Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fizess annyi cascót, amennyit vezetsz – multis karrierjét hagyta ott, hogy elhozza a magyaroknak az igazságosabb cascót

Ne fizess feleslegesen, ha nem is használod az autódat – röviden ez a hívószava a már két éve ígért, most valóban piacra dobott Cristónak, amivel Szota Szabolcs fel akarja forgatni a megkövesedett autóbiztosításokat. A Cristo azt ajánlja, hogy annyi casco-díjat kell fizetned, amennyit vezetsz, nem pedig egy előre kalkulált, általános éves díjat. Nagybiztosítói háttérrel a fiatalokat és az ingázókat csábítaná el, és ha beválik, külföldre is elvinnék.

„Régóta zavart, hogy a biztosítók mintha megragadtak volna a múlt században, nem használták a digitalizáció adta lehetőségeket, vagy ha igen, akkor sem jól” – mondja Szota Szabolcs, a Cristo mögött álló Smartsurance alapító-vezetője.

Le sem tagadhatná, hogy amióta dolgozik, biztosítási területen mozog: élére vasalt öltöny, nyakkendő, előtte egy eszpresszó, már csak az hiányzott a képhez, hogy rajzoljon, miközben magyaráz. Szota Szabolcs és csapata – Fekete Krisztián, Szabó Zsolt és Godó Zoltán vettek részt a fejlesztésben – hosszas előkészítés elindították az első fizess-amennyit-vezetsz cascót Magyarországon, amivel igazságosabb és átláthatóbb díjfizetést ígérnek a hagyományos biztosítóknál.

Szota még üzletkötőként kezdett Győrben az egyik multinacionális biztosítónál, de korán átugrott a terméktámogatási vonalra, gyorsan vette a fokokat a karrierlétrán. „Hamar átvettek a központba, Budapestre. Fél évig ingáztam Győrből, alig láttam a kicsi lányomat, míg végül felköltöztünk a fővárosba.”

Szota Szabolcs, a Smartsurance alapítója. Fotó: Sebestyén László

Üstökösként ívelt fel a pályája – utólag visszanézve talán túl gyorsan. 28 éves volt, amikor vezető pozíciót töltött be. Ekkor szembesült azzal, hogy ez a pálya mégsem neki való. Saját bevallása szerint túl sokat kellett a vállalaton belüli politikával foglalkozni, ő pedig inkább vállalkozó, építő alkat. Újabb 6 év másik nagy biztosítónál szerzett támogatói tapasztalat után levonta a tanulságot, felmondott, és szabadúszó szakértőnek csapott fel, hogy szívügyével törődjön: azzal, hogy az ügyfelek számára ne szenvedés legyen a biztosítókkal kapcsolatba lépni.

Nehezen, de indulnak

Ahogy a fintech startupok (Revolut, Transferwise és társaik) a bankok évtizedes üzleti modelljét feszegetik, úgy az insurtech cégek a biztosítók megkövesedett üzletmenetét igyekeznek felforgatni.

Az okoscasco mögött álló cégről, a Smartsurance-ről már két éve is írtunk, amikor épp a terméket fejlesztették, csak akkor még más néven futottak. A 2017. júliusi magazinban megjelent magyar Fintech-listán ezt írtuk:

„Már nem csak fintech van, insurtech is. Ilyen a Smartsurance Technologies Kft, ami a Kriph.io projektjével a casco biztosítást igyekszik forradalmasítani. Visszanyúlnak a biztosítások alapjaihoz, és visszahozzák a közösségi élményt peer-to-peer működésüknek köszönhetően. Az alkalmazott modern technológiákkal egyszerűbbé, gyorsabbá teszik a biztosításkötést és a kárrendezést, valamint a ’Pay as you drive’ (PAYD) díjfizetési elvnek köszönhetően igazságosabb működést ígérnek, mivel a perc alapú elszámolással minden biztosított annyit fizet, amennyit tényleg használja az autóját, teljesen automatizáltan egy telematikai eszköz segítségével. A biztosításon túl újszerű ügyfélélményekkel kívánják elérni, hogy a Kriph.io több legyen, mint egy egyszerű biztosítás.”

Az elv nem változott azóta, de a név igen: a Kriph.io nem gördül olyan könnyen magyar nyelven, ezért Cristóra keresztelték újra a szolgáltatást. Mégis két év telt el az éles indulásig, amit Szota Szabolcs azzal magyaráz, hogy iszonyatosan nehéz volt a biztosítókkal megértetni, hogy lehet a piacon lévő termékek helyett újat mutatni, amivel a biztosítók is nyerhetnek. Ezt úgy tudták átvészelni, hogy befektetőt vontak be az induláshoz, a BNL Partnerst.

Hosszas keresés és tárgyalások után végül a Generalival egymásra találtak, ami a Roar márkával igyekszik megcélozni az újgenerációs ügyfeleket, és meglátta a fantáziát a Cristóban.

„Éppen ezért láttunk fantáziát benne, hiszen ez egy teljesen digitális platformot biztosít a felhasználóknak. Nemcsak egy új platformot, hanem egy új terméklogikát is, hiszen a díjszabás a konkrét felhasználáshoz kötött” – mondja a Forbesnak Ilics László, a Generali vezérigazgató-helyettese. „A célcsoportunk a fiatal, Y- és X-generációs fogyasztók, akik számára már természetes az applikációk használata. A Cristóban a felhasználók teljesen online tudják majd az ügyeiket intézni, pontosan követni is tudják a felhasználásukat, azaz a megtett útjukat, így a casco díjuk alakulását is. Valamint az applikáció közösségi, peer-to-peer elgondolása is megragadta a figyelmünket – hiszen ez is egy teljesen újfajta megközelítés, amit most a szolgáltatásainkhoz, és új termékünkhöz, a Roar cascóhoz kapcsolhatunk.”

cristo_smartsurance_2
A Cristo mobilappjában követni lehet, mennyit használtad az autót, mennyi cascót fizettél ezért, és azt is, mennyire biztonságosan vezetsz.

A Generali jutalékot fizet a felhasználók után, valamint biztosítói hátteret nyújt a Cristónak. A Generali számára az új ügyfeleken túl van még egy előnye az együttműködésnek. Szota tapasztalata szerint rengeteg a biztosítási csalás a casco-szerződéseknél, ezért is magasak a díjak a piacon, mert ezt az összes felhasználónak kell megfizetnie.

Ugyanakkor az még kérdéses eleme az üzleti modell hosszú távú fenntarthatóságának, hogy ki viseli a telematika költségét, mondja Szabó Balázs, a Konetik alapító-CEO-ja. „A globális kihívasa az ilyen konstrukcióknak, hogy ki vállalja át ennek a költségét a telematikai rendszer oldalárol. A felhasználó nyílván nem akar ezért pluszban fizetni, de általában a biztosító sem, és a hosszú távú befektetői megközelítés sem jellemző rájuk, hogy jobb becsléseket tudjanak adni a júzerekről.” Mindenesetre távlatban az adat értékes tud lenni, de ehhez elég nagy felhasználói bázist kell elérnie.

Hogyan működik?

Aki belevágna a használatarányos cascózásba, az alábbi lépéseket kell végig zongoráznia:

  1. lépés: letöltöm az appot okostelefonra és regisztrálok. Először egy ingyenes demó üzemmódot lehet kipróbálni, ilyenkor az elindulásnál és az út végén egy-egy kattintással lehet indítani és megállítani a számlálót
  2. lépés: a szerződéskötés. Ehhez fel kell tölteni a személyes adatokat, és meg kell válaszolni néhány kérdést az autóval kapcsolatban, hogy megrendelhető legyen a rendszer lelke, a Beat, ami egy telemetriai eszköz, ami rögzíti, mennyit használják és mennyit áll az autó.
  3. lépés: ha sikerült az eszközrendelés, már viszi is a futár. Azt ígérik, hogy elég menő dobozban fog érkezni – aki rendelt mostanában Revolut-kártyát, azoknak ismerős lesz, ugyanattól az angol gyártótól rendelik a dobozokat.
  4. A Beat csatlakoztatását követően meg kell adni az autó adatait, amire a cascót szeretném kötni, és körbe is kell fotózni. Csalni nem lehet (legalábbis nehezen), a felismerő algoritmust régóta tanítják már. Vannak megkötések is a regisztrációnál, például 13 évesnél öregebb autót nem lehet bejegyezni. Kivételt képeznek még a veteránok és versenyautók, ezekre nem lehet igényelni a Cristót, de ezek a legtöbb esetben a mezei cascónál is külön kategóriát képviselnek.
  5. A folyamat végén azonnal indul a biztosítási fedezet, és a Beat megkezdi az úton töltött idő mérését.

Sőt, az adatok alapján azt is látja az app, hogy hogyan vezet. A telemetria képes arra, hogy figyelje a vezetői szokásokat, de Szota Szabolcs leszögezi, hogy ez nem befolyásolja az árazást. Inkább megelőző jellege van, hogy ezzel is arra tereljék a sofőröket, hogy vezessenek biztonságosan. 

De mennyibe fog kerülni?

Az, hogy mennyit kell fizetni, három költségből áll össze. Egyszer van a kezdeti díj, amikor a telemetriát megrendeli valaki: ez 5000 forint, ebből 2500 forintot jóváírásra kerül az ügyfél egyenlegében, azaz casco díjként kerül felhasználásra. Erre azért van szükség, mert nem olcsó mulatság a kis fekete doboz, és olyan rendelje meg, aki tényleg felhasználó szeretne lenni, nem csak kipróbálná. Az eszköznek a biztosítás elindulását követően napidíja is van, ami 35 forint/nap. Ez egyfajta kényelmi díj, amire a kezdetektől többféle szolgáltatás is épül, mint például a hibakód olvasás, illetve a folyamatok automatizálása. Biztosítás kapcsán van egy állódíj, amit használaton kívül kell fizetni, ez a Cristónál 40-50 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos casco esetében az alapdíj. Valamint van a járódíj, amit akkor kell fizetni, amikor az autót használják – a két díj együtt átlagos használat esetén körülbelül ugyanannyiba kerül, mint amivel a Generali is kalkulál a hagyományos cascók díjánál.

Ha beválik itthon, külföldre is elvinné a rendszert. A cél, hogy elég nagyra nőjön a Cristo, hogy felkeltse valamelyik biztosító érdeklődését, és felvásárolják.

A napidíj olyan 20-30 forintra jön ki, persze használattól és autótípustól függően. A kalkulátoron keresztül le lehet csekkolni, körülbelül mennyibe kerülne, egy pár példaszámítást azért mutatok az illusztráció kedvéért:

Egy 6 éves Suzuki Swift (1,2 literes, 69 kW teljesítményű, 30 éves tulajjal, aki az agglomerációban lakik) esetén 4,68 Ft/óra az álló díj, 158,4 Ft/óra mozgó díj, a casco önrésze pedig 31 000 forint.

Ha abból indulunk ki, hogy egész évben mondjuk heti négy órát használja valaki az autóját, akkor ez ebben az esetben nagyságrendileg 73 ezer forintos éves díjnak felel meg, amihez hozzájön a kezdeti 2 500 forintos díj (kedvezmény levonása után), és az eszköz napi díja pedig 12 775 forint (ez utóbbi egyébként egy hibakód kiolvasása esetén gyakorlatilag megtérül, mert szerviz helyett az eszköz megteszi, ígéri Szota Szabolcs).

Kinek éri meg?

Hasonló paraméterekkel lefuttattam egy casco-kalkulátorban is a számolást, hogy összehasonlítsam a hagyományos biztosítók ajánlataival. Az ajánlatok 72 ezer és 126 ezer forint között szóródnak. Ez alapján a Cristo ajánlata eszközdíj nélkül legolcsóbbak között van a piacon, ha hozzáadjuk, akkor a középmezőnybe tartozik.

Viszont, ha heti 4 óra helyett napi egy órával számolunk (hétköznap ingázás, hétvégén bevásárlás), akkor a Cristo 97 ezer forintra jön ki, ami már a borsosabb kategóriába esik.

Ilics László úgy látja, az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy az applikáció aktív ügyféljelenlétet igényel. „Ami természetes számos szórakoztató vagy szabadidős tevékenységhez kapcsolt app esetén, viszont kíváncsian várjuk, hogy az ügyfelek egy biztosításhoz kötötten mennyire lesznek aktívak. Illetve arról is szeretnénk mérhető adatokat kapni, hogy egy applikációs csatornán keresztül hogyan tudjuk megszólítani, mozgósítani az ügyfeleket. Az applikáció tulajdonságaiból fakadóan az új termékünk teljesen online ügyintézést igényel. Bár a célcsoportunk számára ez vonzó, de kíváncsiak vagyunk, mennyire lesznek erre nyitottak a teljes biztosításkötési, ügyintézési folyamat tekintetében, azaz, hogy a szerződéskötéstől, a díjfizetésen át a kárbejelentésig mindent egy applikáción keresztül intézzenek.”

Ami extra még a hagyományos biztosítókhoz képest, hogy lehetőség van saját kockázati közösségek létrehozására is, amiben a tagok kedvezményt kapnak, ha nem okoznak kárt egy évig.

Ez a kedvezmény akár a befizetett díj 25 százaléka is lehet (legalább 46 főt összegyűjtő közösség esetén), amivel le lehet tornászni az éves díjat a legolcsóbbak közé.

A célközönség elsősorban azok a fiatal(os) autótulajdonosok, akik városban élnek, és hétköznap kevesebbet használják az autójukat, inkább hétvégén, illetve az agglomerációban élők, akik ingáznak, de a város szélén általában leteszik az autót és más közlekedési eszközre pattannak. Összességében azoknak éri meg, akiknek van autójuk, de nincsenek hozzánőve, az átlagosnál kevesebbet használják, és talán eddig ezért nem is kötöttek rá casco biztosítást.

A cél 1000-1200 felhasználó elérése egy év alatt, ehhez egy gerillamarketing-kampánnyal is készülnek. A cascón kívül extra szolgáltatásokkal is bővítenének, például automata parkolásfizetéssel vagy igazolással az autó használtságáról, ha a tulaj el akarná adni. És hogy mi a távlati terv? Ha itthon beválik, a Generalin keresztül más országokba is elviszi a szolgáltatást, hogy elég nagyra nőjenek ahhoz, hogy felkeltse valamelyik biztosító vagy régiós szereplő érdeklődését és felvásárolja a céget.

 

„Egy gyufaszálat sem számolok el a cégben, a telefonom is a saját nevemen van.”

Holló Gábor, milliárdos, a Hírkereső.hu alapítója