A világ új ura, a drogériabáró és Polgár Judit

Öt év után először amerikai címlappal jelentkezik a magyar Forbes. Még egy újítás: 11 pontba szedtem mit találtok az ehavi magazinban.   1. Szamosi Zsófi színésznő, az Oscar-díjas Mindenki főszereplője, és […]

Bővebben

József elszerénykedi, de amit megcsinált, az az Ubernek több millió dollárjába került

Két évig lopakodó üzemmódban fejlesztettek, hétfőn este már az amerikai médiában is bemutatkozott a magyar Caret. A termék kész, jöhet az újabb befektetési kör. Exkluzív riport összetartó magyarokról San Franciscóból. 

Patvarczki Józsefnek van nyolc szabadalma, egy felesége, egy gyereke, és egy startupja, mindez az amerikai techvilág központjában Palo Altóban, Kaliforniában.

Itthon csoportvezető volt a Sztaki-nál, kicsábították az Államokba egy PhD-re, hat és fél év alatt el is végezte, dolgozott az IBM-nél és a Siemensnél – és közben egy csomó hívást kapott a létező legrosszabb időpontokban.

„Annyira idegesített, hogy mindig rosszkor hívnak!” – mondja ő, miközben egy Palo Altó-i étteremben tengeri herkentyűket pecázunk ki egy többemeletes tányértoronyból, hármasban – a beszélgetéshez csatlakozott Szabó Dávid, a szintén magyar Tresorit VP-je is, aki a Tresorit ZeroKit nevű titkosító technológiáját építi a Szilícium-völgyben – vagy ahogy errefele egyszerűn mondják: a Völgyben.

Stealth mode on

A Caretről utoljára 2015 környékén lehetett olvasni, Józsefék akkor indították a prototípust. A telefonálást magát valamiért szent tehénként kezelték a tech-cégek is, nem sok újítás történt (a technológiai, jelátviteli stb. rendszerek fejlesztésén kívül). Józsefet elkezdte foglalkoztatni a gondolat, hogy mi lenne, ha az okostelefonba épített szenzorokat a telefonhívások során is kamatoztatni lehetne, így elkerülhetővé válnának az olyan helyzetek, amikor egyáltalán nem jókor érkezik egy hívás, legyen szó arról, hogy épp vezetünk, vagy a kedvenc kocsmánkban próbáljuk kiheverni a hét fáradalmait –  a szükséges hardverek már minden okostelefonban benne vannak, szóval ezt a részt ki lehetett pipálni a listáról.

 

 

A bostoni Tamás Endre volt az első magánbefektető, aki fantáziát látott még a korai ötletben. Az elméletből a gyakorlatba egy kerti partin kezdett átfordulni a dolog, ahol ott volt a magyar startupok közül Amerikában eddig egyedüliként IPO-zó LogMeIn-alapítója, Anka Márton is.

„Úgy voltam vele, hogy nem szabad szégyenlősködni, odamentem hozzá és elmondtam az ötletemet, mire azt a választ kaptam, hogy csináljak belőle egy prezentációt” – mondja József

A prezentáció olyan jól sikerült a befektetői körnek, hogy kaptak is angyalbefektetést egymillió dollár értékben , és előretolt helyőrségként elindították Kaliforniában a Wallrust Inc-et (Anka lett a CEO, Patvarczki a CTO és Endre pedig a CFO).

Az utóbbi két évben a cég lényegében a radar alatt repülve fejlesztette az alkalmazást, és anélkül, hogy egy centet is költöttek volna marketingre, már kétszázezer letöltésük van. A Caret rácuppan a telefonkönyvünkre, és folyamatosan updateli, hogy a kontaktjaink (már aki használ Caret-et, ugye), éppen mit csinálnak, érdemes-e őket keresni, vagy autóban ülnek, netán alszanak.

Az appon belüli titkosítást a szintén magyar Tresorit végzi nekik, a Dávid-vezette ZeroKit termékkel, amivel már az Apple és a Microsoft is partnerségre lépett.

 

Patvarczki József, Szabó Dávid - a Caret alapítói San Franciscóban / Fotó: Nagy Zsolt

Patvarczki József és Szabó Dávid – a Caret alapítója és board-tagja San Franciscóban / Fotó: Nagy Zsolt

Ha már ilyen termékeny nemzet vagyunk, és ilyen kevesen vagyunk itt kinn

“14 hónapja ültem be a Tresoritba, előtte a Tresorit tanácsadói testületében voltam, illetve a Microsoftnál dolgoztam 12 évet, összesen 4 országban.  A Tresoritban azt kellett kitalálnunk, hogy a kulcskezelési technológiánkat milyen formában tudjuk átvinni cloud storage-ből a fejlesztői piacra. A választ úgy kerestük, hogy New Yorkban, Bostonban és San Franciscoban meetupokat és workshopokat szerveztünk akkor még teljesen ismeretlen fejlesztőkkel hogy lássuk, ki hogyan reagál a termékre” – mondja Szabó Dávid, a Tresorit alelnöke, vagy ahogy sanfranciscóul mondják: VP-je (vice president). 

“Néhány hónappal később, idén januárban, amikor az Apple Health csoportjánál kopogtattam az ajtón, már szívesen fogadták az addigra letisztultabb termékünket, és az Apple-lel közösen jelentettük be a ZeroKit terméket az Apple healthcare app fejlesztőinek.

Ez a Szilícium-völgy: minden ajtó nyitva áll, sokat dolgozol és nagy dolgok születnek”

– teszi hozzá Dávid. Amikor egy rendezvényen József odalépett hozzá, és elmondta a Caret lényegét, tudták, hogy ebből ki lehet majd hozni valamit (a két cég között azóta szorosabb a viszony, a Caret-be befektető Anka ugyanis beszállt a Tresoritba is.

„Ha már ilyen termékeny nemzet vagyunk, akkor tartsunk össze, pláne ha ilyen kevesen vagyunk itt kinn. Ez nagyon szépen mutatta, hogy együtt, vállt vállnak vetve lehet előre menni” – mondja József.

„Magyarországon sokan az összetartást ügyeskedésnek, csalásnak látják: ha itt a Völgyben megnézed például az indiai startuppereket, náluk minden fénysebességgel történik, hogy valami új dolog születhessen, nem rablás, vagy gonosz tettek vezérlik őket. Mi is ezt csináltuk… különben ti még mindig fejlesztenétek, mi meg még mindig bugosak lennénk!” – mondja nevetve Dávid.

“Ha elolvasod a ZeroKit médiamegjelenéseit, még az Apple bejelentésünkben is, folyamatosan a többi ügyfelet dícsérgetjük a médiában: a fényt mindig megosztjuk azzal, akinek szüksége van rá, aki majd ezt viszonozza, ha tudja.”

5 után mindenki consumerré változik

A hagyományos, B2B és B2C megközelítés helyett most már a “B2A”, azaz: business-to-all stratégiát használják a legtöbben, vagyis olyan terméket fejlesztenek, amit egyszerre lehet üzleti és személyes környezetben is használni.

„Van ez a mondás, hogy 5 után mindenki consumerré változik – mondja Dávid. A befektetők is más mindsettel gondolkodnak, már keresik ezt a modellt.”

A Caret consumer (fogyasztói) része ingyenes, bárki használhatja, a bevétel majd az üzleti felhasználóktól jön. “Bárki felteheti rá a saját szolgáltatását, például taxiszolgáltatást, házhozszállítási szolgáltatást, nem kell befektetőt keresnie, hogy lefejlesszen egy térképes felületet, amin folyamatosan nyomon követhető, hogy éppen hol jár a fuvar. Az már az ő dolga, hogy ezt ingyen, vagy fizetős formában adja tovább a felhasználóinak”.

„Azért ezt József hajlamos elszerénykedni, de az a motor, ami az alkalmazás mögött van, ami lehetővé teszi, hogy térképen, élőben láthassuk egymást a gyenge mobil hálózaton keresztül is, az Ubernek például több millió dolláros fejlesztés volt” – egészíti ki Dávid.

A Caret most aktívan keresi a következő, immár Series A- befektetőt (3 millió dollárig), “Magyarországon akarunk bővíteni 20-30 főre, itt pedig folytatni a sales és a marketinges tevékenységet” – mondja József. Közben az appra Amerikában is felfigyeltek, és fokozódik a médiaérdeklődés.

De mennyit érhet a cég?

Hát, ez attól függ, mekkora a lufi éppen!  – mondják nevetve.

 “Itt, a Völgyben azt szokták mondani, hogy a céged annyit ér, amennyit nem szégyellsz mondani, a befektető úgyis lefelé akarja majd görbíteni, és nem mindegy, honnan kezdi.

Valahol persze meg kell egyezni! De a cégeink jelen állapotában mi leginkább az adott értékre figyelünk, és nem az értékelésre…”

 

Borítókép: Patvarczki József és Szabó Dávid  / Fotó Nagy Zsolt, San Francisco

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő