A németországi milliárdoslista élére katapultálta a Biontech-résztulajdonos német Strüngmann-ikreket a gyógyszerpapír utóbbi féléves árfolyamnövekedése.
Közel 4 milliárd euró profitot termelt 2021 első felében a Biontech német biotechnológiai kutatóvállalat, ami a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel együtt kifejlesztette az EU-ban elsőként engedélyezett covid-19 elleni védőoltást. A Biontech az első félévben 3,9 milliárd euró (1380 milliárd forint) adózás utáni nyereséget ért, az egy évvel korábbi 142 millió eurós veszteség után. A bevétel 7,36 milliárd euró volt a január-júniusi időszakban, ami bő százszoros növekedés az előző évi 69 millió euróhoz képest.
Drágulnak a vakcinák, a Pfizer és a Moderna is árat emelt
A Business Insider német kiadása hívta fel a figyelmet arra, hogy
az utóbbi félévben több mint 250 százalékkal drágultak a Biontech-részvények, a cégérték ezzel mintegy 72 milliárd euróra ugrott.
A részvények 47 százaléka van a 71 éves Strüngmann-ikrek, Thomas és Andreas Strüngmann tulajdonában, vagyonuk ezzel 40 milliárd dollár fölé nőtt.
Közel az Aldi
A Forbes világ milliárdosait áttekintő listáján Németország leggazdagabb emberei, 43,2 milliárd dolláros vagyonnal Beate Heister és ifjabb Karl Albrecht, az Aldi-alapító idősebb Karl Albrecht gyermekei; most az ő közelükbe kerülhettek a vagyonukat a Hexal nevű gyógyszercéggel már egyébként is megalapozó Strüngmann-ikrek.
A harmadik nyertes Uğur Şahin, a Biontech török származású vezérigazgatója és társalapítója, aki leginkább szerény különcségéről ismert. Nála a Biontech részvények 17 százaléka van, vagyona nagyjából 17,5 milliárd dollárra tehető, amivel a 10 leggazdagabb német között van.
Megmenti a világot a vakcinája, de egyetlen centet sem keresett még rajta
Strüngmannék édesapjuktól, Ernst Strüngmanntól vették át a családi gyógyszercéget. Thomas közgazdászként, Andreas orvosként végzett. A Hexalt, Németország egyik legismertebb gyógyszercégét az 1980-as években alapították. Vagyonukat elsősorban azzal alapozták meg, hogy olyan gyógyszerek újragyártásával kezdtek foglalkozni, amelyeknek addigra lejárt a szabadalma.
A Hexalt 2005-ben adták el a Novartisnak, így kerültek a szupergazdagok ligájába. Ezután gyógyszerstartupokba fektettek, és
2007-ben 150 millió euróval szálltak be Uğur Şahin akkori, az mRNA-technológiát felhasználva rákgyógyszereket fejlesztő startupjába, a Ganymedbe.
Strüngmannék a Hexal gyógyszercégből gazdagodtak meg (először). Forrás: Unsplash
Sahin és felesége, az immunológus Özlem Türeci 2008-ban Strüngmannékkal együtt alapította meg a Biontechet, amelybe akkor 180 millió dollárt fektettek.
Forradamat csinált Karikó Katalin és az mRNS – mit ír a Wired a magyar kutatóról?
Borítókép: Mat Napo // Unsplash
