Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Biden Merkel Twitter

Egyetértettek, hogy nem értenek egyet – az energia fontosabb a biztonságnál

Közösen mondta el az Egyesült Államok elnöke és Európa – de facto – első embere, hogy egyetértenek ugyan, de amúgy nem értenek egyet. Berlint kevéssé érdekli a kelet-európai helyzet, ha saját energiabiztonságáról van szó.

Washingtonban látogatta meg Angela Merkel német kancellár Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét. Valószínűleg ez az utolsó hivatalos találkozó, ahol Németországot Merkel képviseli. A találkozón hiába hozott fel Biden biztonsági aggályokat az orosz befolyásnövekedés ellen, hiába magyarázott Ukrajna gyengülő helyzetéről,

Merkel újra világossá tette: a német energiabiztonság fontosabb a geopolitikai problémáknál.

A biztonsági problémákat természetesen az Északi Áramlat 2 nevű gázvezeteték veti fel. Merkel ugyan egyetértett abban: nem szabad hagyni, hogy Moszkva a vezetéket az orosz befolyás növelésére használja és arra, hogy sakkban tartsa saját szomszédait. Különösen az Ukránokat, akik most tranzitdíjat szednek az országon áthaladó, Oroszországból Európába tartó földgáz után. Az ukrán gázellátást pedig az elmúlt években több esetben is csak az szavatolta, hogy rajtuk keresztül fut az egyetlen, Európába tartó gázútvonal – ha az oroszok lekapcsolják az ukrán gázt, azzal Európa is nyersanyag nélkül marad.

Itt azonban meg is állt a nagy egyetértés, Berlint, úgy tűnik, csak szavak szintjén érdekli az ukrán helyzet.

Merkel a találkozó után azt mondta: máshogy értékeljük, hogy mit jelent ez a projekt. „Ukrajna tranzitország kell, hogy maradjon és a területi szuverenitáshoz is joga van.” Azonban a hangzatos kijelentést tettek nem követik, a gázvezeték nemsokára kész, a Moszkva és Berlin közt fekvő államok, különösen Ukrajna pedig egyszerűen hoppon marad, elveszti óriási aduászukat, hogy rajtuk keresztül érkezik az orosz gáz a kontinensre.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke is diplomatikus volt: „Egyetértettünk a kancellárral, hogy Moszkva nem használhatja a vezetéket fegyverként a saját szomszédai ellen.” Korábban elemzők valamennyivel hangsúlyosabb kiállást vártak Bidentől,

bár azt nem tudni, mit tehetett volna, hiszen a vezeték még a nyáron elkészül és működésbe lép.

Az Északi Áramlat 2 egy közel 10 milliárd eurós projekt, egy 1200 kilométeres gázvezeték, amely közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot, kihagyva a köztes országokat, a balti államokat, Lengyelországot és Ukrajnát. A vezeték már majdnem kész. Amerika – és Európa egy része is – amiatt aggódik, hogy a projekttel Moszkva túl nagy befolyást szerezne Németországban, Európa függősége az orosz földgáztól pedig csak súlyosbodna – a mostani 40 százalékról 60-ra nőne az orosz gáz részesedése a német piacon.

Berlin viszont az német energiabiztonság javítását várná attól, hogy végre közvetlenül érkezne a gáz Moszkvából, nem pedig az oroszokkal kényes kapcsolatot ápoló köztes országokon át.

Főleg, hogy végre kiiktathatná az európai gázexport nagyjából Ukrajnát,

amely országgal régóta rendkívül feszült Moszkva viszonya, olyannyira, hogy az orosz haderő egy jelentékeny része a határon állomásozik, a határterületeken pedig évek óta gyakorlatilag háború folyik.

Az Egyesült Államok 2019-ben már szankcionálta a vezeték építésében résztvevő cégeket, számos uniós tagállam is tiltakozott az építkezés ellen. Az aggályok egyrészt biztonsági jellegűek – Washington szerint a vezeték aláássa az orosz befolyásszerzés csökkentésére tett kísérleteket –

másrészt piaci jellegűek, hiszen Amerika a saját, az orosz gáznál drágább cseppfolyósított földgáz számára akar piacot szerezni.

Biden azonban hatályon kívül helyezte a szankciókat, szerinte ugyanis mire hivatalba lépett, a vezeték már majdnem készen volt, semmi értelme nem maradt a szankcióknak.

De legalább javul Európa viszonya Washingtonnal. Forrás: Twitter.

Szóba kerültek a járvány miatti utazási korlátozások is. Jelenleg az amerikaiak beutazhatnak a legtöbb európai országba, de a schengeni övezetből csak úgy érkezhetnek utasok amerikai földre, hogy vagy állampolgárok, vagy olyan országból érkeznek mi nincs az amerikai járványhivatal, a CDCP tiltólistáján. Biden kérte saját kormányzatát, hogy lassan helyezzék a tiltást a hatályon kívül.

Ez még nem történt meg, de az elnök azt ígérte: „pár nap múlva választ ad, mi történik majd.”

Az azonban pozitív, hogy Európa és az Egyesült Államok viszonya a Donald Trumppal terhelt évek óta javulni kezd. Angela Merkel októberig marad hivatalában, addig pedig rendszeresek lesznek az észak-atlanti egyeztetések, mindkét politikus javítani akar a gazdasági tömbök közti kapcsolaton.

Borítókép: Angela Merkel és Joe Biden Washingtonban. Forrás: Jose Biden // Twitter

Oszd meg!