Úttörő adatelemzési módszereket visz be cégekhez a magyar Datapao. Az adatos vállalkozás itthonról, magyar szakembergárdával működik, a szolgáltatásaira azonban világszerte van igény. A kockázati tőke helyett a lassú, de organikus növekedés mellett tették le a voksot, a sok befektetett munka most látszik megtérülni.
2020-at írtunk. A Datapao adatelemzéssel foglalkozó magyar vállalkozásként már tisztességes portfóliót tudhatott magáénak: százmillió forint feletti éves bevétel, több tízmilliós profit, stabil partnerek. A sikerekre más is felfigyelt: érkezett egy komoly felvásárlási ajánlat egy amerikai cégtől. A két tulajdonos, Gulyás Máté és Tóth Zoltán hajlott is az eladásra. „Elengedtük azokat a projekteket, amik nem illettek a felvásárlók profiljába” – emlékezett vissza utólag Máté.
A koronavírus azonban mindent elsöpört. „Szétesett az üzlet, visszalépett a felvásárló, mi pedig ott álltunk minimális bevétellel és négy emberrel.”
Nehéz helyzet volt, Máté előtt pedig csak egy kiút látszódott: előre kellett menekülni.
A százmilliós bevétel ugyanakkor nem magától jött létre, nagy szerepe volt benne az előző 7-8 év építkezésének is. Máté már régóta otthonosan mozgott az adatos ökoszisztémában, adatmérnökként (data engineer) dolgozott a Dmlabban, majd társalapítója volt az Enbritely online csalásmegelőző startupnak is. Társa, Zoltán szintén a startupos világból érkezett, a Prezinél volt négy évig adatmérnök, majd a RapidMinerben is megfordult.
A Datapao tulajdonképpen az adatos ismeretek oktatásából indult el. A 2010-es években sok, egymással versengő technológia terjedt el a nagy adatállományok kezelésére. Egy részükhöz csak drágán lehetett hozzáférni (Microsoft, Oracle), mások pedig nyílt forráskódú rendszerek voltak. Máté utóbbi technológiák alkalmazását kezdte el oktatni olyan cégeknek, akik jobban ki szerették volna aknázni a náluk keletkező adatokban rejlő potenciált. Ennek révén kezdett el együttműködni Zoltánnal, a közös munkából pedig 2016-ban indult el a Datapao.
Nem lehetsz a Forma-1-ben, ha csak tanítod
Az adatelemzés iparágakat változat meg – csak még nem tudjuk, hogy miket. Erre a tézisre építették fel Mátéék a céget. Ebből kiindulva a legfrissebb adatmérnöki technológiákkal lépést tartva szerettek volna adatos ismereteket, készségeket átadni más vállalkozásoknak, jöjjenek azok energetikából, gyártásból, vagy például a gyógyszeriparból.
A tevékenységi körük csakhamar kiegészült a gyakorlattal is: oktatás mellett már külön tanácsadást is vállaltak konkrét adatmérnöki projektekben. „Nem lehetsz a Forma-1-ben úgy, ha csak tanítod. Ahhoz versenyezni is kell” – indokolta a lépést Máté.
Az ügyvezetői posztot végül Máté vállalta el, még ha kezdetben kissé kelletlenül is. „Ezt a pozíciót nem elnyertem, hanem elveszítettem. Az adatmérnökök általában CTO-k (chief technology officer, technológiai vezető) szeretnének lenni.”
Gulyás Máté: „Az ügyvezetői posztot nem elnyertem, hanem elveszítettem. Az adatmérnökök általában technológiai vezetők szeretnének lenni.” Fotó: Sebestyén László
A képzésektől az úttörő projektekig
Mára a Datapao három üzletágban tevékenykedik, amik szorosan összefüggenek egymással: a tanácsadás és az oktatás mellett a Labs a kísérletibb jellegű, új üzleti alkalmazások felkutatására specializálódott üzletág.
Míg a klasszikus tanácsadás a gyakran előforduló, kisebb innovációt igénylő adatos projektekre szakosodott, addig a „Labs” az úttörő alkalmazások terepe, amikor az adatokat egy olyan üzleti probléma megoldására használják fel, amikre korábban még nem volt példa. Utóbbira egy külsős szakértő önmagában korlátozottan lát rá, emiatt szorosabb együttműködésre van szükség az innovációt igénylő cég embereivel. Őket az oktatás üzletágon keresztül képzik ki, hogy olajozottabb legyen a közös munka a Datapao szakértőivel.
A három tevékenységi kör tehát egymást erősíti. Ez nem egyedi sajátosság, az integrált szolgáltatáscsomagok világszerte megjelentek már az iparágban – mondja az üzleti modellről Bánhegyi Csanád, a Datapao bevételszerzésért felelős igazgatója.
„Az adatok elemzése hatalmas üzleti potenciált rejt, azonban sok vállalat számára még mindig ismeretlen terület. Az adatalapú technológiák előnyeit megismerni és megérteni nem mindig egyszerű” – mondta a Forbes.hu-nak Nagy-Rácz István, a hasonló területen mozgó Dmlab tulajdonos-ügyvezetője. Szerinte az ügyfelek edukációja nagy feladat, de a magas színvonalú oktatás nyújtásával versenyelőnyhöz juthatnak az adatos vállalkozások.
Honnan szerezzünk ügyfeleket?
A modell működtetéséhez persze mindenekelőtt ügyfelek kellenek. Ez az adatos iparágban sem egyszerű feladat, mivel gyakorlatilag nincs márkaismertsége a szolgáltatóknak a piacon. Az ügyfélszerzésben az segíthet, ha egy ismertebb nemzetközi partnerrel tud leszerződni valaki.
A Datapao kedvező helyzetben van ezen a téren, mivel a kezdetektől fogva együttműködik az amerikai Databricks szoftvercéggel. A Databrickset az egyik nyílt forráskódú technológia, az Apache Spark készítői indították el, amiből mára a világ egyik vezető adatplatformja lett a Google és az Amazon mellett. Mátéék igen hamar bekapcsolódtak a Databricks oktatási tevékenységébe, tulajdonképpen a Datapao viszi az európai képzéseik nagy részét.
A jól csengő Databricks-partnerség több ügyfél előtt is megnyitotta a Datapao útját.
Akiknek egyébként elenyésző része magyar, a legtöbb ügyfél nyugat-európai vagy skandináv cég.
Itthon a Mollal és a Richterrel dolgoztak együtt, de az igazi célcsoportjuk azok a nagyvállalatok, akik a magyarországinál jóval nagyobb nagyságrendben hajlandóak áldozni az adatvezérelt működésre. Többek között a Shell-lel vagy a Norsk Hydróval dolgoztak együtt, utóbbi a világ egyik legnagyobb alumínium előállítója.
A Datapao által használt technológiai megoldások igazán nagy mennyiségű adatok elemzésekor a leghatékonyabbak. Ilyen mennyiségű adattal kevés hazai cég rendelkezik – erősítette meg Nagy-Rácz István. Ő egyébként már egyetemista évei óta ismeri Mátét, aki az ő szakmai irányítása mellett írta a diplomamunkáját. Dolgoztak együtt a Dmlabban és az Enbritelyban is.
Startup, kockázati tőke nélkül
A Datapao az egyik legforróbb technológiai iparágban tevékenykedik. Őrült ütemben növekednek, árbevételük 2021-ben még nem érte el a 300 millió forintot, tavaly pedig már csaknem egymilliárdos forgalmuk volt. Még sincs a cégben kockázati tőke, de még csak jelentősebb hitel sem. Máté korábban az Enbritelyban megtapasztalhatta, mivel jár a kockázati befektetők jelenléte – és nem tetszett neki, amit látott.
„Egy olyan aggresszív növekedési kényszert ad, ami mellett nagyon nehéz megtartani azt a minőséget, amit mi célul tűztünk ki.”
A Datapaót így gyakorlatilag a nulláról indították el, ügyfélről ügyfélre léptek előre, a bevételek visszaforgatásából finanszírozták a céget. Az alapítók eleinte még maguknak sem adtak fizetést – nem tudták ugyanis előre, hogy a cég ki tudja-e termelni a bérköltségüket. A fizetést így többnyire az üzleti év lezárulta után, osztalékként vették fel a cégből.
Bánhegyi Csanád, a Datapao bevételszerzésért felelős igazgatója. Fotó: Sebestyén László
Nőni vagy nem nőni?
A nagy adattanácsadó cégekkel (Accenture, Tata) szemben Mátéék jóval kisebb méretben képzelték el a működést. Nem a költségekben szerettek volna versenyezni a konkurenciával, kihasználva a nyugat-európai árszínvonalnál jóval alacsonyabb hazai béreket, hanem minél magasabb minőséget szerettek volna nyújtani – amiért jóval magasabb árakat is kérnek el.
A cég jövedelmezősége igen magas, az árbevétel 40-50 százalékát teszi ki a nyereség, miközben a tanácsadói szektorban inkább 20-30 az átlag.
Máté szerint az árrés ennek ellenére nem túlságosan kiugró, az eltérést pedig az okozza, hogy a vállalatnak alig vannak értékesítési költségei.
Kilencedikként érkezett a cégbe, ma már negyvenen vannak
A Datapao történetében 2020-21-ben érkezett el a fordulópont. A bevezetőben említett felvásárlási fiaskó után Máté úgy látta, hogy a kkv-méretből fakadó csapdából csak a további növekedés vezethet ki. Ez nem egyezett a társtulajdonos, Zoltán elképzeléseivel, aki végül kiszállt a cégből. Az 50 százalékos részesedését Máté vásárolta meg, aki így 2021 nyarától kezdve egyedüli tulajdonos lett.
Ezután csatlakozott a Datapaóhoz Csanád is, aki a bevételszerzésért és az üzleti stratégiáért felel az új felállásban. Befektetés továbbra sem érkezett a cégbe, de a növekedés így is beindult: a milliárdos árbevétel mellett a létszám is felduzzadt. Csanád még kilencedikként érkezett a cégbe, ma már negyvenen vannak. „Most kezdett el beérni a hírnevünk és a tapasztalatunk, amin az elmúlt években dolgoztunk” – fogalmazott Máté.
Idén 30 százalékos növekedéssel terveznek, ami még a világgazdaság lassulása és a nagy tech cégek leépítései közepette is erős teljesítménnyel érne fel. A bővülés egyik gátja a munkaerőhiány lehet, Nagy-Rácz István szerint adatos szakemberekből mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Csanád úgy látja, hogy a Datapao növekedésének csak a jelenlegi szolgáltatási minőség szinten tartása szab határt.
Nem áll meg Hegyeshalomnál
Máté szerint nem cél, hogy a multinacionális óriásokhoz nőjenek fel. „Egy akkora cégben a pénztárcám lenne érdekelt, de a mérnöki énem nem.” Azt azonban fontosnak tartja, hogy globális cég legyen a Datapao.
„Én abban nőttem fel, hogy nem áll meg Hegyeshalmon az, amit csinálok. San Franciscóban ugyanazt a laptopot használják, ugyanazokat a kódokat írják, és ugyanazokat a blogokat olvassák, mint én.”
A globális nézőpontról árulkodik a cég neve is. Az egyik első projektjük ugyanis Indiában volt, ahol a wada pao egy népszerű utcai étel neve. (Ezt egyébként gyakran fogyasztják csilipaprikával, ami pedig a logó hangsúlyos eleme.) „Ez jutott eszünkbe a névválasztásnál. A látszat ellenére a mérnök azért egy kreatív szakma, csak nem ezen a területen.”
Borítókép: Sebestyén László
