Üzlet

Csúcsminisztériumot kaphat a kiskereskedelmi átalakítás, megvan, ki felelhet a válságkezelésért

Zsiborás Gergő
2022. április 20. 9 perc olvasás

Az elmúlt év nyilatkozatai alapján nem nehéz kitalálni, ki vezetheti majd az újonnan felálló csúcstárcát, ami felöleli az élelmiszeripart, a kiskereskedelmet és az agráriumot. Ez azt is mutatja, hogy a közelgő válságban lehetőséget lát a kormány arra, hogy ezeken a stratégiai területeken hangsúlyosabb legyen a magyar tulajdon. Újabb csúcsminisztérium is felállhat, ami magára veheti a válságkezelés politikai terhét is.  

Minden eddiginél hamarabb, akár már májusban felállhat az új kabinet. A kétharmados többséggel immár egymást követő negyedik alkalommal újraválasztott Orbán Viktor – ahogy eddig is –

a következő négy év politikai kihívásaihoz igazítva alakítja át a kormányát.

A Népszava több informátorra hivatkozva ír arról, hogy az egyik csúcsminisztériumban váltás jöhet, a kormányzati struktúra pedig nemcsak személyi szinten, hanem két újabb, nagyobb területet átölelő tárcával gazdagodhat, amiket igazi nagyágyúk vehetnek át. 

Kormánytagok, akik maradnak

  • Miniszterelnökséget vezető miniszter (kancellária): Gulyás Gergely; 
  • Belügyminisztérium: Pintér Sándor (74 évesen vállal újabb 4 évet);
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium: Szijjártó Péter;
  • Pénzügyminisztérium: Varga Mihály. 

A külügy nem meglepetés, a választások után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor már elmondta, dacára az orosz hekkertámadásoknak – amire a tárca a kiszivárgott információk szerint finoman szólva sem reagált felkészülten – Szijjártó helye biztos.

A Népszava információ szerint a Pénzügyminisztérium soványabb lenne, itt csak a költségvetési -és adóügyek maradnának. A közelgő válság és annak kezelése miatt ez kisebb meglepetés, de úgy néz ki, a nehéz időszak menedzselését inkább egy új szupertárcára bízhatják. 

Egy csúcsminisztériumot darabokra szedhetnek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkora területet ölelt fel eddig is, amit nehéz egy személyben átlátni, nem is igen sikerült az eddigi tárcavezetőknek sem. Kásler Miklós nyugdíjba vonulhat, a tárca pedig karcsúbb lehet, de úgy tudni, továbbra sincs terítéken, hogy az egészségügy vagy az oktatás külön minisztériumot kapjon.

Külön tárcát kaphat a válságkezelés 

A gazdaságai stratégia, az energetika, a fejlesztések koordinálása egy új tárcához kerülhet, e terület irányítására a kiszivárgott információk szerint a miniszterelnök Nagy Mártont látná szívesen. A Forbeshoz is eljutottak olyan hírek az elmúlt hetekben, hogy Nagy szerepet kaphat az új kormányban.

A közgazdász a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója volt, majd öt éven át, 2015 és 2020 között a jegybank alelnökeként dolgozott. Távozása után miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozott a kormány mellett. 

Nagy tapasztalt és kiváló szakember, sajtóhírek szerint Matolcsy György MNB-elnökkel volt nézeteltérése, ezért távozott anno a jegybankból. Mellette szól, hogy a 2010 utáni unortodox válságkezelésben is fontos szerepe volt, részt vett a devizahitelek forintosításának kialakításában, a növekedési hitelprogram elindításában – de például a formálódó, Mészáros-féle szuperbank alapját jelentő MKB Bank szanálásában és a tőzsde “államosításában” (azt az MNB vásárolta fel) is. A következő négy évben olyan stratégiai területek kerülhetnek hozzá, amik nemcsak a válságkezelés, de a kormány politikája szempontjából is kiemelten fontosak:

a legnagyobb kihívás minden bizonnyal az energiaválság miatt adófizetői százmilliárdokat felemésztő rezsicsökkentés menedzselése lesz. 

Pikáns lesz ez a felállás, ha összejön, az is biztos: a Vargát sokszor bíráló Matolcsyval is együtt kell majd dolgoznia Nagynak, miközben úgy tudni, a jegybankelnökkel neki sem felhőtlen a viszonya. A válságkezelés politikai felelőssége ezzel inkább Nagyot, és nem a régi harcostárs Vargát nyomná. 

Folytatódik az előrenyomulás: még egy csúcsminisztériumra szükség van 

A 2010 óta regnáló Orbán-kormányok deklarált célkitűzése volt, hogy a stratégiai területeken magyar tulajdonosi többséget érjenek el. A bankszektorban és a médiában látványosak a politikai sikerek, a telekommunikációs és IT piacon is erős szereplők jelentek meg, az energetikában maga az állam lett a legnagyobb tulajdonos, de a kiskereskedelembe mindeddig beletört a kormányzat bicskája (különadók, vasárnapi boltzár és minden egyéb próbálkozás ellenére). 

A már említett sajtótájékoztatón Orbán azt mondta, nem kizárt, hogy Lázár János egykori kancelláriaminiszter 4 év után visszatér a kormányba: fontos bizalmi posztot kaphat, ez pedig egy új csúcsminisztérium. A Népszava úgy tudja, visszatérését majdnem biztosra lehet venni. Számára formálódik egy új, összetett feladatokkal, az agráriumi-, élelmiszeripari fejlesztésekkel, kiskereskedelemmel foglalkozó tárca.

Lázár János a választás napján – Hódmezővásárhelyen az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, a város polgármesterét győzte le magabiztosan. Fotó: MTI/Rosta Tibor

Lázár az alapítványba kiszervezett, patinás Mezőhegyesi Ménesbirtok vezetésével volt elfoglalva az elmúlt években, ahol mélyen beleláthatott ebbe a vertikumba, és többször is nyilatkozott arról, hogy a kiskereskedelemben és az élelmiszeriparban is támogatni kell a hangsúlyosabb magyar tulajdonszerzést, a piacot a hazai szereplőknek kedvező módon kell alakítani.

A magyar kiskereskedelem megtámogatása, felemelése tehát fontos politikai program lehet a következő ciklusban.

Ehhez a kellő politikai felhatalmazás is megvan, ráadásul a háború okozta ellátási problémák is azt mutatják, hogy ezzel a stratégiai területtel mindenképpen foglalkozni kell. 

A területen jelenlévő magyar milliárdosok jelentősebb érdekeltségeikkel:

A fenti listából is az látszik, hogy egy dolog nagyon hiányzik a tervezett csúcsminisztérium által lefedett területek közül: a kiskereskedelem. A magyar Auchan-dealt még jóvá kell hagynia a Versenyhivatalnak, a Fortenova-Indotek üzlet ugyanakkor már egy nagyon erős belépő lehet a piacra.

Jellinek Dániel ott lép be a kiskereskedelembe, amihez a legjobban ért, az ingatlanpiac irányából, és azoktól tanul, akik nagyon értenek hozzá: egy francia és egy dél-kelet-európai multitól. 

A CBA – jellegéből adódóan töredezett – franchise rendszere eddig nem tudta felvenni a versenyt az ultra hatékony német szupermarketláncokkal, a Coop-Real hálózat pedig lendületesen terjeszkedett felvásárlásokkal az elmúlt években, de abban a szegmensben, ami a nagyobb láncoknak nem érdekes (jellemzően a kistelepülések boltjait fűzték egy hálózatba). Jelentős szereplők, de a piacot így is a külföldi láncok uralják, a növekedést is ők hajtják.  

Az biztos, hogy a közelgő válságban a kormány lehetőséget lát a piac átalakítására, nagy kérdés, kit emel majd fel a rendszer, ki testesíti majd meg tulajdonosként azt a szereplőt, aki elhozza a várva várt “fordulatot”.

Ki vállalja be a kockázatot?

Ez ugyanakkor nemcsak a politikai akaraton fog múlni. A kiskereskedelem kemény piac, nap mint nap meg kell győzni a vásárlókat, a közelgő válság csak erősíteni fogja a versenyt: aki hatékonyabban működik, az fogja tudni elérni az amúgy is árérzékeny magyar fogyasztókat. Ebben hatalmas az előnye jelenleg a német diszkontoknak és a Pennynek.

Emlékezetes Baldauf László CBA-alapító egy korábbi interjúja. A magyar franchise-hálózatok közül talán a CBA építette fel a legerősebb márkát, a csoport alapítója ugyanakkor 2017 végén kiszállt (nyugdíjba vonult). A Magyar Időknek adott akkori interjúját sokan felkapták, hiszen itt beszélt először arról, hogy üzleteit valóban a német Lidl-nek adja át, miközben maga is erősen támogatta a magyar térnyerést a szektorban. Az interjú egyik fontos pontja volt, amikor Baldauf azt mondta,

„a lehetőséget felajánlottam a CBA más vezetőinek és a velem dolgozó kollégáknak is”.

Senki nem élt a lehetőséggel. A kormányzati támogatás mellett, amikor a bérek emelkedése miatt bőven pörgött a fogyasztás, senki sem akarta átvenni azt a 7 üzletből álló portfóliót, amiben benne volt, például, a Ferenciek terén lévő, kifejezetten forgalmas egység is. Jött a magyar szereplők helyett a Lidl, kapva kaptak az alkalmon, hogy terjeszkedni tudjanak, hiszen a plázastop miatt nem tudtak újabb, 400 négyzetméternél nagyobb egységet nyitni (közel 30 kérelmükből addig egy sem ment át). A Lidl ma ott van a kiskereskedelmi toplista élén, a CBA az élbolyból is kiesett.

Bár az elmúlt években rendre felmerült, valamennyi külföldi lánc hosszú távra tervez a magyar piacon.