a gazdaság szereplői partnerségben dolgoznak majd a versenyképesség növelésén, a nemzetközi kapcsolatok javításán és a munkahelyek megőrzésén.
„A váltás bekövetkezett, változni azonban nekünk is kell. Úgy érzem, érdemes lesz nap mint nap megélni a változásokat” – folytatta. Hozzátette, „van folyamatban néhány ügyünk már a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, a Kész Csoportnál hiszünk abban, hogy mostantól megkérdőjelezhetetlen és igazságos döntések fognak születni”.
Szíjj László (Duna csoport)
Kérdéseinkre az ötödik leggazdagabb magyar és friss dollármilliárdos, a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna csoport is válaszolt. Az elmúlt bő másfél évtizedre történelmi léptékű infrastruktúra-fejlesztési időszakként tekintenek.
„Vállalatcsoportunk számára különösen fontos és egyben megtisztelő volt, hogy ezekben a minden magyar érdekét szolgáló fejlesztésekben magyar vállalatként aktív szerepet vállalhattunk” – fogalmaztak.
„Minden magyar” közül a legjobban Szíjj László profitált a tenderhalmokból. Tavaly ő lett a második olyan magyar dollármilliárdos (Mészáros Lőrinc után), aki vagyonához nagyrészt állami hátszéllel jutott.
A Duna csoport szerint eredményeik nem rövid távra szólnak. „Egy jól megépített, jó minőségi úthálózat megfelelő karbantartás mellett több évtizedes távlatban is kézzelfogható értéket jelent a gazdaság és a társadalom számára.” A következő időszakra nézve azt hangsúlyozták fő feltételnek, hogy álljanak rendelkezésre a fenntartási, karbantartási feladatokhoz a szükséges szakmai feltételek és források.
Gazdasági elmozdulások terén inkább iparági, mintsem az új kormányzattól függő lépéseket emelt ki a cégcsoport. A cégek energiafüggőségének csökkentése, a helyi ellátási láncok jelentőségének növekedése, az MI-használat és a digitalizáció is szerepel listájukon.
„Magyarországot illetően a korábbi magas inflációs környezet után fokozatos stabilizációra számítunk, emellett úgy látjuk, hogy a növekedés feltétele az EU-források elérhetősége, valamint a finanszírozási és gazdasági környezet kedvező irányú változása” – reflektáltak a politikai elmozdulásokra.
Kitértek a tervezett beruházások átütemezésére is. Ezek, valamint a költségvetési korlátok, a magas alapanyagköltségek és az alapanyagok beszerzésének nehézsége miatt már most lassulást és stagnálást tapasztalnak a szektorban. Ezt az időszakot Szíjj Lászlóék „hatékonyságnövelésre, digitalizációra, K+F tevékenységre, a belső struktúra megújítására” szánnák.
Hogy mi a kiút? A közlekedésfejlesztésre fordítható uniós források. Mint írták:
„A következő, rövid átmeneti időszak stagnálását követően a közlekedésfejlesztésre fordítható EU-s források elérhetőségének függvényében egy intenzívebb, állami, önkormányzati megrendelések által vezérelt beruházási időszakra számítunk.”
A cégcsoport emellett egyéb, a közlekedés mellett más célok (pl. energiahatékonyság növelése, vízmegtartás) érdekében megvalósítandó mélyépítési beruházásokkal is számol.
A leendő miniszterelnök, Magyar Péter a választások utáni sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely többek között utólagosan kivizsgálja majd az összes tízmilliárd feletti közbeszerzés jogi hátterét. A tiszakécskei székhelyű cég hasonló diplomatikus óvatosággal reagált, mint az előző cikkünkben bemutatott, Tiborcz István-féle BDPST Zrt.
„A Duna Aszfalt Zrt. a közbeszerzési piac ajánlattételi oldali szereplőjeként különösen fontosnak tartja az átlátható és korrekt együttműködést a magyar állammal, annak szerveivel és hatóságaival” – írták.
Hozzátették, hogy minden múltbeli és jelenleg is folyamatban lévő projekttel kapcsolatban eleget tesznek megrendelőink felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeinknek, és ezen túlmenően is rendelkezésre állnak bármely hivatalos megkeresés esetén.
„Ennek megfelelően valamennyi magyarországi minisztériummal, hatósággal és hivatallal készségesen együttműködünk, és a vonatkozó jogszabályok keretei között minden esetleges vizsgálatnak alávetjük magunkat jelenleg és a jövőben is” – zárták válaszukat.
Wáberer György (BILK Logisztikai Zrt., Wáberer Medical Center)
„16 év alatt ezernyi diszfunkcionális és diszkriminatív állami intézkedés, valamint a hiperzárt NER-es érdekkörök hatására alacsony szintre csökkent a magyar emberek vállalkozási és kockázatvállaló képessége” – értékelte az elmúlt időszakot a 21. leggazdagabb magyar, Wáberer György, aki a választások előtt néhány nappal váratlanul szavazásra buzdított, és részletesen elmagyarázta, hogy miért ábrándult ki az Orbán-kormányból. Vasárnap este a Tisza győzelmét már Magyar Péter oldalán ünnepelte.
A vállalkozó a BILK Logisztikai Zrt.-n keresztül az ország legnagyobb logisztikai parkját birtokolja, és a Wáberer Medical Center magánkórház tulajdonosa is, így nem meglepő, hogy az állami egészségügyi rendszer fejlesztését tartja a legfontosabb feladatnak. Szerinte erre a Tisza-kormány évente 500 millió forintot fog költeni.
„Az egészségügyi ellátásban elengedhetetlen a prevenciós szemlélet kialakítása, az egészséges életmódra nevelés bevezetése és a megelőzés tárgyi feltételeinek megteremtése.
Cél, hogy rövid időn belül értelmes szintre csökkenjenek a ma még végtelen várólisták, a rendelkezésre álló orvosállomány pedig a legjobb körülmények között láthassa el feladatát”
– fogalmazott. Bízik abban, hogy több orvos is haza fog jönni külföldről.
Wáberer szerint eljöhet a vállalkozások reneszánsza. „Minden területen meghatározó változásokra számítok. Ezt elsősorban az elmúlt 16 év kontraproduktív gyakorlatával szakító új gazdaságpolitikától várom.
A beruházások területén megszűnnek a kizárólag a haverok számára elérhető állami beruházások, a forrásokat ezentúl versenypályázatokon lehet elnyerni.
Ez önmagában megduplázza a befektetések hatékonyságát az értéklánc teljes spektrumában.”
Az üzletember arra számít, hogy a fiatalok egy részének hazatérésével javul a munkamorál és a termelés kultúrája, és hogy újból feltámasztjuk az Európához gyorsított felzárkózás 16 éve elszalasztott esélyét. „Bízom benne, hogy rövid időn belül bevezetjük az eurót is”.
Wáberer 2020 júliusa és 2023 februárja között a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos volt, 2015-től pedig a magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztésért felelős miniszterelnöki megbízott.
Az üzletember 2023-ban adta el többségi tulajdonrészét a Waberer’s Internationalben Tiborcz Istvánnak, majd lemondott a kormánybiztosi pozícióról. Azonban megőrizte az állami fejlesztések koordinálásáért felelős Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöki posztját, valamint 2023 óta tagja az állami tulajdonú MÁV igazgatóságának. Emellett az alapítványi fenntartású Tokaj-Hegyalja Egyetem kuratóriumának elnöke.
