Újabb Forbes-listás milliárdosok válaszoltak arra, mit várnak az új kormánytól, hogyan állnak a vagyonosodási vizsgálatokhoz, és szerintük mit hagy örökül az elmúlt tizenhat év az üzleti szférában.
Több, a hazai üzleti életet meghatározó cégvezetőt és tulajdonost is megkerestünk, akiket arról kérdeztünk, hogy milyen változásokra számítanak a területükön a kormányváltás után, és szerintük milyen hagyatéka van az elmúlt 16 évnyi Fidesz-kormányzásnak. A Forbes milliárdoslistáján szereplők között válogattunk, előző cikkünk, többek között Tiborcz István érdekeltségének reakciójával ide kattintva olvasható.
A Sánta család (Continental dohánygyár)
Ifj. Sánta János, a nemzeti dohányboltokat ellátó állami koncessziót is tulajdonló Continental csoport tulajdonosa Magyarország eurózóna-csatlakozásának napirendre kerülését tekinti jelentős elmozdulásnak, ami állítása szerint a cégcsoport exportterveit is erősíti. Szeretnék továbbá, hogy „a magyar tulajdonú vállalkozások fejlesztése kormányokon átívelő prioritás maradjon”.
Az EU-s szabályozásokkal szemben azonban Sánta kritikusan fogalmaz. „Sok uniós piacon láttuk, hogy hirtelen, vagy éppen átgondolatlan szakpolitikai döntésekkel alakították a piacunkat, s
ezeknek az intézkedéseknek kivétel nélkül a feketegazdaság lett a nyertese”
– írta a Forbes.hu-nak küldött válaszában a dohánypiacról.
A trafikrendszert továbbra is hatékony korlátozásnak gondolja, és szeretné, ha megmaradna, mert „hatékonyan korlátozta a fiatalkorúak védelmében a dohánytermékekhez való hozzáférést”.
Úgy gondolja, az elmúlt 16 évnek a kiszámíthatóság felértékelődése volt az egyik eredménye. „A következő kormányfő sokszor elmondta, hogy a kölcsönösen előnyös konstrukciókban hisz mind a versenyszféra és az állam, mind államközi értelemben. Mi is ebben hiszünk” – írta Sánta.
A családdal tavaly nyáron interjúztunk tíz év után először. Akkor a jól dokumentált kormányközeli kapcsolataik is szóba kerültek, valamint, hogy számolnak-e azzal, hogy mi lesz a koncesszió lejárta után. Erre most is rákérdeztünk.
„A dohánykoncesszió, illetve az államilag szabályozott dohánytermék-kereskedelem az egyetlen a koncessziók között, amely nem visz el közpénzt, épp ellenkezőleg. Az elmúlt tíz évben negyvenmilliárd forintot fizettünk a költségvetésnek koncessziós díjként. A dohánytermékek után havonta 65 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek, ami éves szinten több, mint az éves nyugdíjkiadások 10 százaléka. A dohány-kiskereskedelem tizennyolcezer munkavállalójának adó- és járulékbefizetései ebben nincsenek benne. Azt gondolom, olyan koncesszióról van szó, amely nemcsak előnyös a nemzetgazdaságnak, de kulcsfontosságú az ellátás biztonsága és költségvetési stabilitás szempontjából is” – írta válaszában Sánta János.
A koncessziót tulajdonló Országos Dohányboltellátó Kft. árréséből állapítják meg az éves mértékét. Minimum hatszázmillió forint évente, tíz év alatt összesen harminchat milliárd forint volt. A tulajdonosok vagyonát az elmúlt tíz évben szűk ötvenmilliárd forinttal növelték a koncessziós bevételek.
A Sánta család vagyonát a 2025-ös milliárdoslistán 93,5 milliárd forintra becsültük.
Varga Mihály (Kész Csoport)
„Most azt érzem, hogy újra bárki rajtvonalhoz állhat majd, versenyezhet a saját ligájában, onnan pedig előre léphet. Meg lehet mérettetni magunkat sportszerűen, azonos szabályok szerint” – mondta a 25. leggazdagabb magyar, Varga Mihály, a Kész Csoport alapítója. A vállalat újítja fel a budapesti repülőtér kifutópályáit, és ők építették át a Kossuth és a Széll Kálmán teret is.
Varga szerint az elmúlt években elhitették az emberekkel, hogy a kapcsolati tőke mindent megelőz. „A morális problémák a gazdaságra is rányomták a bélyeget. Mi mindig törekedtünk arra, hogy minőségi együttműködési rendszert alakítsunk ki egy olyan hálózattal, amellyel nemcsak idehaza, hanem nemzetközi szinten is helyt tudunk állni.”
„A nyomás ellenére a mi nagyságrendünkben talán egyedül maradtunk függetlenek az építőipar gyártási háttérrel rendelkező szegmensében” – mondta a cégéről, ami 1982 óta meghatározó szereplője a magyar építőiparnak, de nemzetközi bevételeik is elérték már a 62 milliárd forintot. Több mint húsz éve vannak jelen Romániában és Ukrajnában, a háborúban álló országban már több mint 600 ezer négyzetméternyi megvalósított projektjük van olyan nemzetközi óriások számára, mint a Jabil, a Flex vagy a Nestlé.
„Ukrajna megítélése eddig megbélyegzett volt, ami nem segítette az üzleti lehetőségeket. Most úgy tűnik, kapunk esélyt arra, hogy normalizálódjon az Ukrajnával való viszony, őszintén üdvözöljük a jó szomszédság reményét mi és a kinti kollégáink is.”
Iparágtól függetlenül reméli, hogy a verseny ismét megfelelő helyre kerül, a képességek döntenek, a tudást és a teljesítményt előbbre sorolják majd a kapcsolatoknál. Szerinte ha ez megoldódik, az a teljes gazdaságra hatással lesz mind a kis-, a közepes- és a nagyvállalatokra.
Varga abban is bízik, hogy az előttük álló időszak ismét a közös építkezés, az együttműködés, a nemzetegyesítés és a nemzetgazdaság megerősítésének időszaka lesz, ahol teret nyer az innováció, és ahol az ország vezetése és a gazdaság szereplői partnerségben dolgoznak majd a versenyképesség növelésén, a nemzetközi kapcsolatok javításán és a munkahelyek megőrzésén.
„A váltás bekövetkezett, változni azonban nekünk is kell. Úgy érzem, érdemes lesz nap mint nap megélni a változásokat” – folytatta. Hozzátette, „van folyamatban néhány ügyünk már a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, a Kész Csoportnál hiszünk abban, hogy mostantól megkérdőjelezhetetlen és igazságos döntések fognak születni”.
Szíjj László (Duna csoport)
Kérdéseinkre az ötödik leggazdagabb magyar és friss dollármilliárdos, a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna csoport is válaszolt. Az elmúlt bő másfél évtizedre történelmi léptékű infrastruktúra-fejlesztési időszakként tekintenek.
