Egykori legendás magyar gyárakat vásárolt vissza magyar tulajdonba, szisztemitkusan építkezve jutott a Forbes gazdaglistájának élmezőnyébe, a nyilvánosságot nem igazán keresi, de kérdéseinkre eddig is mindig szívesen válaszolt (nem a sajtóosztály, hanem ő maga, megbízhatóan, pár órán belül), most pedig leültünk vele hosszabban is. Felcsuti Zsolt az egyik legjobb példa rá: privatizáció, kapcsolatok és állami üzletek nélkül is odajuthat valaki az elitbe.
Évek óta ott van a Forbes gazdaglistájának elitklubjában, a régió legnagyobb ipari befektetési csoportját építette fel a szövetkezeti világból indult kis családi cégből, az MPF Holding ma már globális játékos, bevételének 99 százaléka export, közponjta Szingapúrban, tulajdonosa leginkább Zürichben szeret lenni. Felcsuti Zsolt története tökéletes példa arra, hogy privatizáció és (politikai) kapcsolatok nélkül is feljuthat valaki a csúcsra. A nyilvánosság előtt mégis kevésbé ismert a neve, nem is igen szerepel a lapokban, a Forbesszal azonban szívesen leült egy hosszú interjúra, hogy elmesélje történetét.
Felcsuti Zsolt a legfrisebb Forbes-listán a 6. helyen szerepel 151,5 milliárd forintos becsült vagyonnal.
A 90-es évek közepén a magyar cégek többsége nagyon nehéz helyzetben volt,
a Felcsuti család sem érezte magát a rendszerváltozás nyertesének.
Pedig Zsolt apja, Felcsuti Csaba már a 70-es évek végén vállalkozott, előbb társaival egy kisszövetkezetben, majd a kor szokásainak megfelelően saját gmk-jában gyártott fém- és műanyagtermékeket . Az érdi családi házban felül lakott a család, középen volt két iroda, lent meg a gépek. „Ha nem is figyeltem oda, rám ragadt sok minden” – mondja a 71-es születésű Zsolt. Belenőtt a családi bizniszbe. Otthonról hozta a műszaki vénát, ami jól kiegészíti ma is a közgazdász tudását. És a konzervatív gondolkodást is édesapjának köszöni.
Felcsuti Zsolt, az MPF Holding tulajdonosa, a Forbes 2019-es rangsora szerint a 6. leggazdagabb magyar. Fotó: Orbital Strangers
A rendszerváltás körüli hiánygazdaságban, húszas évei elején – még külön mozogva a családi cégtől – ő is rátalált a kitűnő árrést biztosító ősmagyar üzleti modellre: csencselt. Hozott be mindent, amire igény volt, akkoriban menő alámondást is gyártatott a Németországból importált műsoros videókazettákra. Aztán egy kereskedelmi cégnél kezdett el dolgozni Svájcban, értékesítési és marketingvonalon, ami meghatározó lépésnek bizonyult. Ott lett tökéletes a némettudása, és az értékesítési tapasztalat is jól jött itthon, nem csak a kecskeméti látogatáson. Az pedig máig tartó hatás, hogy megszerette az országot, azt, hogy Svájcban minden rendben van és működik. Máig ott szeret leginkább élni.
Nagy múltú magyar cégeket vásárolt “vissza”
Szisztematikusan építkezve, a nyereséget visszaforgatva vált annyira stabillá és erőssé a cégcsoport, hogy 15 év múltán a nagy pénzügyi válságot is higgadtan tudták kihasználni akvizíciókra.
Amikor szinte mindenki nadrágszíjat huzigált, és karcsúsított, Felcsuti Zsolték jó áron vásároltak.
Sorban megszereztek több régi magyar céget, a legismertebb talán a Kemikál, amit egy igazi multitól, a Henkeltől vettek meg, beszállva ezzel az építőanyag-gyártásba. A Widenta és a Clarflex szerszámgyárak is nagy multú magyar üzemek voltak, amiket korábban privatizáltak, ezeket is az MPF “vette aztán vissza” magyar kézbe. Az egyik legnagyobb dobásuk pedig a FÉG 2010-es felvásárlása volt, a cég Kelet-Közép-Európa legnagyobb konvektor- és fűtőkészülékgyártója.
A teljes sztori a Forbes januári számában olvasható.
Felcsuti Zsolt interjút is adott lapunknak, ebből válogattunk ki 5 megfontolásra érdemes, érdekes gondolatot.
- Keress olyan piacot, amiben jó vagy, és ami túl nagy a kkv-knak, de túl kicsi a multiknak.
- Fontos, hogy ma is igyekszünk mindent úgy csinálni, hogy senki se legyen pótolhatatlan a csapatban. Én se vagyok az.
- Soha ne akarj szerelmes lenni egy termékbe vagy szolgáltatásba. Ez a legnagyobb vállalkozói hiba, amit elkövethetünk. Mi nem a termékeinket, hanem az üzletet szeretjük.
- Fontos, hogy mindig figyeljük a számokat, soha ne higgyük azt, hogy egy termékből marha sokat eladunk, és az milyen jó. Mindig a számok döntenek.
- Magyarország Európa része, azt nem lehet tartani, hogy Hegyeshalomnál vége az országnak. Aki nem találja meg itt a számításait, többet akar keresni, az eddig is elment, ezután is el fog. Ezért hamarosan itt is hasonló bérek lesznek, mint nyugatabbra, az a vállalkozás pedig, amelyik nem tud Magyarországon olyan tevékenységet folytatni, ami megfelelő hozzáadott értéket prezentál egy termékben vagy szolgáltatásban, annak le kell húznia a rolót.
A címlapról ajánljuk
Magyarország 50 leggazdagabb embere – már nem Csányi az első
