Van, aki a cégekre kedvező adópolitika megtartását sürgeti, van, aki az import munkaerő szabályozására buzdít. Többen üdvözlik a szabad versenyt és a politika kivonulását az üzleti életből. A belengetett, utólagos vagyonosodási vizsgálatot pedig egyelőre diplomatikus együttműködéssel kezelik az érintettek. A leggazdagabb magyaroknak is új nap virradt április 13-án, megkérdeztük, mit várnak a kormányváltástól.
Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal – jelentette be hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke. Az eddig elmondottak alapján az új intézmény célja, hogy helyreállítsa az üzleti szektor egyensúlyát, és biztosítsa, hogy a vállalatok ne politikai, hanem piaci alapon érvényesüljenek.
Bőven lesz dolguk, ugyanis a vagyonkoncentráció soha nem látott méreteket öltött Magyarországon, amiből tizenhat év alatt a politikához kötődő üzleti szereplők halmoztak fel a legtöbbet.
A magyar gazdaság egészét nézve a közbeszerzések jelentős része is egy szűk vállalati körhöz került, amit az Opten 2025-ös összesítése is jól mutat. Összeszedték, hogy az elmúlt három évben mely cégek részesültek a legtöbb közpénzben.
Kis-Szölgyémi Ferenc (B+N Referencia Zrt.)
Az Opten listáján a legnagyobb nyertes akkor a Kis-Szölgyémi Ferenc vezette B+N Referencia Zrt. volt. Az eredetileg takarítással foglalkozó vállalat mára ingatlanüzemeltetési profillal bővült, és tíz év alatt százszorosára növelte adózott eredményét. A Liszt Ferenc Repülőtér, a MÁV, a Készenléti Rendőrség, a Coca-Cola, az Audi és a BMW takarítási feladatait is ők látják el.
„Az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikája lehetőséget biztosított számunkra, hogy egy nemzetközi növekedési pályára lépjünk”
– mondja megkeresésünkre az egyik leggazdagabb magyar, Kis-Szölgyémi Ferenc.
Azzal folytatja, hogy ők éltek is ezzel a lehetőséggel, így már kilenc országban 33 ezer kollégával vannak jelen. Szerinte azok a vállalatok, amelyek – hozzájuk hasonlóan – az állami megrendelések mellett is megőrizték piaci kapcsolataikat, a jövőben is versenyképesek maradhatnak. Piacvezetőként nem számítanak jelentős átrendeződésre a saját szektorukban.
Kis-Szölgyémi mellett több, az üzleti életet meghatározó cégvezetőt és tulajdonost is megkerestünk, akiket arról kérdeztünk, hogy
milyen változásokra számítanak a területükön a kormányváltás után, és szerintük milyen hagyatéka van az elmúlt 16 évnyi Fidesz-kormányzásnak.
A Forbes milliárdoslistáján szereplő üzletemberek között válogattunk, a befogadhatóság érdekében ketté szedtük a válaszokat, a második fele hamarosan új cikkben érkezik.
Bárány László (Master Good)
„A közbeszerzések területén jelentős megtisztulásra van szükség” – mondja a 19. leggazdagabb magyar, Bárány László, a hazai baromfiállomány felét feldolgozó Master Good vezetője. Több területen is jelentős változásokra számít, szerinte újra kell gondolni a külföldi befektetések kiemelt támogatását, és helyettük a külpiacokon is versenyképes magyar szereplőkkel kell foglalkozni.
„Meggyőződésem, hogy az ország gazdaságának szüksége van nemzeti bajnokokra, de őket a teljesítményük alapján kell megítélni” – véli, ezért szerinte az egyes vállalkozások társadalmi hasznosságát az adóteljesítmény alapján is mérni kellene. A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban elmondja, hogy jelentős társadalmi egyeztetésre lesz szükség.
„Szerintem a magyar gazdaság a csökkenő lakosság mellett nem tudna már import munkavállalók nélkül működni, viszont szabályozásra lesz szükség.”
Bárány úgy gondolja, hogy a következő időszakban vissza kell állítani az átlátható, tiszta verseny becsületét, és a kölcsönös előnyök és érdekek alapján rendezni kell a hazai üzleti szféra kapcsolatát az uniós országokkal.
Saját szektoráról kifejti, hogy kizárólag a kereslet-kinálat határozza meg a rövid és középtávú folyamatokat, és szerinte a magyar baromfiipar szereplői közül várhatóan csak kevesen tudják elérni a nemzetközi versenyképességhez szükséges méretgazdaságosságot, kivéve a kacsa- és libaágazatot.
Hozzáteszi, hogy ez a folyamat nem a mindenkori kormányhoz köthető, hanem a globális piaci trendekhez, ahol a vállalatfelvásárlások miatt jelentős átrendeződés zajlik.
Id. Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Fotó: Fekete Csaba (Forbes-archív)
Lévai Bálint (BioTech USA)
Az új kormány miatt nem várható nagy változás az étrendkiegészítők és funkcionális élelmiszerek piacán sem, erről már Lévai Bálint, a BioTech USA cégcsoport társtulajdonosa beszélt. Szerinte ezen a területen „eddig is adott volt a piaci működés”. A cégcsoport régóta erős exportban, 103 országban vannak jelen, és sokat fordítanak gyárfejlesztésekre is.
Arra a kérdésre viszont, hogy milyen örökséget hagy az elmúlt tizenhat év a hazai üzleti szférára, Lévai azt írta, semmilyet.
„A vállalkozók készen állnak egy transzparensebb létezésre. Amennyiben a politika sikeresen kivonul az üzleti életből, eggyel kevesebb feladattal kell megküzdenünk egy kihívásokkal teli világban.
Az elmúlt 16 év eredménye, hogy a vállalatok világszinten kiemelkedően vonzó adózási környezetben működhettek. Ezt szívesen látnánk, ha egy kiszámítható jogszabályi környezettel párosulva megmaradna” – írja.
Azzal folytatja, hogy „javulást várunk a piaci alapú működés feltételeinek megteremtése, az állami támogatások transzparensebbé tétele, a magyar vállalkozások nemzetközi elfogadottsága, támogatottsága és piaci értéke terén”.
Bízik abban is, hogy a szakmai döntések meghozatala előtt kikérik majd a véleményüket, és a vállalatok partnerként és kritikusként is nyíltan felléphetnek a kormány által meghozott döntésekkel szemben.
Lévai Bálint Netlock-színekben Fotó: Sebestyén László
Scheer Sándor (Market Építő Zrt., Progress Étteremhálózat)
A Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint Scheer Sándor az ország 16. leggazdagabb embere 194,3 milliárd forintos becsült vagyonnal. A Garancsi Istvánnal közös, több kiemelt állami beruházást kivitelező Market Építő Zrt. társtulajdonosa úgy fogalmazott megkeresésünkre, hogy a legnagyobb lehetőséget a beruházási klíma megnyugvásában és egy stabil, az innovációt támogató gazdasági környezet megszilárdulásában látja.
A Market Zrt. a nem épp kedvező helyzetben lévő ingatlanpiacon is busás profitot és osztalékot hozott a tulajdonosainak. A BudaParton épülő irodaházak helyiségeit állami intézmények, például a MÁV is bérelhetik.
Az elmúlt 16 évre visszanézve elmondja, hogy az ingatlanpiac és az építőipar területein olyan komplex beruházások valósultak meg, amelyek modernizálták az országot, és megmutatták a magyar vállalatok erejét.
