Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Elegük lett, hogy nem értünk a pénzhez: 23 évesen céget alapított rá az ikerpár

Az első és második ötletük zsákutca volt, de harmadjára már rájöttek, mi kell a bankoknak. A Muck-testvérek egy barátjukkal négy éve indították a Family Financest, ma már Ff. next néven fejlesztenek nagybankoknak és fintechcégeknek olyan felhasználói felületeket, amik megfelelnek a korszellemnek. Most újra a saját termékek felé fordulnak: legújabb dobásuk a kölcsönök felvételét teszi olyan zökkenőmentessé mobilról, mint a Revolut vagy a Transferwise a devizaváltást.

„A nálunk egy generációval idősebb szoftvercég vezetői, akikkel együtt dolgozunk, csak nevetnek rajtunk, hogy külön szótár kell a megbeszéléseinkhez” – legyint önkritikusan Iván, mellette a nála 2 perccel idősebb bátyja, Feri egy félmosollyal biccent. Az interjú második felében járunk, és lehet ráéreztek, hogy már vagy féltucat menedzserangollal megerőszakolt magyar kifejezést firkantottam le a jegyzetembe, miközben négyen beszélgetünk az Oktogontól egy köpésre található lakásirodájukban, amit épp csak birtokba vettek, mire beütött a járvány. (A személyes kedvencem: „annyira sztíp a lörning körv”.)

Muck Iván és Ferenc zenészcsaládból jönnek, innen a vállalkozói véna – egy zenekar ugyanúgy működik, mint egy startup, vallják –, egy nemzetközi tanácsadócég fintech-elemzőrészlegén és a Prezinél pallérozódtak, mikor 23 évesen úgy döntöttek, saját vállalkozásba fognak. Menet közben tanultak bele – az elmúlt négy évben annyiszor gondolták újra magukat, hogy idén nevet is váltottak –, de a mélyről jövő motivációjuk nem változott:

egyszerűbbé tenni az embereknek, főleg a fiataloknak, hogy okosabban és felelősebben kezeljék a pénzügyeiket.

Balra Muck Ferenc felel a dizájnért, jobbra Horváth Dávid a fejlesztésért, középen Muck Iván a céget vezeti. Muck Ferenc a Képzőművészeti Egyetemen is tanít: társalapítóként ő menedzseli az UI Academy programot, amit toborzásra is használnak.

Legalább időben kiderült, mi nem kell

A 2017-ban alapított Family Finances ma már az Ff. next néven fut, önmagukat úgy határozzák meg, hogy dizájn-vezérelt banki megoldásokat nyújtanak (menedzserangollal design-driven banking solutions). Magyarul olyan pénzügyi felületeket, termékeket terveznek, amiktől a halandó ügyfél nem kap sikítófrászt, könnyű és magától értetődő kezelni őket, és még szépek is. A legnagyobb régiós bankoknak terveznek online felhasználói felületeket, de több magyar fintechcég is az ügyfeleik közé tartozik.

Az induláshoz az apropót az MKB Fintechlab versenye adta még 2016-ban, erre nevezett be Muck Iván kollégájával, Fodor Papp Gáborral (utóbbi az alapítástól társvezetőként volt jelen egészen 2019-ig, amikor is átigazolt a divatiparba, de megmaradt tanácsadóként az Ff. nextnél). „Egytermékes startupot képzeltünk el, ami az egész család pénzügyeit egybefogja, például a szülők is azon keresztül adnának zsebpénzt, a terméket pedig bankoknak adnánk el” – meséli Iván. Az ötletben, de még inkább a csapatban fantáziát látott az MKB, és felvette őket az inkubátorprogramjába. A három hónapos program egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az ötletük nem fog kelleni a bankoknak, ezért külön hálásak a programnak. „A családi bankolás a magyar bankoknál inkább nice-to-have kategória, erre nem volt kapacitás, amikor ezerrel kell a digitalizációval foglalkozni, és jött a GDPR és a PSD2 is. A legjobb dolog, hogy erre nem két év termékfejlesztés után jöttünk rá, hanem három hónap alatt.”

Ezután jött az első irányváltás, hogy ha nem családok, akkor fiatalok bankolására koncentrálnak. Látták, hogy a bankok ügyfélköre öregszik, és lehetőleg már tinédzserkorban meg kell szólítaniuk a fiatalokat ahhoz, hogy kötődést alakítsanak ki. Az OTP Labben – újabb akcelerátorprogram, amit megelőzött még egy Telenor-program 2017 őszén – a magyar banknak adtak tanácsadást és prototípusépítést nyújtottak egy fiataloknak szánt digitális termékhez. A végtermék végül piacra is került.

Közben folyamatosan járták a startupversenyeket, mint például a PwC Startup Collider vagy a svájci F10. Ezekkel nem (csak) az volt a céljuk, hogy megtanuljanak pitchelni. Mint mondják, az ilyen programoknak – akár nemzetközi, akár a korábbi magyar inkubátorprogramok, amikben részt vettek – az a legnagyobb előnye, hogy a résztvevők megismerhetik a piacot. Megtudhatják, hogy a potenciális ügyfélkör milyen kihívásra keres megoldást, miközben jelentősen lerövidítik az értékesítés átfutási idejét; a nagybankos átlag 12-18 hónapnak akár felére.

Szintén ezeken látták, hogy a fiatalok bankolása helyett sokkal nagyobb fájása a tradicionális bankoknak, hogy nem olyan egyszerű és szép a termékeik kezelőfelülete, mint a Revoluthoz, Transferwise-hoz hasonló neobankoknak. Így újabb kanyarral a hívószavuk a dizájnvezérelt fejlesztés lett, erre már kinyíltak az ajtók: dolgoztak olyan európai nagybanknak is, mint az Intesa Sanpaolo (a CIB anyabankja), de több fintechcégnek is ők tervezték a felhasználófelületét, mint például a brókerválasztó Brokerchooser, a használatarányos okoscascót kínáló Cristo, vagy az okosszerződéskötő platform Trustchain.

A Supercharge-párhuzam

A fejlesztés, mint szolgáltatás egy jól hasító piac most – jobban mondva még most is, a koronavírus alatt, válság idején. A vállalatokon nagy a nyomás a digitalizációra, egyre többen mobilról intézik az ügyeiket, bőven van tér még a növekedés előtt.

Az Ff. nexthez hasonló pályán mozog, de jóval előrébb tart ezen az úton a Supercharge. A 2010-ben Budapestről induló cég ma már londoni irodával is bír, főleg mobilra terveznek IT-megoldásokat nagyvállalati ügyfeleknek, például az OTP-nek, a Deutsche Telekomnak és a Netpincér anyacégének, a Delivery Heronak. Érthető a követendő minta: a Supercharge évről évre szerepel a Deloitte Technology Fast 500 EMEA, Európa, Közel-Kelet és Afrika leggyorsabban növekvő techcégeit tömörítő listáján (a legfrissebbet nemrég publikálták).

Kovács Dávid, a Supercharge technológiai igazgatója szerint ahhoz, hogy így berobbanjon a növekedés, nekik két dologra volt szükségük: időre, hogy beérjenek az ajánlások, és az erős salesre. Utóbbira összesen nyolc emberük van: öten a budapesti irodában, egy dedikált értékesítő Londonban, és még mellettük a két iroda ügyvezetői. A siker titka ezen a piacon, hogy bizalmat kell építened, amihez idő kell. „Először kisebb projektekkel bíznak meg, megmutatod, hogy tudsz szállítani, penge emberekkel dolgozol, és érted a technológiát. Ha ez megvan, akkor elkezdenek benned bízni, és jöhetnek a nagyobb megbízások. De ahhoz, hogy egy-egy ilyen kapcsolat beérjen, néha akár évek is eltelnek.” A fejlesztés mellett digitális termékdizájnnal és -stratégiával is segítik a nagyvállalatok innovációs stratégiájának megvalósítását. Ilyenkor kvázi tanácsadóként dolgoznak az ügyfélnél, olyan problémákra keresik a választ, amire az ügyfélnek még elképzelése sincsen, és közösen találják ki, hogy ezt milyen fejlesztéssel lehet elérni.

Az Ff. nextesek szerint jogos a párhuzam a két cég között – olyannyira, hogy Horváth Dávid, a technológiai vezetőjük a Supercharge első 15 alkalmazottja között volt. Bár első ránézésre ugyanarra az ügyfélkörre (nagybankokra) lőnek, alapvető különbség köztük, ahogy specializálódnak: a Supercharge több szektorba, de nagyvállalatoknak szállít, míg az Ff. next fókuszáltan a pénzügyi szektornak, és azon belül kicsikkel és nagyokkal is dolgozik, nem mellesleg saját termékek fejlesztésével is foglalkozik.

Szeptemberben bővülnek 12 főre – még ketten csatlakoznak a négy fejlesztőből, négy dizájnerből és két üzletmenettel foglalkozó tagból álló csapathoz. Fotó: Sebestyén László

Újra a saját termékekre koncentrálnak

A saját termékek fejlesztése ráadásul nagyobb hangsúlyt is fog kapni hamarosan: eddig a bevételeik 85 százalékát hozták a projektalapú munkák, 15 százalékot pedig a saját termékeik. A projektalapú munkák azért fontosak, mert ezek révén ismerték meg a piacot, mire van szükség és mire nincs. Közben a folyamatos bevételekből finanszírozni tudták a működésüket, nem kellett a kockázati tőkét égetniük. Az akcelerátorprogramok során kaptak kisebb, minimális befektetéseket (a befektetők között ott van kisebb résszel az MKB, az Oxo Labs, és egy-két magánbefektető az inkubátorprogramok révén), 2019 februárjában pedig 175 millió forintot vontak be a Széchenyi Tőkealap-kezelő Irinyi II. alapjától, 30 százalékos tulajdonrészért. (A Széchenyi Tőkealap befektetéseinek nagy része zártvégű, és lehetőséget ad a tulajdonrész visszavásárlására, de ez üzleti titoknak számít, így nem erről nem nyilatkozhattak).

Az összeget főleg termékfejlesztésekre fordították, már háromnál tartanak. Egyik a Rocketmoney, ami 12-17 éveseknek segít a megtakarításban, különböző célok felállításával. Másik a Drops, amivel úgy lehet pénzt utalni, számlát fizetni, mintha a csetelnél. Ezek mind olyan dobozos termékek, amiket a bankok megvehetnek és az ő rendszerükre szabják őket.

A legújabb dobásuk pedig a Flint: ez olyan egyszerűvé teszi a hitelfelvételt, mint a Revolut az átváltást, elejétől végéig digitális folyamatban a hiteligényléstől a bírálaton át a kiutalásig, benne egy automatizált hitelscoring-motorral, ami teljesen kiváltja a hosszú és papíralapú procedúrát a bankban. Ezt a Lippert Kft.-vel közösen fejlesztették és nemzetközi piacokra szánják.

Az idei évük fő célja, hogy ezt a terméket bevezessék, és hogy idén már profitot is termeljenek. 100-120 millió forint körüli bevételre számítanak, attól függően, hogy az ősz hogyan alakul; tavasszal, amikor beütött a korona, csúszott vagy elmaradt pár projekt. A következő egy-két évükben elsősorban a termékeikre fognak koncentrálni, de felismerték, hogy nagy a szinergia a szolgáltatás és a termékfejlesztés között, így a projektalapú munkákat is folytatják.

Ennél távolabbi terveket majd annak függvényében szövögetnek, hogyan alakul a Flint, persze exitterv azért van a fejükben: egy nagybank vagy banki szoftverfejlesztőcégnek adnák el magukat a termékürt és ügyfélkörükért, esetleg a csapatért és a kompetenciáikért (ún. acquihire, amikor egy felvásárlásnál az agyakat veszik meg). Egyelőre azonban még nem ez a fő fókusz Iván szerint. „Most vagyunk 26 évesek, nincs családunk, gyerekünk, eszméletlenül sokat dolgozunk, és a csapat is most állt össze igazán szuperré. Majd el fog jönni az az idő, amikor lassítanánk, és elkezdünk gondolkodni a kiszállón, de ez nem a következő öt évben lesz.”

Oszd meg!

„Minél több lesz a jóság és a szeretet, annál erősebbek leszünk, így feltétlenül sikeresek leszünk”

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin