A hazai élelmiszer-ellátást jelentősen nem befolyásoló kereskedelmet folytatunk Ukrajnával, ezért az ott kialakult háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni – közölte az OTP Agrár a Forbes.hu-val.
Azonban keleti szomszédunk nem csak világ vezető napraforgóolaj-exportőre, hanem a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a világ öt legnagyobb exportőre között van.
Ukrajna az EU negyedik legnagyobb külső élelmiszer-beszállítója, és gabona- és növényi olajimportjának mintegy negyedét biztosítja az uniónak, beleértve a kukoricának csaknem felét.
Az elhúzódó konfliktus tehát nem csak a helyi élelmiszertermelést, hanem a globális kereskedelmet is negatívan érintené a kieső kínálat miatt, és világszerte növelhetné az élelmiszerárakat.
A gáz árának változása itt is kulcs
Emellett Európa gázellátását is veszélyeztetheti a háború és annak minden következménye, ami főleg azokban az országokban okozhat komoly problémát, amelyek nagymértékben függenek az orosz energiahordozótól. Az biztos, hogy az EU a mostani fűtési szezon akkor is átvészelné, ha Putyin elzárná a gázcsapokat, de erről egyelőre szó sincs, a gázellátás Magyarország irányába is zavartalan jelenleg.
A földgáz árának további növekedése ugyanakkor az energiaigényes termékek, például a műtrágyák előállítására is hatással lehet, ami szintén érinti a mezőgazdaságot. Sőt, bizonyos állattenyésztési ágazatokat is kihívás elé állíthat, valamint az élelmiszeripar egyes szakágazatai is jelentős mennyiségű földgázt használnak.
EU-s élelmiszeripar: ezek a kockázatok
Az OTP Agrár szakértői szerint Ukrajna jelentős részének orosz megszállása komoly hatást gyakorolhat a nemzetközi mezőgazdasági piacokra és a régió élelmezésbiztonságára is. A háború a régióban, amely komoly gazdasági szankciókkal is párosul:
- megzavarhatja az élelmiszertermelést és azok kereskedelmét a régióban;
- egyes létfontosságú áruk (búza, napraforgó) globális készleteinek szűkülését eredményezheti;
- fokozhatja a búza, a kukorica és a napraforgóolaj jegyzését a határidős piacokon;
- súlyosbíthatja a globális élelmiszer inflációt (sok országban emelkedhetnek az energiaköltségek és a nyersanyagárak, főleg azokban az országokban, amelyek folyamatos élelmiszerimportra szorulnak, például a Közel-Keleten);
- a műtrágyák elérhetőségére és árára is negatív hatást gyakorolhat;
- az állattartók helyzetét is tovább ronthatja, ha tartósan magas világpiaci árakat eredményez a háború.
Még drágább az életed
A magyar infláció januárban 15 éves rekordszinten tetőzött, az MNB lépett is. Az energiaárak jelentik a legnagyobb kockázatot jelenleg, az olajár tartósan magas szinten ragadhat, ez már a kiskereskedelmi benzinárstophoz eddig mereven ragaszkodó magyar kormányt is lépésre kényszerítette.
Az Eurostat 2020-as adatai szerint az EU-n belül a magyar háztartások költik a második legtöbbet élelmiszerre: az átlag 13 százalék, Magyarországon ez jóval több, a kiadások 17,3 százaléka. Vagyis az élelmiszerek árának növekedését komolyan megérzi majd a lakosság, ezen az ideiglenesen bevezetett élelmiszerárstop sem fog jelentősen segíteni, mert a hatósági árral levédett alapélelmiszerek relatíve kis súllyal szerepelnek a KSH kosarában, ami alapján az árak változását mérik.
