A lengyel CD Projekt bevásárolt: tavaly olyan földterületet vásárolt a cég, ahová egy háromezer négyzetméternyi új iroda építhető – írja a GamesIndustry. A cég annak ellenére dönt a bővítés mellett, hogy a tavalyi évük bevétele és profitja elmaradt a 2017-es eredményektől. Mindeközben a teljes kelet-európai játékpiac mozgásba lendült, a sikeres Metro Exodus után ismét sztalkerek vehetik birtokba a Csernobil-körüli Zónát.
„Ez nagyjából a mostani helyünk felét jelenti, szóval lehet, hogy képesek leszünk 250 újabb pozíciót nyitni a CD Projekt RED és a GoG.com csapatában” – mondta Piotr Nielubowicz a cég éves eredményeit taglaló prezentáció során.
Nőtt, de csökkent is
A számok stabil működésre utalnak, bár tavaly óta csökkenést mutatnak. 2018-ban 85 millió eurós bevétele volt a cégnek, szemben a 2017-es 109 millió euróval, és a profit is esett, 47 millióról 25 millióra.
Ennek persze több oka is van.
Egyrészt a CD Projekt fejlesztési ága, a CD Projekt RED utoljára 2015-ben adott ki teljes értékű videojátékot, ez lett a számolatlan szakmai elismerést besöprő (és a játékipari trendeket évekre meghatározó) The Witcher 3: Wild Hunt. 2016-ban már csak egy kiegészítőre futotta, tavaly pedig egy kisebb lélegzetvételű digitális kártyajátékot készített a stúdió.
Másrészt 2018-ban Adam Kiciński elnök szerint több mint 56 millió eurót fordítottak kutatás-fejlesztésre, ez volt a cég történetének legdrágább éve. Még terjeszkedésre is futotta: a CD Projekt tavaly többségi tulajdonrészt szerzett a Spokko nevű mobiljátékos cégben, és több titkos fejlesztésbe kezdett okoskészülékekre.
A befektetésekre minden bizonnyal szükség volt, mert a CD Projekt előtt ugyanis nagyon mozgalmas két év áll.
A stúdió nemrég megerősítette, hogy 2021-ig bezárólag két teljes árú (azaz AAA-kategóriájú) játékot is kiadnak majd. Ebből az egyik a már bejelentett és hatalmas várakozás övezte Cyberpunk 2077, a másik pedig egy ismeretlen cím – igaz, kézenfekvő lenne, hogy egy újabb Witcher-játékról van szó, főleg, hogy addigra a Netflix Witcher-tévésorozata is meg kell érkezzen.
Kiciński szerint 2019-es E3 kiállítás lesz a CD Projekt RED történetének legfontosabb show-ja, ekkor már bizonyára bejelentik a Cyberpunk 2077 megjelenési dátumát. Az elemzők 2020 elejére várják a programot, de 2019 vége is esélyes versenyző, hisz a tavaly leleplezett játék már nyár végére elérte az alfaállapotot, ami annyit tesz, hogy minden tervezett funkció bekerült a kódba.
Nem mindegy, mikor jön
A Cyberpunk 2077 megjelenési dátumának bejelentését nemcsak a játékosok várják, hisz nem sok olyan stúdió van, amitől az egész ipar fél, de ha a CD Projekt RED AAA-kategóriás játékkal lép a piacra, a konkurensek jobban teszik, ha csúsztatják a saját megjelenéseiket, mert ennek a cégnek a termékei a teljes játékipart kannibalizálhatják.
Földi pokol, nácigyilkos ikerlányok, lepusztult Oroszország és a világ legerőszakosabb városa – ezek a virtuális világok ejtenek rabul 2019-ben
Erre a The Witcher 3 a legjobb bizonyíték: bár egy lassan négyéves programról van szó, amit számtalanszor leáraztak már, még mindig ez hozza a cég profitjának jelentős hányadát.
Most 25 millió eurónál tart, a teljes sorozat pedig 2017 végén járt 33 millió eladott példánynál. Érdekesség, de tavaly az értékesített játékok 80 százaléka digitális csatornán át kelt el, 2017-ben még 71 százalékot tettek ki a fizikai, bolti példányok.
A CD Projektnek több mint 800 alkalmazottja van, a fejlesztőrészleg RED is több mint száz főt foglalkoztat.
Lengyelek és ukránok húzzák fel a kelet-európai játékipart
A CD Projekt eredetileg egy szoftverforgalmazó-cég volt, amit 1994-ben alapított Marcin Iwiński és Michał Kiciński.
Vagyis ez így nem igaz:
a CD Projekt most is kiadással és forgalmazással foglalkozik, sőt van egy online áruházuk, az elsősorban házon belül készült vagy régi, sok-sok éve kiadott videojátékok eladásával foglalkozó GoG.com is (leánykori nevén Good Old Games).
Ez utóbbi viszont nehezen pozicionálható a piacon (a Valve-féle Steam és a kínai megacéges hátszéllel indult Epic Games Store mellett elhanyagolgató), a kiadást pedig erősíti a saját fejlesztésű, fent említett, sikert sikerre halmozó szoftverek kínálata.
A CD Projekt első saját játéka a lengyel Andrzej Sapkowski nevű író szláv mitológián alapuló Witcher-könyveinek (itthon Vaják néven fut a sorozat) sajátos adaptációja volt, ami hosszú és viszontagságos fejlesztés után végül 2007-ben jelent meg.
Akkoriban nemcsak vizuális kidolgozottsága, hanem összetett játékmenete és elsősorban felnőtteket célzó tematikája, forgatókönyve miatt is kiemelkedő programnak számított, de sajnos technológiailag meglehetősen kiforratlan volt, gyakorlatilag még egyszer ki kellett adni, hogy komolyabb problémák nélkül is játszható legyen.
A 2007-es The Witcher azonban sikeres játék lett, a stúdió pedig azóta is önálló, azaz a hatalmas fejlesztői munkaerőbázis ellenére tulajdonképpen független (indie) cégről beszélünk. És ha már szóba jött a 2007-es év: nemcsak a globális játékipar egyik legjobb esztendejét írtuk ekkor (mind a megjelent szoftverek minősége, mind a piac értéke kiemelkedett a válság előtti évekből), de a kelet-európai videojáték is több területen próbálgathatta szárnyait.
Az ukránok is a spájzban vannak
A The Witcheren kívül ez év tavaszán jelent meg az ukrán GSC GameWorld S.T.A.L.K.E.R.: Shadow of Chernobyl című játéka, ami két számozatlan folytatást is kapott, 2021-ben pedig érkezik a S.T.A.K.E.R. 2 is. Vagyis hogy ez a terv, mert a játék financiális hátterével kapcsolatban csak kérdések vannak, válaszok nem.
A sorozat érdekessége, hogy ötvözi az orosz sci-fire jellemző pesszimizmust a csernobili katasztrófa történelmével, hangulatában pedig sokat kölcsönöz a szocreál valóság Kelet-Európát nyomasztó fellegei sötétségéből.ű
Ebből táplálkozik többek között az idén megjelent és egészen kiváló, szintén ukrán Metro Exodus is.
Atomot dobtak Oroszországra, és ezzel megindultak a világhír felé
De nemcsak a megjelenés éve és a földrajzi fekvés közös a két fenti játékban, hanem bizony mindkét szoftver irreális célkitűzéseket kívánt megvalósítani (hatalmas bejárható területek, döbbenetes grafika, amit saját technológia jelenít meg, kidolgozott, egész világokat vezérlő mesterséges intelligencia és még sorolhatnám).
Hogy ez mennyire sikerült, vitatható, de összességében ezek a játékok kellettek ahhoz, hogy a főleg Japán- és Amerika-központú játékipar felfigyeljen a régió fejlesztőire.
A kelet-európai videojáték azóta külön fogalommá vált, aminek több képviselője is kivívta a nemzetközi kritikusok elismerését.
Kép: a Cyberpunk 2077 Facebook-oldala
