Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Forradamat csinált Karikó Katalin és az mRNS – mit ír a Wired a magyar kutatóról?

Szenvedélyes, megrögzött kutató, aki a kollégái szerint egy evangelista hitével bízott az mRNS-technológia sikerében akkor is, amikor még senki nem látta át a jelentőségét. A brit Wired címlapsztoriban méltatja Karikó Katalin munkásságát, és az általa kifejlesztett technológia új távlatairól is ír.

Senki nem gondolta, hogy ennyire jó lesz. Ezt az első covidoltásról mondja a Wired címlapsztorijában Ann Falsey, a University of Rochester professzora, aki 2020-ban a Pfizer-Biontech vakcinájának kísérleteiben közreműködött egy 150 fős klinikai teszt során.

Még Uğur Şahin, a Biontech társalapító vezetője is szkeptikus volt jó ideig. Az előzetes laboratórumi vizsgálatok kifejezetten ígéretesek voltak, már tavaly júniusban is azt érezte, hogy közel tökéletes oltást alkottak a covid ellen, de „az nem mindig jelenti azt, hogy a való életben is működni fog”. Csak november elején merte kijelenteni, hogy több mint 90 százalékban hatékony az oltásuk, akkor már úgy gondolta, hogy „sikerült, van vakcinánk”.

Ann Falsey szerint az eredmények túl jók voltak ahhoz, hogy igazak legyenek, hiszen korábban sosem volt még ilyen hatásos oltás légúti fertőzésekre.

Forradalmian gyorsan lett covidoltás

A covidoltások kifejlesztésének tempója minden tudományos várakozást felülmúlt. A járvány kitörésekor minden adminisztratív könnyítést is figyelembe véve legalább egy évet, de inkább minimum másfelet adtak annak, hogy kijön az első vakcina, és előszeretettel mutogattak az eddigi leggyorsabb oltásfejlesztésre, ami 1967-ben a mumpsz esetében négy évig tartott. Ehhez képest az, hogy a Pfizer-Biontech és a Moderna nagyon kis különbséggel már tavaly decemberben elkészült az oltásával, minden addigi forgatókönyvet totálisan felborított.

Ezek a cégek ráadásul a széles közönség előtt viszonylag ismeretlenek voltak, mutat rá a Wired. Egyetlen gyógyszerfejlesztés sem fűződött még a nevükhöz, de mindketten évtizedek óta hittek az mRNS technológiában, ami végül nemcsak, hogy kiválóan teljesített az első igazán éles teszten, de a legvadabb reményeket is felülmúlta.

És most már még vérmesebb reményeket fűznek hozzá, amelyek messze túlmutatnak a covidfertőzésen. „Reggel felébredsz, hogy van egy ötleted, és estére megvan a vakcina prototípusa, elképesztő lehet a tempó” – mondja az MIT RNS-kutatója, Daniel Anderson. Korábban is voltak, akik belelátták az mRNS technológiába a világ legsúlyosabb fertőzéseinek – dengue láz, a lassa vírus, az AIDS vírus – hatékony kezelését, most ezek a tudományos álmok válhatnak valóra.

„Amit eddig csak titkon reméltünk, az a mindennapi életünk részévé válhat – mondja Amesh Adalja, a Johns Hopkins Center for Health Security szakértője. – Amikor a vakcinák történelmét írjuk, ezt fordulópontnak fogjuk értékelni.”

Az mRNS technológiát egyelőre a legtöbbet még a covidvírussal összefüggésben emlegetjük, de a Biontech és Moderna is már a következő lépéseken dolgozik.

Olyan további fertőzések ellen fejlesztenek oltást korai klinikai fázisban, mint az influenza, az AIDS, a Zika, a herpesz, a Nipah, a dengue, a malária és a hepatitisz vírusok. Hasonló kísérleteket más óriás gyógyszercégek is dollár százmilliókkal segítenek: a Sanofi nemrég 425 millió dollárt fektetett egy kis amerikai mRNS-fejlesztő biotech cégbe, a Translate Bio-ba, a GSK pedig 294 millió dollárt invesztált egy, a német CureVaccal közös projektbe.

Karikó Katalin tudta

Nem mindenkit sokkolt a meglepetés erejével a technológia átütő sikere. „Nem rágtuk a körmünket izgalmunkban, tudtam, hogy a vakcinánk mire lehet képes” – mondta a Wirednek szokásos nyers őszinteségével Karikó Katalin, a Biontech alelnöke. A magyar biokémikus 1989 óta dolgozott a fejlesztésen, az ő kutatásai alapozták meg a Biontech és a Moderna mostani covidvakcina-projektjét, és ő az, aki philadelphiai otthonából a karantén alatt is irányította a Biontech német tudósait is.

A brit lap „szenvedélyes, megrögzött kutatónak” írja le, aki mondandóját mindig tudományos adatokkal, dátumokkal, kísérletekkel fűszerezi. Azt írják, hogy Karikót lenyűgözi a gyártás volumene és a tény, hogy már 200 millió embert beoltottak a vakcinájukkal, de türelmetlennek tűnik amiatt, hogy mennyi ideig tartott, mire az mRNS technológia elfogadottá vált.

És miközben elhadarja húsz év tudományos kísérleti eredményeit, megjegyzi, hogy a tudomány mindig tudta, hogy „ez egy varázsszer”.

Amiről elméletben tudták, hogy működhet, az a gyakorlatban sok akadályba ütközött, a világhírű tudós ezekről is részletesen beszélt a lapnak. Hosszú évekig tartott, mire – a kétezres évektől Drew Weismannal közösen a Pennsylvania Egyetemen – olyan szintetikus mRNS molekulát tudtak létrehozni, amikre jól reagáltak a kísérleti egerek.

Ez végül 2004-ben történt, de addig „fájdalmas folyamat volt, ami sok egeret megölt”, mondja Weissmann.

Karikó ennek ellenére végig hitte, hogy a módszer nagyon sok betegség kezelésére adhat választ, és akárhány szakmai konferencián megfordult, folyton az mRNS-t emlegette, mint potenciális megoldást. „Mindenkitől kérdeztem, min dolgozik, és akármit mondtak, én az mRNS-t hoztam fel, hogy majd az talán segít. Még a kopaszodás kezelésére is” – mondja nevetve. Nem véletlenül érezték úgy a környezetében, hogy – egy kollégáját idézve –, Karikó „egy evangelista, aki segített, hogy minden létező lehetőségre gondoljunk”.

Nem a Nobel-díj izgatja, hanem a következő oltás

Húsz évvel később Karikó világszerte ünnepelt sztártudóssá vált, és olyanok mondják, hogy megérdemelné a Nobel-díjat, mint a Moderna társalapítója, Derrick Rossi vagy a brit biológus, Richard Dawkins. „Ez nem nagyon izgat” – mondja Karikó, akit a folyamatos interjúkérések inkább akadályoznak a munkájában. Annak viszont kimondottan örül, hogy tudósok ezrei ismerték végre el az általa követett technológia jelentőségét.

A covidoltások sikerének tükrében az szinte biztosra vehető, hogy a következő nagy dobásra nem kell újabb évtizedeket várni. A járvány miatt az mRNS módszer most a reflektorfénybe került, és tudósok tömegei szeretnék megismételni a sikert más betegségek gyógyításában.

Célpontban a mezei influenza

A Wired szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy nem egy újabb egzotikus fertőzés, hanem a jól ismert influenza lehet az, ami ellen bevetik a technológiát, Falsey azt mondja, ez most az elsőszámú célpont. Az influenza ugyanis – bármilyen mezei betegségnek is tűnik – évente körülbelül 300 ezer embert öl meg világszerte. Még úgy is, hogy léteznek influenzaoltások, „csak azon nem olyan hatékonyak, mint szeretnénk”.

Külön érdekesség, hogy ezeken az újabb kutatásokon Karikó mellett egy másik magyar származású tudós, Pardi Norbert is dolgozik a Pennsylvania Egyetemen. Őt Karikó Katalin vette fel még 2011-ben (büszkén mutatott egy régi fotót is a Wirednek a nagyapjáról, amint Karikó apja mellett egy hentesüzlet előtt), és a legfőbb projektje egy tényleg hatékony mRNS-alapú influenzaoltás kifejlesztése.

„A mostani szezonális oltások nem elég jók. Tudunk ezeknél jobbat” – mondja. Olyan oltást szeretnének kihozni, amit a sokféle influenzavírusra egyszerre hat, és nem kellene évente beadni, több évre szóló védettséget adna. A kísérletek egereken már bíztatók, hamarosan görénykísérletek jönnek, „remélhetőleg idén”.

Karikó Katalinról még tavaly áprilisban írtunk részletes portrét a Forbes magazinban, amit idén kivételesen teljes hosszában feltettünk a forbes.hu-ra is.

Oszd meg!