Barna Balázs hét éve, a budapesti iroda indításakor csatlakozott a Wise-hoz, felelt az európai terjeszkedésért, majd Észak-Amerikáért, ma pedig Texasban vezeti a termékfejlesztést, 5 hónapja pedig Austin város technológiai tanácsába is beült.
A Barna család 2022-ben, a covid miatti lezárások közepén az utolsó, Európából az USA-ba tartó járatok egyikén érkezett meg Texas fővárosába, ahol senkit sem ismertek, és a járvány miatt néhány hónapig nagyon kevés lehetőségük volt arra, hogy bárkivel is megismerkedjenek. Azóta a Wise irodája Austin legmenőbb üzleti negyedében közel 400 fősre nőtt, és Balázs a fejlesztői csapat mellett az egész iroda operatív irányításáért felel.
„Amikor kimentünk, féltünk, hogy egy westernben kötünk ki, de a texasiak nagyon befogadók, és a déli vendégszeretet a helyiekre nagyon jellemző. Simán sétálok a gyerekkel az utcán és az autóból az emberek ránk integetnek, meg mosolyognak. Abszolút családbarát a hely.”
Barna Balázs most ingben és zakóban fogad a Wise Váci úti, immár 800 főt foglalkoztató irodájában. „Láttam, hogy standupolsz. Én is nagyon szeretem a standupot, Austinban voltam Andrew Schulz-on is” – kezdte nem sokkal a bemutatkozás. Szerencsére nem olyan komoly, mint amilyennek látszik, de pont annyira felkészült. Az online pénzügyi szolgáltató már 12 millió ügyfelet szolgált ki, 6000 embert foglalkoztat, Budapest fontos hídfőállása, Balázs pedig fontos szereplője lett a cég nemzetközi terjeszkedésének.
A kódolás családi örökség
Balázs korai életútja egy klasszikus szilícium-völgybeli tech-alapítóéra hasonlít: a számítógépek iránti szeretetet az anyatejjel szívta magába, édesapja szoftverfejlesztő volt, mindig volt a közelében computer. Már 5 éves korában nagyjából össze tudott szerelni egy számítógépet darabokból, amire aztán még a Windows-t is felrakta (ránézésre a 95-ös kiadás lehetett). Mivel sok választása nem volt, apukája buzdítására hamar elkezdett kódolni is, egészen az Assembly-től indulva sajátította el az egyre absztraktabb programozói nyelveket.
Amikor az egyetemválasztásra került a sor, már elég penge volt programozásból, így üzletibb irányú képzésre ment, de a nullákat és egyeseket sem engedte el teljesen: a Corvinus gazdaságinformatikai szakára járt. Az egyetem alatt is végig dolgozott szoftvermérnökként a Morgan Stanley-nél, később két évet húzott le az MSCI (Morgan Stanley Capital International) budapesti irodájában, ami az amerikai bankóriás spinoff vállalata. Fiatalon szerzett komoly tapasztalatot nagyvállalatoknál, érezte, itt a váltás ideje. „Olyan környezetre vágytam, ahol az innovováció nagyobb szerepret játszik ”. Kapva kapott az alkalmon, amikor a Wise – akkoriban még Transferwise – irodát nyitott Budapesten.
„Az első beszélgetés alatt már éreztem, hogy itt a helyem: itt az emberek teljesen máshogy állnak a technológiához, máshogy látják a munkát, nem feladatokban, hanem kihívásokban gondolkoznak.”
Első nagy projektje a Wise-ról indított utalások megérkezését előrejelző funkció volt, ami bár nem hangzik túl izgalmasan, de aki vezetett már kisvállalkozást tudja, hogy mennyire fontos ezeket pontosan látni cash-flow menedzsment szempontból. Balázs most is csillogó szemmel meséli, hogy technológiai oldalról sem éppen triviális a dolog. A különböző pénznemek különböző bankláncokon átfutó különböző folyamatait kellett megsaccolni úgy, hogy igazából amint a pénz elhagy egy Wise-számlát, semmi ráhatásuk nincs a folyamatra. A végén 40 százalékkal javult a becslésük, de ehhez az eredményhez nem csak kódolni kellett, a belső operációs csapat pénzkezelési folyamatait is át kellett rendezni, amihez jól jött Balázs üzleti affinitása. Megtalálta magát az új közegben, lubickolt a munkakultúrában és keményen dolgozott. Hat hónap után vezető fejlesztő lett.
Az MNB-ben ezt nekem a mai napig nem hiszik el
De mi is ez a kultúra, ami ennyire meghatározza a Wise-t? A cég alkalmazottai pozíciótól függetlenül tisztában vannak azzal, és el is tudják magyarázni, hogy saját munkájuk miként járul hozzá a felhasználói élményhez. Ez az élmény pedig negyedévenként több mint 30 milliárd fontot mozgat meg határokon át. Minden döntést az a vezérelv irányít a cégben, hogy a felhasználónak olcsóbb, gyorsabb vagy jobb ügyfélélménye legyen a nap végén.
Az első sikeres projekt után Balázs az európai banki kapcsolatokért felelős fejlesztő csapatot kezdte el építeni, ami kezdetben kétfős volt, ma már jóval többen vannak. A Wise nagyon erős saját infrastruktúrát épített az évek során, az adott piacokon kétféle módon tud megjelenni. Vagy helyi, ún. gateway bankkal dolgozik együtt, vagy közvetlenül integrálódik a fizetési hálózatokba, ezt preferálják, hiszen biztonságosabb, gyorsabb és hatékonyabb, és ennek a stratégiának a pénzügyi előnyeit tovább is tudják adni a felhasználóknak.
Mint már említettük, Budapest fontos központja a globális fintech cégnek. Az ugyanakkor egyedi, ahogy a magyar piacba integrálódtak: Magyarországon a Wise saját számlát vezet az MNB-nél (ezért nincs szükségük külön banki partnerre).
Balázs évekkel ezelőtt egy konferencián összefutott az MNB egyik vezetőjével, majd jópár megbeszélés után végül bedobta neki az ötletet, mi lenne ha a Wise közvetlenül kapcsolódna az MNB rendszereihez? Mivel a jegybank emberei jól ismerték a nemzetközi trendeket és ekkorra már tisztában voltak a Wise üzleti logikájával – és rendszereiket is kellően robusztusnak találták –, így az olcsóbb és gyorsabb külföldi átutalásokat elősegítendő progresszívan álltak az integrációhoz. Zöld utat kapott a projekt.
„Az MNB-ben a mai napig nem hiszik el nekem, hogy a teljes integrációt magyar adatközponttal, négy pénzügyi rendszerhez való csatlakoztatással a Wise oldalán összeraktuk 8 hónap alatt és három fejlesztővel, miközben a nagybankok az azonnali fizetési átállást előtte két évig fejlesztették.”
Cowboyok földjén
Az európai, majd az amerikai terjeszkedésért is felelt. Fotó: Orbital Strangers / Forbes archív
Balázs egyszer egy vacsorán vett részt, a meghívó fél Texas kormányzója, Greg Abbott volt. Az asztalnál szóba került, hogy Texas önmagában a világ hetedik-nyolcadik legnagyobb gazdasága lenne, közvetlenül Franciaország után. Abbott viccesen megjegyezte, ha megelőzik a franciákat, akkor sült krumplival, azaz french fries-zal fogja megünnepelni (ami a nevével ellentétben belga találmány).
A covid alatt, 2022-ben Balázs megint új kihívásokat keresett, de semmiképp nem akart elmenni a Wise-tól. A legtöbb újhullámos pénzügyi szolgáltatóhoz hasonlóan, a Wise is kitűzte zászlaját az amerikai piacon, de a működés még kezdeti stádiumban volt két irodával New Yorkban és Tampában. Aztán felmerült az ötlet, hogy Austinban egy új központot építsenek, a cél az volt, hogy a különböző csapatok tudását egyesítsék egy helyen. Meglett a kihívás, a család pedig kiköltözött Texasba.
Az austini iroda a város északi, vibráló üzleti negyedében, a The Domain-ben található. Forrás: Wise.
Az amerikai bankrendszer
Az amerikai bankrendszer a 70-es években ragadt, sok más infrastrukturális kerettel egyetemben. A két meghatározó amerikai bankközi utalási rendszer a wire transfer, ami a hazánkban is bevett átutalásnak felel meg. Az eredetileg 1872-ben a Western Union által kialakított telegráf-hálózaton zajló utalások szellemi örökösének tekinthető rendszert jellemzően nagy értékű tranzakciókhoz használják. Legtöbbször napon belüli utalást tesz lehetővé, mert bank-bank direkt kapcsolatokon alapul, nincs egy központi elszámolóház.
Emiatt viszont sokkal drágább is, mint a másik rendszer: az ACH, vagyis az Automata Elszámolóház (Automated Clearing House). Az ACH a 70-es évek elején kialakított digitális rendszer, ami a papír alapú csekkek bináris síkra helyezett imitációja. Akárcsak a csekkek, az ACH tranzakciók feldolgozása is tömbösítve zajlik, így a hálózat forgalmának függvényében az elszámolás több napot is igénybe vehet. Az utalásokhoz képest az ACH olcsó – jellemzően ingyenes – és képes kezelni be-és kifizetéseket is, pont mint a magyar sárga csekk megoldás, csak digitális, viszont sok időt vesz igénybe, amíg a pénz megérkezik.
Az igazi baj akkor van, ha dollárt akarunk külföldre küldeni az USA-ból. Ennek van egy szinte standard 15 dolláros minimum díja, ami abból fakad, hogy külföldre szinte csak a drótos megoldással lehet utalni, és csak SWIFT-rendszeren keresztül. Ennek használati díjából és az egyéb banki szereplők által levett marginból áll össze a 15 dolcsis díj. Az amerikai jegybank, a FED évek óta dolgozik egy modellfrissítésen, de ez még sehol sem tart.
A Wise megoldása itt tud igazán jól versenyezni a klasszikus bankrendszerrel, a nemzetközi utalásokon próbálnak alámenni az áraknak. A cég piacra lépése Amerikában elég jól sikerült, pedig szinte kizárólag a „szájról-szájra” marketing modellt követték, az ügyfelek 70 %-a ajánlás útján érkezett. Hagyták, hogy a felhasználói élmény és a költségek csökkentése beszéljen helyettük.
Austin Texas fővárosa, kulturális központ, európai léptékben értelmezhető méretű a maga 1 millió lakójával (elővárosokkal együtt is csak 2 millióan élnek itt), jellegében is nagyon eltér az olyan olajipari és kereskedelmi központoktól mint Dallas vagy Houston. A város az elmúlt negyven évben hatalmas változásokon ment keresztül: ahol húsz éve még tehénfarmok voltak, mára már hatalmas lakóövezetek, irodaparkok színesítik a tájat. Texas tudatosan rengeteg belső migrációt támogató kezdeményezést és adókedvezményt léptetett életbe, a szabályozás nagyon liberális, ami vonzó a cégeknek és a munkavállalóknak is. Ennek hatására 2022-ben csak Kaliforniából több mint százezer ember költözött – az amúgy jóval olcsóbb – Texasba, miközben egyre több technológiai vállalat választotta székhelyének Austint, vagy hozott ide irodát.
A város egyre inkább az ország szintjén is meghatározó technológiai központtá kezdi kinőni magát. A legtöbb FAANG (mielőtt még a Magnificent Seven menő volt, így hívtuk a techóriásokat) cég tart fent irodát a városban, de jelen van a Dell, az Intel és az AMD is. Elon Musk is épített itt egy Tesla gigagyárat a város délkeleti határában, közel a nemzetközi repülőtérhez és a Forma-1 pályához.
Hogy a tech cégek bevonzása milyen fontos stratégia, azt jól mutatja, hogy a városházán létrehozták a Technológiai Tanácsot (Technology Council), ami azon dolgozik, hogy hogyan tudná még vonzóbbá tenni a várost a szektornak. Balázs idén már ennek is a tagja, és aktívan részt vesz a különböző ösztönzők kitalálásán dolgozó munkacsoportokban. Noha Austin jó helyzetben van, Amerikán belül komoly verseny van a városok között, hogy ki tud elhozni egy-egy új befektetést, gyárépítést. Adókedvezményekkel, a beruházóknak kedvező infrastrukturális fejlesztésekkel tudnak versenyképesek lenni a városok.
„Ezeknek a beruházásoknak van egyfajta dominóhatása, ha egy-egy jelentős tech cég átteszi a székhelyét Austinba és jók a tapasztalatai, többen követni fogják. Persze kellenek még megfelelő szolgáltatások, oktatási- és szórakozási lehetőségek és a lakhatás kérdése is bejön a képbe, emiatt nagyon komplex egy ilyen tanács feladata. Ökoszisztéma szinten kell gondolkozni.”
Balázs szerint, amit a Tech Council csinál Austinban, követendő példa lehet más városok, például Budapest számára is. Azt mondja, ha egy város meg tud szólítani egy-egy Wise-hoz hasonló vállalatot vagy egy scaleupot – még ha az csak Series B befektetési kör magasságában is van –, már az is tud jó hatással lenni a helyi startup közegre. Megérkezik egy erős kultúrával rendelkező, agilisen működő cég, ahol még sok ilyen, de már tapasztalt ember dolgozik. Ez jó táptalaja annak, hogy egy ponton ezek az alkalmazottak akár saját cégeket indítva bővítsék tovább az ökoszisztémát, közben pedig egyre erősebb a cégek közötti tudástranszfer.
A kérdés mindig a kritikus tömeg megtalálása, hogy elegendő számú ember menjen át ezeken az élményeken.”
Mi, magyarok mindenhol ott vagyunk, így természetesen Austinban is egy jelentős magyar diaszpóra alakult ki. „Létezik egy magyar közösség, akik összejárnak, a legutóbbi karácsonyi partin több százan voltunk.” Austinban van a magyar Seon amerikai irodája is, és már mindkét alapító kint él a városban családostul. Balázs és Bence ( Jendruszák Bence, Seon egyik társalapítója) jóban vannak, át is járnak egymáshoz.
Wise és az AI
A Wise már azelőtt használt AI-t, hogy az menő lett volna. Főleg csalásmegelőzés és ügyfélszolgálati vonalon használják a különböző specializált mesterségesintelligencia-modelleket a Wise-nál, azonban Balázzsal mélyebbre tudtunk menni a témában.
„A mostani AI modellek nagyon hatékonyak repetitív feladatok elvégzésében és jól prediktálható szövegek és struktúrák előállításában, így például nagyon hasznosak tudnak lenni a programozás területén. Vegyük a különböző programnyelveket és azok fejlődését. Minden egyes újabb programnyelv egy extra absztrakciós réteg, aminek hatására egyre javul a programozási produktivitás. Értelmezhetjük úgy, hogy jelenlegi LLM-modellek is csak egy extra absztrakciós réteget raknak a programozói feladatokra, és továbbra is fontos az emberi hozzáadott érték. Nagyon könnyű jó válaszokat kapni, de az a fontos, hogy olyan emberek üljenek nálad, akik a megfelelő kérdéseket tudják feltenni.”
Balázs a Cursor.ai példáját hozza fel. „A Cursor jelenleg ott tart, hogy olyan érzés vele dolgozni, mintha egy nagyon jó szemű medior programozó felügyelné a munkádat és segítene kiszúrni a hibáidat, megírni helyetted bizonyos kódsorokat.” A fentiekből adódóan az AI-adoptációból is leginkább azok a cégek fognak profitálni, ahol a mérnöki munka köré szerveződik a kultúra.
A finom egyensúly fenntartása
Balázs szerint az elsődleges sikertényező a Wise sztorijában a folyamatos és gyors iteráció, amit a vásárlói visszajelzési ciklusok rövidítésével próbálnak még tovább pörgetni, hogy tényleg csak olyan megoldásokon dolgozzanak, amik szinte azonnal mérhető hatással vannak a termék felhasználói élményére.
Ehhez rengeteg ötleten dolgoznak házon belül és ezeket minél hamarabb a felhasználók elé teszik, majd a visszajelzések alapján változtatnak, döntenek, adott esetben lelövik a projektet. Ezzel meg tudják tartani a fókuszált kivitelezés és kísérletezés közötti finom egyensúlyt.
„Szerintem ez az igazán fontos, hogy az ötleteket hogyan tudjuk megkérdőjelezni, visszacsatolni majd termék szinten megvalósítani és folyamatosan, inkrementálisan fejlődni.
Biztos vagyok benne, hogy a Nokiánál is sok jó ötlet volt 2009-ben, amiből nem sok látott napvilágot a termékekben, nézd meg hol vannak most.”
A siker receptje: furcsának maradni. Forrás: Wise
