A befektetők egyre idegesebbek, ha Amerikát kell finanszírozni. Mi van, ha azt mondják, hogy nem is akarják? Az amerikai adósság hatalmas szelete van Kína és Japán kezében. Trump geopolitikai játéka felfedi a dollár uralta világ sérülékenységét is.
A kötvénypiac tegnap visszavágott: az amerikai hozamok emelkedni kezdtek a Trump által kirobbantott újabb kereskedelmi feszültségek hatására. A legendás befektető, Ray Dalio (borítóképünkön) szerint a következő kockázat a „tőkeháború”, amikor maga a pénz válik geopolitikai fegyverré.
Tegnap az amerikai 10 éves államkötvény hozama 4,29 százalékra emelkedett, ami napi szinten 0,06 százalékpontos növekedést jelentett. Ez a szint szeptember óta a legmagasabb, miközben akkor a rövid lejáratú kamatok még 75 bázisponttal magasabban álltak a jelenleginél.
Ez szokatlan jelenség: azt mutatja, hogy a globális befektetők adják el a hosszú lejáratú amerikai állampapírokat, és egyre magasabb hozamot követelnek – miközben a jegybank szerepét betöltő amerikai központi bank, a Fed épp ellenkező irányba mozdulna.
A jelenség hátterében Donald Trump újonnan felmelegített vámfenyegetései állnak. Az elnök – akit állítása szerint továbbra is bosszant, hogy 2025-ben nem kapta meg a Nobel-békedíjat – szombaton bejelentette: február 1-jétől 10 százalékos vámot vetne ki nyolc NATO-tagország importjára, amely június 1-jére 25 százalékra emelkedne, amennyiben ezek az országok nem támogatják az Egyesült Államok azon lépését, hogy megvásárolja Dániától Grönland szigetét.
Később 200 százalékos vámot helyezett kilátásba a francia borokra és pezsgőkre, miután Emmanuel Macron francia elnök elutasította, hogy csatlakozzon Trump újonnan létrehozott „Béke Tanácsához”.
A befektetők – láthatóan megelégelték azt a bizonytalanságot, amit Trump tervei gerjesztenek – magasabb hozamot kezdtek el követelni az amerikai államadósság finanszírozásáért. Trump közben elutazott az általa nagyon kedvelt Világgazdasági Fórumra, a svájci Davosba, ahol továbbra is a nyugati szövetségi rendszeren belüli feszültségek adják a fő témát. A Fehér Ház agresszív üzenetei miatt Dánia nem is képviselteti magát a csúcson.
A háború, ami nem a kereskedelemről, hanem a tőkéről szól
A történteket nem hagyta szó nélkül az ismert befektető, Ray Dalio, aki régi figyelmeztetését ismételte meg Davosban. A 15,4 milliárd dolláros magánvagyonnal rendelkező befektető a Bridgewater Associates alapítója, amely a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb fedezeti alapja (hedge fund) több mint 90 milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal.
„A kereskedelmi hiányok és kereskedelmi háborúk másik oldalán ott vannak a tőke- és tőkefegyverkezési háborúk. Ha megnézzük a konfliktusokat, nem lehet figyelmen kívül hagyni a tőkefegyverkezési háborúk lehetőségét. Más szóval: előfordulhat, hogy a továbbiakban nem lesz ugyanaz a hajlandóság az amerikai adósság megvásárlására, mint korábban.”
Dalio évek óta beszél a „capital wars”, vagyis a tőkefegyverkezési háborúk fogalmáról. Már 2018-ban nyilvánosan írt róla, majd részletesen kifejtette 2021-ben megjelent könyvében, a Principles for Dealing With the Changing World Order-ben.
Egyszerűen megfogalmazva: tőkefegyverkezési háborúról akkor beszélünk, amikor a pénz maga válik fegyverré.
