Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Alexander Ceferin, az UEFA főtitkára (középen) és Jack Ma (tőle balra), az Alibaba alapítója a BL serleggel, miután bejelentették, hogy az UEFA 8 éves szerződést kötött az Alipay-jel.

Az UEFA a hétvégékre rakná a Bajnokok Ligáját – mindenki a nagy pénzre hajt

Európa sztárklubjai saját bajnokságot rendeznének, az UEFA titkos tervvel akadályozná meg az elszakadásukat: például hétvégére rakná a Bajnokok Ligája meccseit, a szövetségek persze tiltakoznak, a harcba a FIFA is beszállt. 

Nem kérdés, az európai klubfutball ma a sportág szakmai és pénzügyi csúcsa. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a Bajnokok Ligája (BL) sorozattal évente keres annyit, mint a világszövetség, a FIFA a négyévente megrendezett világbajnoksággal – amit 2002 óta csak európai válogatott nyert meg.

Az európai fociba áramló pénzből azonban egyre többet akarnak látni a főszereplők, vagyis a klubok. A Spiegel a hónap elején közölt leleplező cikket arról, hogy 11 európai nagy klub arra készül, elindítja a Szuperligát, vagyis a saját európai bajnokságát. Oknyomozásra pedig azért volt szükség, mert az ötletgazdák között ott van a német rekordbajnok Bayern München ügyvezető-igazgatója, Karl-Heinz Rummenigge is, aki mellékállásban a több mint 200 klubot tömörítő ECA szakmai-lobbi szervezet első embere is egyben. A lap állítása szerint Rummenigge az UEFA-t megkerülve készíti elő az új szuperbajnokság elindítását. A Spiegel információit az érintettek tagadták, a Borussia Dortmund vezetése ugyanakkor elismerte, hogy a nagy klubok valóban folytattak egyeztetéseket, de nincs semmilyen konkrétum a kezükben egyelőre.

Ez a világbajnokság hazugsága a fociról – interjú Hegedűs Henrikkel

Egy szuperliga ötlete már 3 évvel ezelőtt is felmerült, a mostani elképzelésben azonban van egy újdonság: a kiszivárgott tervek szerint 2021-től a 11 elitklub nemcsak, hogy saját – alapszakaszból és rájátszásból álló – bajnokságot szervezne, de

ezzel együtt el is hagyná a nemzeti bajnokságát.

Jól mutatja, hogy a futball nevű szórakoztatóipari termék, milyen irányba halad: a klubfutball felülírná a több mint 100 éves tradíciókat, nem érdeklik a nemzeti bajnokságok – és nagyon úgy tűnik, hogy a válogatottak sem.

Az érintett klubok: FC Barcelona, Real Madrid, Chelsea, Manchester City, Manchester United, Liverpool, Arsenal, Paris Saint-Germain, AC Milan, Juventus és az ötlet egyik motorjának mondott Bayern München. Az új szuperbajnokságot szervező cégben alapítóként részt is kapnának, és az első évben 5 csapatot hívhatnának meg a sorozatba, még hozzá ezeket: Atlético Madrid,  Borussia Dortmund, Olympique Marseille, Internazionale, AS Roma. A terv az, hogy idővel bővülhet a meghívottak köre, sőt a Szuperliga első vonalából akár ki is lehetne esni egy második számú ligába (akárcsak a nemzeti bajnokságok esetén, második számú európai kupa amúgy ma is van, ez az Európa liga).

Egy súlyos érv: 500 millió euró évente 

És mit nyernének a klubok egy saját sorozattal? Évi 500 millió euró fix bevételt, hiszen az alapítók 20 évre előre bebetonoznák magukat a sorozatba. 500 millió euró sok pénz még a nagy kluboknak is, ez a fele az FC Barcelona tavalyi egész éves bevételeinek. Egy BL-győzelemre esélyes top klub költségvetése 700-800 millió euró.

Világrekord: fociklub ennyi pénzt még soha nem keresett

Ami a legcsábítóbb: az 500 millió ebben az esetben biztos bevételt jelent, míg az UEFA ennek ma nagyjából az ötödék fizeti ki, ha adott klub eljut egyáltalán a BL döntőjéig. Az európai szövetség fizet a meccseredmények után és visszaoszt a televíziós jogdíjakból is – a pénzek elosztásánál az is számít, adott bajnokság hány csapattal képviselteti magát a sorozatban, illetve ki meddig jut. Ezért lehetséges, hogy a két éve a döntőig is eljutó olasz Juventus rendre évi 100 milliót zsebel be a nemzetközi kupából, míg az előző 3 év kiírását megnyerő Real Madrid “csupán” 70-80 millió eurót (a spanyol klubok uralták a sorozatot az elmúlt években, az olaszok közül rendre a Juventus volt ott a legjobbak között). Jól látszik, hogy új szintre emelheti a top klubokat, ha saját sorozatba vágnának – legalább is anyagilag.

Brutális: több mint 1 milliárd eurót fizet az Adidas a Real Madrid mezéért

A hazai rendezésű meccsek száma – a bajnokság elhagyásával – ugyanakkor nagyjából lefeleződne, nem nagyon lenne olyan szezon, amikor 20 meccsnél többet játszanának otthon a csapatok. Innen tehát esne ki bevétel, de a nemzetközi vállalkozás bevételei ezt bőven ellensúlyoznák. Nem beszélve arról, hogy a játékosok meccsterhelése csökkenne, a világbajnokság évében volt, aki 70-75 mérkőzést is lejátszott.

Ugyanakkor az is igaz, hogy nagy kérdés, mi lenne a többi klubbal és a nemzeti bajnokságokkal, ha eltűnnének azok a színről, akikre a legtöbben kíváncsiak. Arról nem is beszélve, hogy

jóllehet az UEFA kevesebbet juttat vissza a nagy klubokhoz, de annál többet forgat vissza az európai fociba, sportpályákba, utánpótlás-nevelésbe – vagyis magába a profi futball ökoszisztémájába.

A nemzeti szövetségek és a FIFA is beleszólna 

Az UEFA tervet dolgoz ki – írja a spanyol As sportlap -, hogy a nagy klubok ne szakadjanak ki a kötelékéből. Ezek között szerepel, hogy a nemzeti bajnokságok meccseit hét közben kellene lejátszani, a hétvégét pedig megkapná a csúcsfoci, vagyis a BL. A kontinentális kupasorozat meccseit most kedden és szerdán játsszák, csak a döntőt rendezik szombaton (pár éve még az is szerdán volt). Az UEFA ezzel újabb engedményt tenne a nagy kluboknak. Csakhogy az európai szövetségnek a nemzeti bajnokságokat szervező szövetségek a tagjai, nem pedig a klubok. A spanyol La Liga, az angol Premier League, az olasz Seria A és a Bundesliga máris jelezték az UEFA-nak, nem elfogadható számukra, hogy a BL kitúrja a helyéről az általuk szervezett sorozatok mérkőzéseit.

Ezen a ponton a FIFA első számú vezetője, Gianni Infantino is úgy gondolta, bele kell szólnia a vitába. Kilátásba helyezte, hogy azok a játékosok, akik nem játszanak a nemzeti bajnokságukban, nem léphetnének pályára a világbajnokságon. Ez pedig sok sztárt távol tarthat a Szuperligától, igaz, hogy szakmailag egy BL-trófea a csúcs ma a fociban, de a világbajnokság az már csak világbajnokság: hiába 60-70 meccs egy szezonban, mindenki ott akar lenni. Érthető Infantino igyekezete,

a FIFA ugyanis dolgozik rajta, akárcsak az UEFA, hogy a nemzeti válogatottaknak szervezett tornák is felvegyék a versenyt a klubsorozatokkal – ha szakmai szintben nem is, legalább pénztermelő-képességben.

Az UEFA most indította el a Nemzetek Ligáját, amin keresztül a megnövelt csapatszámú Eb-re is ki lehet jutni, hasonló sorozaton a FIFA is gondolkodik, miközben eltökélt szándéka, hogy 48 csapatos legyen a világbajnokság.

A válogatott sorozatok a kisebb futballnemzeteknek is elégtételt jelenthetnek, a nagyok ugyanis kezdik kisajátítani a klubfocit. Az UEFA épp erre a szezonra változtatta meg a klubsorozatokra kiírt kvalifikációt, ezek alapján a nagy ligák (spanyol, olasz, angol és német) négy első helyezettje selejtező megvívása nélkül is ott van a főtáblán a BL-ben, vagyis a 16 további kiadó helyen az UEFA további 51 tagországának csapatai osztoznak. Csakhogy ők ugyanúgy tagok, és a szövetségi elnökök ugyanúgy szavaznak, mikor a szervezet főtitkárt választ.

Márpedig a kisebb országok most azt követelik az UEFA-tól, hogy vonja vissza a négy liga kiváltságos helyzetét.

Közben a FIFA is részt kérne a klubfoci anyagi sikereiből, az eddig kevésbé komolyan vett klub-világbajnokságot alakítaná át. A kontinentális klubtornák győztesei eddig a téli szezonban találkoztak és egy 2-3 nap alatt lebonyolított mini kupakiírásban döntötték el, ki a legjobb a világon. Inkább presztízsértéke volt eddig a dolognak, mint sport, nem véletlenül rendezték ezeket a tornákat leginkább – a futballpiacon – feltörekvő országok stadionjaiban és nem Európában. A FIFA tervei szerint 2021-től négyévente rendeznének egy 18 csapatos klub-világbajnokságot, sőt a szervezet a New York Times szerint akár el is adná a torna jogait befektetőknek. A nagy klubok amúgy szintén 2021-et lőtték be egy európai szuperbajnokság elindítására.

Ez azt jelentheti, hogy 2021-től teljesen megváltozhat a klubfoci, ami komoly hatással lehet a nemzeti válogatottakra és tornákra is.

Miközben a klubok és a szövetségek egymásnak feszülnek a legnagyobb kérdés az: mit akarnak vajon a futballisták? Erről ugyanis eddig kevés szó esett. Az biztos, hogy ennél több meccset egy szezonban már nem nagyon fognak tudni játszani a legjobbak (BL, nemzeti bajnokságok és kupák, Nemzetek Ligája, Eb-és vb-selejtezők, klub-vb), miközben pénz bőven van a profi klubfutballban – egyre több klub és bajnokság adja el a közvetítési jogait feltörekvő, nagy népességű országok streaming szolgáltatóinak vagy éppen ezeken a piacokon a Facebooknak.

Miért adja a Facebook ingyen a spanyol focit Indiában? Mert hatalmas üzlet

Az is jól látszik, hogy a globális iparággá lett klubfociban mindenki a legjobbakra kíváncsi, a Getafa-Espanyol meccs keveseket mozgat meg, Real Madrid-Juventus meccsből viszont négyet is megnéznének a szurkolók egy szezonban – és fizetnének is érte.

Nagy kérdés, hogy az UEFA nélkül mi lesz a felhajtóerő a csúcsfoci mögött, mennyit forgatnának vissza a legjobbak abba, hogy legyenek versenytársaik, utánpótlásuk, hogy fejlődjenek azok a futballnemzetek, ahonnan játékosokat importálhatnának (és importálnak már most is) olcsón, hogy aztán jó pénzért tovább adják őket. A koncepció része ugyanis, hogy még több klubot bevonnának az elitsorozatba – mondani sem kell, ez még több bevételt generálna a 11 alapítónak.

Az ötletgazdának tartott Bayern Münchennél azonban tudják, mit jelent egyedül uralkodni: 2003-ban épp a bajor klub segítette ki anyagilag a csőd szélén tántorgó Borussia Dortmundot, hogy legyen olyan riválisa a német bajnokságban, aki kihívást jelent egyáltalán. Tíz évvel később ők vívták meg a Bajnokok Ligája döntőjét a londoni Wembley stadionban, közel 200 országbank közvetítették, ahogy a Bayern elfoglalja Európa trónját.

 

Borítókép: Alexander Ceferin, az UEFA főtitkára (középen) és Jack Ma (tőle balra), az Alibaba alapítója a BL serleggel, miután bejelentették, hogy az UEFA 8 éves szerződést kötött az Alipay-jel. Fotó: UEFA

 

„Minél több lesz a jóság és a szeretet, annál erősebbek leszünk, így feltétlenül sikeresek leszünk”

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin