A hagyományos nyomógombos mobilok még mindig velünk élnek: vannak új modellek és felhasználók, akik életben tartják ezen őskövületeket, ráadásul nem is kevesen. A butatelefonok még a jelenlegi uralkodót, az érintőképernyős okostelefonokat is túlélhetik.
A világ gyökeresen megváltozott 2007. január 9-én, azon a napon, amikor Steve Jobs a színpadra lépett, és bemutatta a világnak az első iPhone-t.
A viszonylag nagy méretű érintőképernyővel ellátott modell és a hozzá hasonló eszközök rövid idő alatt porrá zúzták az addig domináns, kompakt, hagyományos mobilok birodalmát.
Velük együtt sok lassan reagáló piaci résztvevő végzetét is megásták. Teljesen kivégezni azonban nem sikerült ezt a hagyományos gombokkal, kis méretű és felbontású képernyővel, valamint gyenge hardverrel ellátott, alapvetően hívások fogadására és indítására szolgáló termékcsaládot, amely továbbra is él, köszönhetően annak, hogy kínál komoly előnyöket intelligensebb, szexibb, vonzóbb és sokoldalúbb rokonaihoz képest.
Én 2009 óta használok érintőképernyős okostelefont, ám az elmúlt egy évtizedben is megőriztem a hagyományos butatelefonom is. Ráadásul nem is a fiókban tárolom kikapcsolva a többi elavult kacat mellett, hanem aktívan velem van a mindennapokban, üzemkészen, és egy külön előfizetéses kártya dohog benne lélekként. Hogy ez nem pusztán valami boomer hóbort, azzal kapcsolatban a legváratlanabb helyről érkezett megerősítés.
Pár éve egy találkozón vettem részt egy nagy multinacionális cég etikus hackelésre szakosodott részlegének néhány munkatársával. Ők azok, akik megbízásra banki, intézményi biztonsági rendszereket próbálnak feltörni, hogy így mutassanak rá az informatikai ökoszisztéma gyenge pontjaira.
Szigorúan informális volt a meeting, bele kellett egyeznem, hogy semmilyen konkrét információt nem hozok nyilvánosságra, ami nem is volt baj, hiszen csak tanulni mentem, belelátni kicsit abba, hogy hogyan is működnek az ilyen csoportok, milyen kihívásokkal állnak szemben. Hogy biztosra menjenek, megkértek, hogy ne használjak semmilyen hangrögzítő eszközt, és a telefonokat is ki kellett tennem az asztalra. Mikor kipakoltam a butafont, bocsánatkérően mentegetőztem, hogy ilyen ósdi eszközzel is mászkálok, de ők elégedetten hümmögtek.
Sőt, az egyikük azt is megjegyezte, hogy nem gondolta volna, hogy ennyi eszem van, ami egyszerre polírozta és rombolta le az egómat.
Csodás üzemidő
Hardveres és kijelző szinten még a vadonatúj butamobilok is jelentősen elmaradnak a legolcsóbb okotelefonoktól is. Ennek köszönhetően viszont lényegesen kevesebb energiára van szükségük, ami azt jelenti, hogy egyetlen feltöltéssel sokkal tovább húzzák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár hetekig is kibírják anélkül, hogy hálózati áramforrásra dugná őket az ember.
A mai világban pedig, amikor ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy napi szinten töltjük az okostelefonokat, ez nagy ajándék.
Ez az egyik fő oka annak, hogy még mindig van ilyen készülékem, hiszen jöhet bármi, lehet az ember akár napokat is egy kiránduláson vagy vadkempingen, mindig lesz egy olyan masinája, amivel tud kommunikálni a külvilággal. Ráadásul az akkumulátoruk is egyszerűen cserélhető, gyakorlatilag egyetlen mozdulattal. A mai modern, trendi és menő okostelefonoknál ehhez szervizre van szükség általában.
Egy ilyen extra energiacella pedig alig foglal helyet, sokkal kisebb, mint egy akkupakk, ami az esetek túlnyomó többségében maximum 3-4 alkalommal tudja feltölteni a nagy, érintőképernyős rokonokat. Az pedig csak a hab a tortán, hogy még a legkompaktabb érintőképernyős okostelefonnál is lényegesen kisebbek, könnyebbek, és ezáltal könnyebben hordozhatóak a kis tudású, nyomógombos készülékek, ami sportolásnál, (teljesítmény)túrázásnál szintén nem utolsó szempont.
Jól bírja a strapát
A butatelefonom már több, mint tíz éves, de az okostelefonokat ennél sokkal gyakrabban kell cserélni. Egyszerűen a hardverük túlságosan lassúvá válik a folyamatosan frissített alkalmazáshoz, ami miatt használhatatlanul belassulnak. Emellett a nagy érintőképernyő is gyenge pontjuk, valamint úgy általában jóval hamarabb bemondja az unalmast valamely alkatrészük.
A kis nyomógombosok is kapnak rendesen, de sokkal jobban tolerálják az ütéseket, eséseket, baleseteket, mint szexi-trendi, drágább társaik.
Ez az egyik oka annak is, hogy azok között még mindig népszerűek e modellek, akik a terepen dolgoznak. Egyébként vannak strapafonok is, amelyeket különféle extra védőelemekkel is “kipárnáztak”, és azok aztán tényleg mindent kibírnak. Emellett az is tény, hogy hagyományos gombok bár ósdibban festenek, mint egy érintőképernyő, viszont aki már próbált védőkesztyűben telefonálni, az megtanulja értékelni ezeket.
Mobil időseknek és gyerekeknek
Pontosan hasonló okokból készítenek kifejezetten idősek számára alaptudású, hagyományos kialakítású, enyhén módosított telefonokat. Ezek egyrészt jól bírják, ha véletlenül leverik őket, másrészt pedig az esetleg meggyengült látású, sokszor remegő kezű, magasabb korú felhasználók lényegesen kényelmesebben tudják kezelni a megnövelt gombokkal ellátott modelleket, mint az érintőképernyőt.
Más megfontolásból ugyan, de sok szülő a gyerekének is butatelefont ad inkább. Ezen ugyanis bármikor el tudják érni egymást a családtagok, viszont attól nem kell tartani, hogy valamilyen kéretlen webes tartalom kerül a fiatalok elé. Valamint akkor sincs nagy baj, ha a gyermek a kesztyűje, sapkája vagy vonalzója mellett a telefonját is elhagyja valahol, hiszen már akár pár ezer forintért is lehet kapni ilyen eszközt.
Alacsony ár
És ezzel el is érkeztünk az egyik legfontosabb szemponthoz:
A kompakt butatelefonok ugyanis általában lényegesen olcsóbbak, mint az okos testvéreik.
Ez igaz a már említett strapabíró modellekre is, hiszen itt is többszörös lehet az árbeli eltérés. Elsősorban ez a tényező az, ami még mindig életben tartja ezt a termékcsaládot, és ez a különbség soha nem is fog eltűnni.
Biztonság
Vannak már hagyományos kialakítású telefonok, amelyeken futtatható néhány webes alkalmazás vagy böngésző, de elérhetőek olyan modellek is, amelyekből ezek teljesen hiányoznak. Az egy dolog, hogy a nyomógombokkal nem egy leányálom az appok használata vagy a netezés, de sokkal fontosabb szempont, hogy ezek sokkal-sokkal biztonságosabbak, mint az okostelefonok.
Ha nincsenek net alapú funkciók, akkor a távolból nem is lehet feltörni őket, és ennek fontosságára pont az idén kirobbant Pegasus botrány világított rá mostanában.
Természetesen a butamobilok is lehallgathatóak, de ehhez, legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint, fizikai behatásra van szükség. Azaz konkrétan el kell bennük helyezni a poloskát, ami azért lényegesen nehezebb feladat, pláne ha a célszemély betartja a biztonsági protokollokat
Még viszik
A piackutatók előrejelzései szerint idén durván 550-650 millió hagyományos nyomógombos készülék fogyhat, ami nagyjából ötöde-hatoda az értékesített okostelefonok számának, értékben pedig nyilván még nagyobb a különbség. Észak-Amerikában, Európában az eladott mobilok 3-5 százaléka esik ebbe a kategóriába, Indiában, Afrikában és Délkelet-, valamint Közép-Ázsiában ez elérheti a 30 százalékot is, Latin-Amerikában pedig nagyjából 15-20 százalékra teszik arányukat.
Tehát látható, hogy alapvetően a gazdaságilag szegényebb, fejlődő régiókban tartja még mindig jól magát e termékcsoport. A gyártók közül globálisan a kínai iTel (~22 százalékos piaci részesedés), a HMD Global, azaz a Nokia (~17%), a kínai Tecno (~10%) és az indiai Lava (~10%) legerősebb.
Van jövő?
Az tény, hogy egy okostelefon, mivel valójában egy hordozható számítógép, lényegesen sokoldalúbb, szórakoztatóbb, mint az elmaradottabb, egyszerűbb nyomógombos, kis képernyős eszközök. Hiába akadnak ez utóbbiak között olyanok, amelyeken lehet alkalmazásokat futtatni, az nem egy leányálom, mint ahogy a netezés sem, hogy a képalkotásról már ne is beszéljünk.
De az is igaz, hogy pontosan a fent említett előnyök miatt e készülékeknek is van létjogosultságuk mind a mai napig. Ezt tökéletesen alátámasztja az, hogy még mind a mai napig köztünk vannak, jönnek ki új termékek, és veszik is ezeket.
Bár már sosem lesznek annyira menők, mint régen, amikor Neo vagy James Bond vagánykodott ilyenekkel,
de én látok némi esélyt arra is, hogy a jelenlegi formájukban létező okostelefonokat is túl fogják élni. Nyakunkon vannak már azok az (érintő)kijelző eljárások, amelyek radikális változást hozhatnak. Nem lenne meglepő, ha hamarosan elterjednének a mostaninál sokkal-sokkal kevesebb helyet foglaló, feltekerhető, összehajtogatható, széthúzható modellek is, amelyek nyugdíjba küldhetik a mostani okostelefonokat is.