Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ez fért bele 55 milliárd forintba: körbejártuk a megújult Hungexpót

2019 őszén jelentették be a budapesti Hungexpo feltámasztását megcélzó gigaberuházást: két évvel és 55 milliárd forinttal később már négy új épület, valamint felújított pavilonok és zöldterület várja a közönséget. No meg a vadászati világkiállítás rajtját, de vele együtt azért a konferencia- és rendezvényturizmus járvány utáni fellendülését is. Mondtuk már, hogy elvileg két évtizeden belül még meg is térül?

Minden út a Hungexpóra vezet – már ha azt az utat Albertirsainak hívják, autó vagy fuvar híján pedig a 10-es busz körjáratának félóránkénti indulásához igazítja magát az ember. Pedig ha expókról beszélünk, akkor bizony a Hungexpo megkerülhetetlen tényező, legyen szó a régi idők BNV-iről (Budapesti Nemzetközi Vásár), a továbbtanulás iránt érdeklődőknek szóló Educatiókról, a modern agrárium jegyében futó Agromash expo-ról, vagy az éppen ma startoló vadászati világkiállításról.

A talán túlságosan is nagy múltú (értsd: évtizedek óta feltupírozásra várt) kőbányai vásárváros masszív revitalizációs programját a koronavírus előtt, 2019 őszén jelentették be hivatalosan. A munkát 2021 decemberében tervezték befejezni, nettó 55 milliárd forintos büdzséjével pedig a Hungexpo felújítási projektje kiemelt állami beruházásnak minősül, nem véletlenül kapott helyet 2020-as ingatlanberuházási toplistánkon is.

Ha valamit kellően hangoztattak a helyszínen tartott sajtóbejáráson, az épp ez a két dolog:

hogy időre és büdzsén belül készült el a beruházás. Sőt, idővel talán még meg is fog térülni a felek számára.

Sok ideje várt már ráncfelvarrásra a Hungexpo. Fotó: Palkó György / gyorgypalko.com

50 ezer négyzetméternyi újdonság

Ganczer Gábor, a vásárváros üzemeltetésért felelős Hungexpo Zrt., a francia GL Events leányvállalatának vezérigazgatója, illetve kormányzati oldalról a projekt élére állított dr. Fürjes Balázs államtitkár a fentebbi szintről jövő, mérsékeltebb kalapálások közepette várt mindenkit a Kongresszusi Központban. Házigazdáink szerint hasonló center már nagyon elkélt Budapesten, az üzleti rendezvényszféra általános igényeinek fényében pedig természetesen

kapott is maga mellé egy akár elkülöníthető, akár a Kongresszusi Központ lobbijával egybenyitható, 2500 négyzetméteres kiállítóteret.

Ez egyike a beruházás négy vadiúj, összesen 50 ezer négyzetméteren elterülő, a Finta Stúdió Kft. által tervezett épületének, melyhez társul még két új pavilon, bennük tárgyalókkal, és az általunk már korábban is „fidget spinnernek” aposztrofált főépület, a felső két szintjén irodákkal. Élőben és oldalról, avar- és cserjeszint között azért nem feltétlen műanyag pörgettyű érzetét kelti a Finta József tervezői vezetésével megálmodott, ha úgy tetszik, kortárs dizájn, de ettől még bizonyítja, hogy ez már nem a múlt évszázad szülötte.

Fotó: Palkó György / gyorgypalko.com

A kulcsszó a rugalmasság

Még az se biztos, hogy ha bárki elnéz a közeli-távoli jövőben a Hungexpo valamely rendezvényére, akkor mind a négy új objektumhoz szerencséje lesz. Már csak a fenntarthatóság és a megtérülés jegyében is érdeke lett mind az üzemeltetőnek, mind az ingatlantulajdonosnak, a teljesen állami tulajdonú, az MNV Zrt. által tulajdonolt Expo Park Kft.-nek, hogy párhuzamosan több esemény tudjon futni a területen. Mostmár ezt is kompromisszummentesen meg lehet oldani, nemcsak a Hungexpo teljes területén, de mondjuk akár az új Kongresszusi Központon belül is.

Ennek földszintjén és első emeletén szekciótermek helyezkednek el. Ezek akár természetes fénnyel bevilágíthatók, akár rendesen besötétíthetők (mert erre az üzleti rendezvényszervezők felől mindig nagy az igény), panelekkel pedig rugalmasan, darabszámra 24 felé darabolhatók, így biztosítva 50-600, azaz összesen 1600+800 főnyi kapacitást.

Fotó: Palkó György / gyorgypalko.com

Ha lifttel vagy mozgólépcsővel feljebb araszolunk, a 2350 négyzetméteres tetőterasz a szeptemberi nyomott idő beköszöntével sajnos még nem tudja azt a benyomást kelteni, amit majd jövő tavasztól kezdve várhatunk majd tőle.

Ellenben a 2048 fős, kb. 2000 négyzetméteres, mobil válaszfalakkal igény szerint három szekcióra is osztható plenáris terem már most igyekezett látogatóinak fényárban és csapatós tánczenére megmutatni,

ahogy úgynevezett Gala székrendszere (ilyen hozzánk legközelebb a svájci Lausanne-ban van), ha kell, síkpadlós vagy lelátószerű elrendezéssé alakul. Az új rendszer ez idáig több napot felölelő pakolási-szerelési folyamatokat automatizál és farag le olyan 7 perces köridőre, amit mondjuk zenés-fényes kíséretre biztos nem olyan felemelő érzés végigkövetni, mint annak az egyszeri rendezvényszervezőnek, aki már e sorokat olvasva is elmorzsolt most egy könnycseppet.

Fotó: Palkó György / gyorgypalko.com

Egy csepp se vesszen kárba

Ha eltekintünk attól, hogy a zöldítés részeként októberben 116 fa várakozik elültetésre, a Hungexpo lényegében immáron a közönségé, korábbi, de felújított pavilonjaival együtt. Ez utóbbi 35 ezer négyzetméternyi felújított csarnokot jelent, így (a Konferencia Központon felül) immáron 7 pavilon áll rendelkezésre. Ezek a fentiekhez hasonlóan szintén rugalmasan szabdalhatók, így maximalizálva tovább az expóterület kihasználtságát – és nem utolsósorban gazdasági fenntarthatóságát is.

Mert azt Fürjes is hangsúlyozta, hogy

ha van eredményes ágazata a turizmusnak, hát az a konferencia-turizmus, ami elmondása szerint a fogadó ország szempontjából az egy vendégre jutó legmagasabb költést hozza.

Ami a beruházás megtérülését illeti, ebben is bizakodóak a felek: mind a Hungexpo Zrt., mind az állam 15-20 éves megtérüléssel számol. Ganczer és Fürjes e téren egyaránt optimista: utóbbi szerint jó esély van rá, hogy a Hungexpo-projekt egyike lesz azon beruházásoknak, ahol a megtérülés mint olyan, immáron nem lesz értelmezhetetlen fogalom.

Fotó: Palkó György / gyorgypalko.com

Két évtized és megtérül

Szóval a Hungexpo kerítésein belül mondhatni minden kész, ám

ami még Fürjes szerint is napirenden van, az bizony a tömegközlekedés becsatlakoztatásának kérdése.

Ez alkalommal két opció hangzott el – meghosszabbított villamosvonal vagy külön buszjárat a Pillangó téri metrómegállótól –, döntés viszont még mindig nem született. Ennek kapcsán legutóbb még 2017-ben pedzett meg az Orbán-kormány egy különálló, négymilliárd forintos kerettel megtámogatott, 2-3 állomásos villamosvonalat, nyilvánvalóan eredmény nélkül.

Szakmai, üzleti konferenciás szemmel kétségkívül jelentős átalakuláson és fejlesztésen esett át az 1921-ben megnyitott expóterület, bizonyos

jótékony gazdasági hatásai (turizmus felpezsdítése, munkahelyteremtés) pedig elvitathatatlanok. Ettől még a rendezvényszektor a pandémia egyik legnagyobb károsultja, 2020 tavasza után gyakorlatilag 18 hónapnyi leállás kellene most felvenni a tempót.

Abban a körben, akit Ganczerék várnak a Hungexpóra, saját kutatásaik szerint kifejezetten magas, 80% fölötti az átoltottság. Ezért is bíznak abban, hogy a negyedik hullám nem szabhat gátat a hungexpós rendezvényeknek. Olyannyira, hogy jövőre már négy nemzetközi kongresszus van lekötve (erre már az első látványtervek videós debütálása óta érkezik kereslet), Ganczer szerint

jövő tavaszig szépen megtelt a programnaptár is, halasztani pedig nemigen terveznek,

bár belátja, hogy az épp aktuális utazási szabályok attól még befolyásolhatják a látogatottságot. Fürjes mindenesetre impozáns célszámokat fogalmazott meg: évi legalább 200 eseményt, félmillió résztvevőt és 2 millió látogatót terveznek villantani.

Hogy látogatói fejjel is a modern, világvárosi expóérzést hozza-e a régi új komplexum, az majd élesben elválik. Aki úgy gondolja, akár a szintén nem aprópénzből megvalósuló „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon is bevizsgálhatja ezt. Mert hát kifele menet, két pavilon között azért lehetett látni, hogy már javában barkácsolnak a húsznapos etapra.

Fotó: Palkó György / gyorgypalko.com

Az államnak fizetnie kell, ha használni szeretné

A 1967-ben alapított, 1990 óta zártkörű részvénytársaságként működő Hungexpót 2005-ben privatizálták, így került a cég a francia GL Events csoporthoz. A magyar állam nem sokkal később, 2016-ban vásárolta vissza az ingatlanjogokat több mint 17 milliárd forintért, csakhogy, ahogy azt már 2018 óta tudni,

a GL Eventshez tartozó Hungexpo Zrt. nemcsak üzemeltetője maradt a területnek, de 2035-ig bérlője is, ergo a bérleti szerződés lejártáig az állam mint tulajdonos, ha használni szeretné a vásárközpontot, úgy fizetnie kell.

A felek ekkor állapodtak meg abban is, hogy a Hungexpót bizony alaposan helyre kell pofozni. „Gyerekkorunk BNV-je elavult, és rendes konferencia-központunk, olyan igazi meg szégyenszemre nem is volt Budapesten. Eddig” – fogalmazott Fürjes, aki azt is elmondta, hogy a költségek kb. 10 %-át a franciák állták, azaz az 55 milliárd forintból hozzávetőlegesen 5,5 milliárdot. Az államtitkár nem győzte hangsúlyozni, hogy egy fillérnyivel sem költöttek többet a beruházásra: ahogy a kivitelezőt, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t is kötötte a szerződésük, úgy az államot is bizonyos uniós szabályozások. Elmondása szerint ha esetleges többletköltést követően nem tudták volna garantálni a 15-20 éves megtérülési időt, az 55 milliárd forint feletti rész „tiltott állami támogatásnak” minősült volna.

Oszd meg!