Úgy néz ki, az amerikai elnök megint farkast kiáltott – már ha ebben a metaforában az Egyesült Államokat tekintjük farkasnak. Fenyegető davosi beszéde után néhány órával Donald Trump már megegyezésről és a vámok visszavonásáról beszélt.
„Nem fogok erőt használni. Csupán egy helyet kérek, amit Grönlandnak hívnak” – mondta egyebek mellett Donald Trump szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon. Beszédében az amerikai elnök látszólag kizárta az erőszakos eszközök alkalmazását – az Air Force One felszállása előtt még úgy fogalmazott: „Nincs visszaút” –, ugyanakkor igen fenyegető stílusban vitte még mélyebbre a transzatlanti kapcsolatokat.
Trump szerint csak az Egyesült Államok képes megvédeni, fejleszteni és jobbá tenni Grönlandot, hiszen ők „nagyhatalom”, Dánia pedig egyszerűen nem az. „Az Egyesült Államok tartja a világot a víz felszínén”, mondta, és az olyan országok, mint Svájc – a fórum házigazdája –, próbálják kihasználni őket. „Nélkülünk a legtöbb ország nem is működne” – mondta hetvenkét perces beszédében. Ez a retorika azonban nem volt hosszú életű.
Néhány órával később az elnök egész más hangvételű üzenetet posztolt ki Truth Social-oldalára. Trump ebben azt írja, „rendkívül eredményes” megbeszélést folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral, amely során kialakították egy jövőbeli megállapodás keretrendszerét Grönlandra, sőt, az egész sarkvidéki régióra vonatkozóan.
Posztjában azt is ígérte: nem fogja bevezetni azokat a vámokat, amelyek február elsején léptek volna hatályba.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Ezt tudjuk a megállapodásról
Az amerikai Forbes összefoglalójában emlékeztet: Trump február elsejétől vetett volna ki 10 százalékos vámot nyolc európai országra (hat EU-tagállam, köztük Dánia, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság), ami 25 százalékra bővült volna júniustól. Az elnök amiatt sújtotta az említett országokat vámokkal, mert azok (szimbolikusan) fokozták katonai jelenlétüket Grönlandon. Ezeket a büntetővámokat kaszálta el szerdán Trump.
És hogy mit kap cserébe? Konkrét részleteket egyelőre még nem tudni. Arra az újságírói kérdésre, hogy az Egyesült Államok tulajdonába veszi-e a szigetet, nem adott konkrét választ: „Ez egy teljes körű, hosszú távú üzlet, sőt a legnagyobb hosszú távú üzlet, ami mindenki számára kedvező helyzetet teremt, különösen a biztonság és az ásványkincsek tekintetében” – fogalmazott.
A CNBC-nek egyenesen azt mondta, Ruttéval kötött megállapodása „örökké fog tartani.”
A részleteket az amerikai fél részéről többek között JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff fogja kitárgyalni. Mark Rutte szerint a tárgyalás során nem kerültek szóba Dánia szuverenitását sértő kérdések, a NATO-főtitkár szerint az annektálás lekerült a napirendről. Az NBC diplomáciai forrásokra hivatkozva szintén azt írja, hogy szó sem esett amerikai tulajdonszerzésről vagy ellenőrzési jogról.
A Wall Street Journal úgy tudja, nem hirtelen pálfordulásról van szó: svájci látogatása előtt az elnök, a Fehér Ház képviselői és európai vezetők egyeztettek a lehetséges megoldásokról. Az európai képviselet – amelynek Rutte és Friedrich Merz német kancellár is tagja volt – a jutalom és büntetés kettő-az-egyben megoldást választotta:
felajánlották az Északi-sark biztonságának megerősítését, ugyanakkor óva intettek egy NATO-n belüli szakadástól.
Az Egyesült Államok kiegyezik Grönland ásványkincseivel is, állítja egyre több forrás. Fotó: Johannes Plenio // Unsplash
A megállapodás amerikai katonák grönlandi állomásoztatásáról, valamint a sziget ásványkincseiről szólna. Előbbit azonban árnyalja, hogy az Egyesült Államok már 1951-ben védelmi egyezményt kötött Dániával, amely engedélyezte az amerikai katonai jelenlétet Grönlandon – egyelőre nem világos, miben jelentene érdemi változást a mostani üzlet, elképzelhető, hogy a tervezett rakétavédelmi rendszerben, az egész USA-t lefedő Arany Kupola telepítésében kapna fontos szerepet Grönland. Csakhogy ez még inkább egy koncepció, semmint kidolgozott terv, Trump ugyanakkor előszeretettel hivatkozik rá. Ha tényleg ez volt a nagy terv, akkor viszont nem világos, miért kezdett el fenyegetőzni a sziget annektálásával.
Az ásványkincsek esetében Trump már tágabban fogalmazott: egyik interjújában úgy nyilatkozott, hogy „Európa is részt fog venni az ásványi jogok kiaknázásában, és mi is”.
A WSJ értesülései szerint az USA akár vétójogot is kaphat, amely Oroszországot és Kínát hivatott távol tartani a sziget erőforrásaitól.
Kincsek a jégtakaró alatt
Trump nyilatkozataiban következetesen hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak nem ásványkincsei miatt van szüksége a területre. „Ahhoz, hogy a ritkaföldfémhez hozzáférjünk, több száz méter vastag jégrétegen kell átjutni. Nem ezért van rá szükségünk, hanem nemzetbiztonsági okokból” – mondta például Davosban. Mégis: Trump valószínűleg nem fog nemet mondani ezekre az extrákra.
Persze, ha hozzá tud ezekhez férni. A CNN részletes cikkében arról ír: Grönland ásványkincseit hasznosítani drága, és rendkívül nehéz feladatnak ígérkezik. A sziget ásványkincseinek nagy része az Északi-sarkkörön túlon eső területen van, itt pedig több kilométer vastag jégtakaró fedi a földet, ráadásul az év jelentős részében sötét van. A szigetnek emellett infrastruktúrában (a nagyobb városokon kívül nincsenek utak) és munkaerőben sincsenek megfelelő kapacitásai nagyobb kitermelés elindításához.
Szakértők szerint a területének 80 százalékán jéggel fedett Grönlandon a bányászat akár tízszer annyiba is kerülhet, mint kevésbé extrém időjárási körülményekkel rendelkező területeken.
Trump érdeklődése nem újkeletű: Grönland ásványkincsének mítosza már a múlt században is vonzotta az Egyesült Államokat. Fotó: Maiya Simanovich
Grönlandon az Európai Bizottság által meghatározott 34 kritikus nyersanyag közül 25 található meg. A sziget jégtakarója többek között az elektromos járművekben és szélturbinákban használt állandó mágnesekhez szükséges ritkaföldfémeket, valamint aranyat, uránt és grafitot is rejt.
Az ásványok megtalálása, valamint feltárása jelenti a legnagyobb feladatot: 100 ásványkutatási projektből átlagosan mindössze egy válik valódi bányává. Ha a feltárás során még fel is fedik az adott bánya által nyújtott lehetőségeket, általában további tíz év kell ahhoz, hogy elkezdődjön a valódi kitermelés. A Reuters gyűjtése szerint Grönlandon két nagyobb területen zajlik bányászat jelenleg, öt további projekt kapott kitermelési engedélyt, míg további két helyen tárják fel vállalatok a lehetőségeiket.
Arról, hogy Grönland mennyit is érhet valójában, ebben a cikkben írtunk részletesen.
Mi enyhítette meg Trumpot?
Az Európai Unió Trump svájci érkezése előtt kétségbeesetten kereste, mivel tudna visszavágni az Egyesült Államoknak. Emmanuel Macron francia elnök múlt vasárnap például felkérte az EU-t, hogy aktiválja Anti-Coercion Instrument (ACI) eszközét, ha Trump vámjai életbe lépnek. A jogi keretrendszer (amelyet köznyelvben az unió bazookájának neveznek) a tagállamokat hivatott megvédeni harmadik országok gazdasági kényszerítő akcióitól.
Ennek aktiválásával az EU korlátozhatja bizonyos áruk és szolgáltatások kereskedelmét, a befektetéseket, közbeszerzéseket, vagy akár a szellemi tulajdonjogot.
A terv végül nem jutott el a gyakorlatig, ellentétben az Európai Parlament szerdai döntésével, amely megakadályozta a tavaly nyögvenyelősen létrehozott amerikai-európai kereskedelmi megállapodás ratifikálását. Ez az az egyezmény, amely szerint az USA 15 százalékos vámtarifát vet ki az Európából érkező árukra, de olyan részeket is tartalmaz, minthogy Brüsszel több milliárd dollár értékű beruházásokat és energia-beszerzéseket vállal.
Trump visszavonulójában szerepet játszhattak a héten felpörgő pénzpiaci folyamatok. Bezuhantak a részvény- és kötvényárak, miközben a kincstári hozamok ugrottak. A feszült geopolitikai helyzettől és ez európai befektetők esetleges amerikai állampapírokból való visszavonulása miatt a befektetők pánikba estek: nem meglepő, hogy ebben a környezetben az arany, valamint az ezüst tudott igazán szárnyalni.
Washington, 2025. január 16.
Scott Bessent befektetési szakember, Donald Trump megválasztott amerikai elnök pénzügyminiszter-jelöltje a szenátus pénzügyi bizottságának meghallgatására érkezik a washingtoni Dirksen szenátusi irodaházban 2025. január 16-án.
MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Az amerikai költségvetés szempontjából a megugró kincstári hozamok azért különösen érzékenyek, mert az USA rekordméretű hiányát folyamatosan újra kell finanszírozni. A Deutsche Bank elemzője egyenesen úgy fogalmazott a Guardiannak: „az Egyesült Államok legnagyobb gyengesége, hogy másokra támaszkodik a számláinak kifizetésében.”
Hozzátette: „Európa nem csak Grönlandot, hanem sok amerikai állampapírt is birtokol.”
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hiába próbálta olyan mondatokkal lesöpörni az aggályokat, mint például „Azt kérem mindenkitől, hogy dőljön hátra, vegyen egy mély levegőt, és hagyja, hogy a dolgok a maguk útján haladjanak”, vagy „Dánia amerikai kincstárjegyekbe történő befektetése, akárcsak Dánia maga, irreleváns”, nem segített. Bár Bessent a jelenségtől sem tart, szerinte az, hogy az európaiak eladják amerikai eszközeiket, egy hoax, amit a Deutsche Bank elemzője talált ki.
A szintén Davosba utazó legendás befektető, Ray Dalio már kedd este arról beszélt, hogy Grönland miatt Trumpnak valaki már vissza is vágott: a kötvénypiac. A 10 éves amerikai kötvényhozamok miatt csak még idegesebbek lettek a befektetők.
A számok márpedig nem hazudnak: a hét elején a tőzsdék az Atlanti-óceán mindkét oldalán zuhanásba kezdtek, a Wall Street kedden október óta legrosszabb napját élte át. Az S&P 500 2,1 százalékos, a Dow Jones pedig 1,8 százalékos csökkenéssel zárt. A Nasdaq index majdnem 2,5 százalékot esett, míg a Tesla és az Nvidia több mint 3 százalékot, milliárd dollárokkal csökkentve piaci értéküket.
A piacok most fellélegezhetnek: úgy tűnik, más-más érdekekből, de a felek elássák a csatabárdot. A kérdés csak az, hogy milyen mélyre.
